491 cikk rendezése:
1. cikk / 491 Háziorvos utazási költségtérítése
Kérdés: Az önkormányzat foglalkoztatásában álló háziorvos napközben az arra rászoruló betegekhez saját gépkocsival házhoz megy, ennek költségét az önkormányzat meg kívánja téríteni az orvos részére. A menetlevelek vezetése és egyéb adminisztratív feladatok lényeges többletterhet rónak az orvos napi munkavégzése során, ezért havi költségátalányban gondolkodunk. Milyen formában, milyen jogcímen tudjuk az orvosnak a fen-tiekben megfogalmazott költségét megtéríteni?
2. cikk / 491 Közterület-használati engedélyek
Kérdés: Önkormányzatunk határozat alapján közterület-használati engedélyeket ad ki, amelyeknek díjaira vonatkozóan mint közhatalmi bevételekről áfa hatályán kívüli számlát állítunk ki. A határozatok meghozatala a benyújtott kérelmek alapján történik. Több esetben előfordul, hogy a kérelemben megjelölt célként például „mutatványos tevékenység, körhinta” szerepel, azonban a kérelmet benyújtó magánszemélyként nyújtja be a kérelmet. A körhinta üzemeltetése közterületen – álláspontunk szerint – egyértelműen vállalkozási tevékenység keretében végezhető a kérelmet benyújtó részéről, ugyanakkor – véleményünk szerint – ebben az esetben a közterület-használati engedély nem állítható ki, és nem számlázható magánszemély részére. Kell-e vizsgálnia, illetve vizsgálhatja-e az önkormányzat a közterület-használati engedélyek iránti kérelmek elbírálása során, hogy a kérelmet benyújtó – amennyiben adóköteles gazdasági tevékenységet (például körhinta üzemeltetése) végez közterületen – adószámmal rendelkező gazdálkodó szervezetnek (gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, civil szervezet stb.) minősül-e, vagy az engedély kiadható, és a közterület-használati díj számlázható ebben az esetben magánszemély részére is?
3. cikk / 491 Külföldi kiküldetés vagy távmunkavégzés
Kérdés: A köztisztviselő magáncélú külföldi tartózkodása alatt vezetői engedéllyel távmunkában látja el munkaköri feladatait. A munkáltató másik külföldi országba küldi munkavégzés céljából, az indulási hely a köztisztviselő magáncélú külföldi tartózkodásának helye, és oda is fog visszaérkezni. Ez külföldi kiküldetésnek minősül-e, és hogyan alakul ebben az esetben a napidíj számítása, mi lesz a határátlépés időpontja?
4. cikk / 491 Elektronikus számla megőrzése
Kérdés: 2025. január 1-jétől az energiakereskedők és a hálózati elosztótársaságok a nem lakossági felhasználók részére kizárólag elektronikusan küldik a számlát. Ezen túlmenően egyre gyakoribb az elektronikus számla használata. Az elektronikus okirat kizárólag elektronikus formában őrizhető meg, az elektronikus számlák archiválásával összefüggő szabályokat jogszabály rögzíti. Az önkormányzat és intézményei az ASP programot használják a gazdálkodási feladataik ellátása során. Az ASP-ben tárolt elektronikus számlákat kell-e még külön is archiválni, vagy az ASP zárt rendszere megfelel a jogszabályban rögzített archiválási módnak?
5. cikk / 491 Helyi rendelet alapján beszedett bevételek
Kérdés: A közterület-használati díj és a tehergépkocsik után fizetett behajtási költségátalány (behajtási díj) az áfa hatálya alá tartozó bevétele az önkormányzatnak? A Költségvetési Levelek honlapján a témával kapcsolatban a mellékelt két cikket találtuk, és számunkra ellentmondásosnak tűnik a két álláspont.
Költségvetési Levelek 321. szám, 5693. „A közterület-használati díj az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése alapján nem gazdasági tevékenység, és nem eredményez adóalanyiságot, nem kell számlázni, és nem jár áfafizetéssel, kivéve a parkolást.”
Áfa-tv. 7. § (1) bekezdés: „Nem gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot a Magyarország Alaptörvénye által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által ellátott közhatalmi tevékenység.”
Mind a közterület-használati díj, mind a tehergépkocsik után fizetett behajtási költségátalány az önkormányzat helyi rendelete alapján kerül megállapításra. (Behajtási díjat eddig nem szedett az önkormányzat, annak beszedésére a májusi testületi ülésen elfogadott rendelet alapján válik jogosulttá.) A közterület-használati díj ez idáig az áfa hatályán kívüli bevételként került beszedésre. A Költségvetési Levelek 251. számában a 4586. sorszámú válasz szerint a behajtási költségátalány (behajtási díj) viszont áfafizetési kötelezettséget eredményez. Mindkét díj beszedésének alapja a helyi önkormányzati rendelet, melyet törvényi felhatalmazás alapján alkotott meg a képviselő-testület, mindkét esetben az önkormányzat vagyonának használatáért (közterület/közút) fizet az ügyfél, akkor miért más a megítélése az áfa szempontjából a két bevételnek? (Mindkét ügylet leginkább egy „bérleti szerződéshez” hasonlítható, hisz a vagyon átmeneti használatáért fizet az ügyfél, tényleges szolgáltatásnyújtás nem történik. Az ingatlan-bérbeadás tekintetében az önkormányzatunk nem kérte, hogy az áfa hatálya alá tartozzon.) Az áfa szempontjából hogyan kell kezelni a rendelet alapján beszedett két önkormányzati bevételt? Ha eltérő a kezelésük áfa szempontjából, kérem, részletezzék, hogy pontosan mi okozza az eltérést.
Költségvetési Levelek 321. szám, 5693. „A közterület-használati díj az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése alapján nem gazdasági tevékenység, és nem eredményez adóalanyiságot, nem kell számlázni, és nem jár áfafizetéssel, kivéve a parkolást.”
Áfa-tv. 7. § (1) bekezdés: „Nem gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot a Magyarország Alaptörvénye által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által ellátott közhatalmi tevékenység.”
Mind a közterület-használati díj, mind a tehergépkocsik után fizetett behajtási költségátalány az önkormányzat helyi rendelete alapján kerül megállapításra. (Behajtási díjat eddig nem szedett az önkormányzat, annak beszedésére a májusi testületi ülésen elfogadott rendelet alapján válik jogosulttá.) A közterület-használati díj ez idáig az áfa hatályán kívüli bevételként került beszedésre. A Költségvetési Levelek 251. számában a 4586. sorszámú válasz szerint a behajtási költségátalány (behajtási díj) viszont áfafizetési kötelezettséget eredményez. Mindkét díj beszedésének alapja a helyi önkormányzati rendelet, melyet törvényi felhatalmazás alapján alkotott meg a képviselő-testület, mindkét esetben az önkormányzat vagyonának használatáért (közterület/közút) fizet az ügyfél, akkor miért más a megítélése az áfa szempontjából a két bevételnek? (Mindkét ügylet leginkább egy „bérleti szerződéshez” hasonlítható, hisz a vagyon átmeneti használatáért fizet az ügyfél, tényleges szolgáltatásnyújtás nem történik. Az ingatlan-bérbeadás tekintetében az önkormányzatunk nem kérte, hogy az áfa hatálya alá tartozzon.) Az áfa szempontjából hogyan kell kezelni a rendelet alapján beszedett két önkormányzati bevételt? Ha eltérő a kezelésük áfa szempontjából, kérem, részletezzék, hogy pontosan mi okozza az eltérést.
6. cikk / 491 Selejtezés szabályai
Kérdés: Kerületi önkormányzat 100%-os tulajdonú gazdasági társasága a játszótéri eszközei karbantartását, felújítását, cseréjét végzi. A lebontott eszközök tárgyieszköz-nyilvántartásból történő kivezetéséhez milyen dokumentáció szükséges? Szükséges-e a selejtezési szabályzat szerint külön selejtezési bizottságot összehívni, vagy a vállalkozási szerződés alapján a kivitelező által aláírt bontási jegyzőkönyv alapján kivezethetők-e a nyilvántartásból? Milyen dokumentáció alapján szabályszerű a kivezetés, mit kérjünk be a cégtől?
7. cikk / 491 Bíróság által megítélt juttatások adózása
Kérdés: Egy védőnő 2022 őszén munkaviszonya megszüntetését kérte munkáltatójától (önkormányzat), nők 40 korkedvezményre hivatkozva, valamint kérte a 40 éves jogviszonyra járó jubileumi kifizetést is. A munkáltató ezt elfogadta, illetve rendelkezett ennek kifizetéséről. A védőnő utolsó munkában töltött napja 2023. április 28. volt, munkaviszonyát a 2023. május 8. napján kelt munkáltatói felmondással 2023. július 31. napjával megszüntette azzal, hogy a felmondási ideje 2023. május 2-től 2023. július 31-ig tart, a munkáltató a munkavégzés alól 2023. június 17. napjától 2023. július 31-ig mentesítette. Elrendelte továbbá a jogszabály alapján járó szolgálati elismerés jubileumi juttatás kifizetését. A 90 napos felmondási ideje első részében, 2023. május 2-től 2023. június 16-ig az éves rendes szabadságát, illetve a részére járó 10 nap Covid-szabadságát töltötte, a felmondási idő fennmaradó részében pedig a munkáltató mentesítette a munkavégzés alól. A felmondási idő alatt – az időközben bekövetkezett jogszabály-módosítás folytán – a munkáltatójának személyében változás következett be, amelynek értelmében 2023. július 1-jével a települési önkormányzatok helyett a területileg illetékes irányító vármegyei intézmények váltak a védőnők munkáltatójává. Emiatt az önkormányzat nem akarta kifizetni a juttatásokat. A védőnő perre vitte, amit megnyert, és az önkormányzat kifizette 2024-ben a már időközben nyugdíjas védőnő részére a végkielégítést, szolgálati elismerést, perköltséget és ennek kamatát. A kifizetés bruttó összegben történt. A kérdésem az, ebben az esetben milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik a védőnőnek, és mely időszakra kell azt bevallania?
8. cikk / 491 Köztisztasági szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés
Kérdés: Önkormányzatunk a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-vel köztisztasági szolgáltatás nyújtására vonatkozó egyedi szerződést kötött, melyre a települési önkormányzatok köztisztasági feladatellátása körében összegyűjtött hulladék átvételére vonatkozó szolgáltatás nyújtására irányadó általános szerződési feltételekben (ÁSZF) foglaltak szerint történik a számlázás. Az ÁSZF 6. pontja rendelkezik az alábbi fizetési kötelezettségről és megillető díjról:
– ÁSZF 6.1.1–6.1.6 pontjai szerint a települési önkormányzat a köztisztasági szolgáltatás ellátásáért, azaz a beszállított hulladékért a MOHU-nak szolgáltatási díjat fizet tételes elszámolás alapján.
– ÁSZF 6.1.7. pontja rendelkezik a kiterjesztett gyártói felelősségi díj (EPR) települési önkormányzatokat megillető díjáról.
2024/3. Adózási kérdés – A kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) díj és az önkormányzatokat az EPR-díjból megillető összeg áfamegítélése NAV-állásfoglalás alapján az önkormányzatokat megillető EPR-díj ellenérték fejében nyújtott szolgáltatásként az Áfa-tv. hatálya alá tartozik, tehát a MOHU által kiállított teljesítésigazolásban közölt nettó értékre 27% áfa kerül felszámításra, melyet a települési önkormányzatoknak negyedévente kell kiszámlázniuk a MOHU felé.
1. Milyen TEÁOR-szám alapján történjen a települési önkormányzatokat megillető díj (önkormányzati EPR-illetmény) kiszámlázása? Ugyanis a 8411 TEÁOR-szám alapján mentes lenne az önkormányzat, viszont ez után a NAV-állásfoglalás alapján áfát kell felszámítani.
2. A MOHU által kiszámlázott szolgáltatási díj (hulladékkezelési díjként szerepel a számlán) és az önkormányzatok által kiszámlázandó EPR-díj között fennáll-e a közvetlen kapcsolat, azaz ez alapján az önkormányzat a MOHU által kiszámlázott szolgáltatási díj áfatartalmát visszaigényelheti-e?
– ÁSZF 6.1.1–6.1.6 pontjai szerint a települési önkormányzat a köztisztasági szolgáltatás ellátásáért, azaz a beszállított hulladékért a MOHU-nak szolgáltatási díjat fizet tételes elszámolás alapján.
– ÁSZF 6.1.7. pontja rendelkezik a kiterjesztett gyártói felelősségi díj (EPR) települési önkormányzatokat megillető díjáról.
2024/3. Adózási kérdés – A kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) díj és az önkormányzatokat az EPR-díjból megillető összeg áfamegítélése NAV-állásfoglalás alapján az önkormányzatokat megillető EPR-díj ellenérték fejében nyújtott szolgáltatásként az Áfa-tv. hatálya alá tartozik, tehát a MOHU által kiállított teljesítésigazolásban közölt nettó értékre 27% áfa kerül felszámításra, melyet a települési önkormányzatoknak negyedévente kell kiszámlázniuk a MOHU felé.
1. Milyen TEÁOR-szám alapján történjen a települési önkormányzatokat megillető díj (önkormányzati EPR-illetmény) kiszámlázása? Ugyanis a 8411 TEÁOR-szám alapján mentes lenne az önkormányzat, viszont ez után a NAV-állásfoglalás alapján áfát kell felszámítani.
2. A MOHU által kiszámlázott szolgáltatási díj (hulladékkezelési díjként szerepel a számlán) és az önkormányzatok által kiszámlázandó EPR-díj között fennáll-e a közvetlen kapcsolat, azaz ez alapján az önkormányzat a MOHU által kiszámlázott szolgáltatási díj áfatartalmát visszaigényelheti-e?
9. cikk / 491 Maradandó értékű iratok őrzése
Kérdés: Köztulajdonban álló munkáltatónál kerülnek őrzésre a maradandó értékű iratok. A munkáltató közfeladatot lát el, lenti kormányrendelet vonatkozik rá. A 335/2005. Korm. rendelet 8. §-ának (1) bekezdése alapján a közfeladatot ellátó szerv vezetője, illetőleg tevékenységi körében iratkezelési feladatokat ellátó vezető, ügyintéző, ügykezelő köteles gondoskodni az iratkezelési szoftver által kezelt adatok biztonságáról, s megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az üzembiztonsági, adatvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. A (2) bekezdés alapján az iratokat és az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, valamint a megsemmisülés és sérülés ellen. A szerv vezetője köteles az üzemeltetés és az adatbiztonság olyan szabályozására, amely alapján a feladatok, hatáskörök pontosan meghatározásra kerülnek és végrehajthatók. A munkáltatónak milyen feltételek szerint kell őriznie a maradandó értékű iratokat? Milyen jogszabályban szerepelnek ezek a feltételek? Pl. zárható szekrény vagy páncélszekrény.
10. cikk / 491 Belső ellenőri feladatok ellátása nyugdíj mellett
Kérdés: Egy önkormányzati hivatal megbízási szerződéssel kíván foglalkoztatni egy már öregségi nyugdíjkorhatárt elért magánszemélyt belső ellenőri feladatok ellátására. A nyugdíjhatározat rendelkezésre áll. A megbízási díj meghatározott időszakonként kerülne számfejtésre és kifizetésre, pl. negyedévente. A kérdés az, hogy a magánszemély ilyen jellegű foglalkoztatása együtt jár-e a nyugdíj folyósításának a szüneteltetésével? Vagy pedig megilleti a nyugdíj és a megbízási díja is együtt?
