511 talált cikk az előirányzat kifejezésre

Kérdés: Az önállóan működő költségvetési szervnek lehet-e saját adószáma, törzsszáma, ezáltal kell-e saját bevallást, illetve beszámolót készítenie?

Kérdés: A bankszámláról (355) átutaltunk a felhasználási keretszámlára (331) x forintot. Miképpen kell könyvelni, vagyis a könyvelési tételeket szeretném megkérdezni.

Kérdés: Középfokú oktatási intézmény vagyunk. A bérleti díj és az önköltséges tanfolyamok bevételeinek egy részét – a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 57. § alapján – személyi juttatásra fordítjuk. Kérdésünk, hogy az így kifizetett személyi juttatást megbízási szerződés keretében megbízási díjként, vagy az illetmény részeként mint keresetkiegészítést vagy illetménykiegészítést kell kifizetni? Ugyanez a kérdés vonatkozik a fenntartónk által támogatott tanórán kívüli nyelvoktatást végzők díjazására is. Megbízási díjként vagy keresetkiegészítésként kell-e számfejteni e díjat?

Kérdés: Önkormányzatunk a vidékről beutazó dolgozók bérletét az önkormányzat nevére szóló számlával vásárolja meg és osztja ki a dolgozóknak. Kötelező-e a dolgozótól beszedni a bérlet 80%-a, illetve vasúti közlekedés esetén a 86% feletti részt? Amennyiben a dolgozótól nem kerül beszedésre a különbözet, természetbeni juttatásnak minősül-e akkor is, ha a számla (a bérletek ára) az önkormányzat nevére szól?

Kérdés: Saját konyhával rendelkező oktatási intézmény vagyunk. A költségvetésünkben 12 000 Ft/hó természetbeni juttatást tervezhettünk dolgozóink étkeztetésére. A munkahelyi vendéglátást igénybe vevőnél a havi étkezési díj csak 10 000 Ft. A maradék 2000 Ft-ból más, vendéglátóhelyről is elfogadható-e a megfelelően kiállított számla?

Kérdés: Kérem tájékoztassanak, hogy az önkormányzatnak milyen főkönyvi számon és szakfeladaton kell terveznie és elszámolnia a 2009-ben hatályos szoc. tv. alapján folyósított közcélú munka és rendelkezésre állási támogatás kiadásait, járulékait!

Kérdés: Igazgatóságunk a Volánnal kötött együttműködési megállapodás alapján, kedvezményes áron utazhat a megye határain belül. Ehhez személyre szóló utazási kedvezményt kaptunk. Az összeg állandó, csak az infláció mértékével nő, nem függ az utazási igazolványok számától. A kérdésem az lenne, hogy az utazásért fizetett összeget a személyi vagy dologi kiadások között kell elszámolni?

Kérdés: Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.) 63. §-a tartalmazza a felújításokra vonatkozó szabályokat. A hivatkozott jogszabályhely alapján lehetőség van arra, hogy az irányító szerv a felújításokat központilag kezelje. Az Ámr. 63. § (2) bekezdéséből csak annyit lehet megtudni, hogy központosított kezelés esetén az irányító szerv meghatározza a célokat, és a felújítással érintett költségvetési szerv részére év közben előirányzat-módosítással biztosítja a fedezetet. A felújítás előirányzatainak központosított kezelése esetén a felújítási munkákat végző vállalkozóval ki köti meg (és ki veszi kötelezettségbe) a vállalkozási szerződést, az irányító szerv vagy a felújítással érintett költségvetési szerv?

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervnél (vevő), a fordított áfa számviteli elszámolásával kapcsolatos a kérdésünk. A teljesítés elszámolásával tisztában vagyunk (nettó összeg átutalása a szállítónak, majd a pénzforgalom nélküli bevétel és kiadás elszámolása), azonban az előirányzatok kezelésével nem. A problémánk az, hogy egy fordítottan adózó ügylet esetében kétszer jelenik meg kiadásként az áfa összege (1. vásárolt termékek és szolgáltatások áfája/beruházások áfája, amit pénzforgalom nélkül könyvelek bevétellel szemben, 2. áfabefizetés). Kérdésünk, hogy lehet-e a bekönyvelt pénzforgalom nélküli bevétellel azonos összegű kiadási előirányzatot emelni, megteremtve ezzel az áfabefizetés fedezetét – ha igen, milyen esetekben lehet ezt megtenni?

Kérdés: Intézményfenntartó társulás székhelye szerinti önkormányzat mikor jár el helyesen, ha az étkezési normatívát átadja a tagintézmény telephelyén étkeztetett önkormányzat részére, vagy ha megvásárolja számla ellenében?