2264 talált cikk az elszámolás kifejezésre

Kérdés: Az Szja-tv. rendelkezése szerint saját gépjármű hivatali célú használata során költségként a saját, illetve a házastárs tulajdonában lévő személygépkocsi esetében elszámolható a NAV által közzétett üzemanyagáron felül 9 Ft/km általános személygépkocsi-normaköltség. A saját tulajdonú személygépkocsit a kötelező felelősségbiztosítás befizetését igazoló szelvénnyel kell igazolni az Szja-tv. szerint. Üzemben tartó esetében a biztosítást az üzemben tartónak kell megkötnie és fizetnie. Abban az esetben, ha a magánszemély üzemben tartója, de nem tulajdonosa a személygépkocsinak, elszámolható részére a 9 Ft/km?

Kérdés: Mire költhető el a nemzetiségi önkormányzat működési és feladatalapú támogatása? Van olyan jogszabály, amely ezt tételesen taglalja?

Kérdés: Szervezetünk a nonprofit szférában működik. A következő közhasznú tevékenységeket végezzük: családsegítés, ismeretterjesztés, gyermek- és ifjú­ságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet. Alapszabályunk szerint, amennyiben a gyermek vér szerinti családjában nem kívántként jön a világra, a szülők kérésére a gyermeknek mielőbb nyíltan örökbe fogadó vagy nevelő családot keresünk. Az örökbe fogadni szándékozó családokkal a 72/2014. (III. 13.) Korm. rendelet alapján megállapodást kötünk, és azok a költségtérítést fizetnek a szervezetnek. Szükséges-e a költségtérítésről számlát kibocsátani, vagy elegendő a számviteli bizonylat?

Kérdés: Önkormányzatunk a mezőgazdasági START munka keretén belül tojótyúkokat vásárolt. Hogyan tartsuk nyilván a tyúkokat, a termelt tojásokat? Hogyan könyveljük a hozzákapcsolódó költségeket (tápot, gyógyszert... stb.), ha nincs raktár? Kell-e hozzá raktár? A tojásokat hogyan adjuk át/átadhatjuk-e az iskola-óvoda konyhára vagy magánszemélynek? Kell-e, és ha igen, milyen engedély? Ha tojóládát készítenek a közmunkások, akkor azt hogyan vegyük be a nyilvántartásunkba? Van-e valamilyen formanyomtatvány, milyen kötelező elemei vannak, hogyan könyveljük?

Kérdés: A START mintaprogram keretében önkormányzatunk birkákat és kecskéket vásárolt, melyeket az önkormányzat földjein termelt takarmánnyal kívánunk felnevelni. Hogyan kell könyvelni a megvásárolt növendék állatokat, és mikor kell aktiválni befektetett eszközként?

Kérdés: Költségvetési szervként EU-s pályázati támogatással szakmai továbbképzéseken vesznek részt néhányan. A pályázatban a tandíjak dologi költségként vannak tervezve. A képzésben részt vevőkkel tanulmányi szerződést kötött intézményünk. Az átvállalt tandíj (nem iskolarendszerű, illetve iskolarendszerű képzés esetében) összege béren kívüli juttatásnak minősül-e? A tanulással kapcsolatban gyakran van útiköltség-elszámolás, szállás- és étkezési díj. Hogyan könyveljük ezeket, K1107/K1113 személyi rovatokra, vagy K341 dologi kiadásként egyben mindent a tandíjjal vagy külön-külön? A tanulmányi szerződést rögzítsük előzetes kötelezettségvállalási dokumentumként, vagy a képzést folytató intézménnyel kötött megállapodást? Ha mindkettőt rögzítjük, akkor duplán jelenik meg pl. a tandíj költsége mint lekötött keret. A kifizetőt terheli-e valamilyen kifizetői járulék ezzel kapcsolatban (a továbbképzés a munkáltató érdekében merült fel)? Amennyiben a dolgozó nem tölti le a tanulmányi szerződésben vállalt időt, tőle mely költségek követelhetők arányosan?

Kérdés: Még 2011-ben vásároltunk nagy értékű berendezéseket, melyről a szállító devizás számlát állított ki. Negyedévente fizetjük a részleteket az ütemezés szerint, egészen 2015-ig. Egyeztetés során vettem észre, hogy tavaly az egyik törlesztőrészlet az árfolyam-különbözettel együtt került lekönyvelésre a következő módon:
T 0564003 vagy 0567003 – K 0031
T 4216 – K 3321
Ezáltal a 2014. évi záró/2015. évi nyitó végleges kötelezettségvállalás kevesebb összeget mutat ezeken a rovatokon a ténylegesnél. Hogyan tudjuk számvitelileg elrendezni ezt a tavalyi téves könyvelést?

Kérdés: Az alábbi jogforrásokból levezetve, amennyiben az utalványrendeletek szigorú számadású kötelezettség alá esnek, akkor az államháztartási törzskönyvi jogi személyek esetében folyamatos sorszámmal kell, hogy a rendszerben létrejöjjenek, és a könyvvezetésben szerepeljenek? Az Áhsz. 52. §-a szerint a költségvetési számvitelben és a pénzügyi számvitelben a bizonylati elvre és a bizonylati fegyelemre, a számviteli bizonylatokra, a szigorú számadási kötelezettségre és a bizonylatok megőrzésére egyaránt az Szt. 165. §-ának (1), (2) és (4) bekezdését, valamint a 166-169. §-át kell alkalmazni. Az Szt. 168. §-a szerint a készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (más jogszabály: 368/2011. Ávr. 59. §) (ideértve a számlát, az egyszerűsített adattartalmú számlát és a nyugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat (pl.: pénztárban készpénzfelvétel stb.), szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni. A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, a nyomtatványt kibocsátót terheli. A szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról a kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult személynek olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását. Egyébként a bizonylatok szigorú számadás alá vonása saját hatáskörben is történhet.

Kérdés: Az önkormányzat a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 78. §-ának (1) bekezdése alapján elkészítette a víziközművek vagyonértékelésének szabályairól és a víziközmű-szolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatokról szóló 24/2013. (V. 29.) NFM rendeletnek megfelelően a vagyonértékelést. A vagyonértékelési eljárás során az Áhsz. 16/A. §-t alkalmazva kell eljárni a Nemzetgazdasági Minisztérium állásfoglalása alapján. A bekerülési érték újbóli megállapításakor az eszközök bruttó értékét, valamint az elszámolt értékcsökkenést a könyvekből ki kell vezetni, ezt követően pedig a vagyonértékelés eredményének dokumentumaként készített szakvélemény mellékletét képező víziközművagyon-leltár alapján, az abban szereplő értéken kell az eszközöket a könyvekbe felvenni. Az önkormányzat víziközművagyon-értékelése 2014. 01. 01. fordulónappal készült el, a szakvélemény érvényessége 6 hónap. Ezen szakvélemény alapján a számviteli nyilvántartásokon keresztül lehet-e vezetni a bekerülési érték újbóli megállapítása miatti változást, illetve mi a helyes eljárás a vagyonváltozás rendezésére?

Kérdés: Önkormányzatunk 2008-ban kiszámlázott egy teljesítést (jogot biztosított) egy vállalkozónak. A számla értékét a vállalkozó megfizette. A felek a mai napig folyamatosan vitatták az ügyletet, majd megegyezés született arról, hogy az önkormányzat elismeri teljesítésének hiányát. A számlát szükséges érvényteleníteni. Kérdésünk, hogy az érvénytelenített számla adókövetkezményét melyik időszakban kell elszámolnunk? Ha alkalmazni kell az Áfa-tv. 153/B. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat [mely szerint a 153/B. § az Áfa-tv. 55. §-ának (2) bekezdése szerinti számla érvénytelenítésre nem alkalmazható], akkor a 2008-ban megfizetett áfát "elbukják", hiszen 2008-ra önrevíziót már nem lehet benyújtani. Ha a hivatkozott szakasz (1) bekezdése alkalmazandó, akkor lehetőségük van a módosítás hatását elszámolni, függetlenül attól, hogy az elévülési időn túli számlát érvénytelenítik?