Találati lista:
1. cikk / 103 Értékcsökkenés elszámolása
Kérdés: Egy költségvetési szerv a beszerzett immateriális javak esetében határozott meg maradványértéket. Ezen eszközök beszerzése folyamatos. Új szakértői vélemények szerint az eszközöknek nem lesz maradványértéke a használat végén. Az idén beszerzett eszközöknél már nulla maradványértéket határozott meg. A korábban beszerzett eszközök esetében alkalmazható-e az Szt. 53. §-ának (5) bekezdése, mely lehetőséget ad a maradványérték utólagos módosítására? Az Áhsz. 17. §-ának (5) bekezdése csak a terven felüli értékcsökkenés elszámolása esetén hivatkozik arra, hogy az Szt. 53. §-át kell alkalmazni. Ez esetben viszont csak az 53. § (4) bekezdése esetén lehetne módosítani a maradványértéket terven felüli écs elszámolása után, de a nélkül viszont nem lehetséges?
2. cikk / 103 Közvilágítási hálózat
Kérdés: Önkormányzatunk közvilágítási hálózatot épített ki, mely a következő létesítményeket foglalja magában: elektromos vezetékek föld-árokban történő elhelyezése, beton lámpaoszlopok állítása, illetve a lámpaoszlopokon lámpatestek elhelyezése. A lámpatesteket időközönként cserélni kell.
1. Hogyan szerepeltessük a közvilágítási hálózatot az analitikus nyilvántartásunkban, különösen arra való tekintettel, hogy önkormányzatunk a Tao-tv. 1. sz. mellékletében meghatározott értékcsökkenési leírási kulcsokat alkalmazza, mely szerint más leírási kulcsa van az elektromos vezetéknek (8%), és más leírási kulcsa van pl. minden egyéb építménynek (2%), mint pl. a lámpaoszlop?
2. A lámpatesteket gép-berendezésként kell nyilvántartani az időszakonként történő cserék miatt, vagy az építményként nyilvántartott lámpaoszlop tartozékaként, de ebben az esetben viszont a lámpatest is 2%-os leírási kulccsal csökken?
1. Hogyan szerepeltessük a közvilágítási hálózatot az analitikus nyilvántartásunkban, különösen arra való tekintettel, hogy önkormányzatunk a Tao-tv. 1. sz. mellékletében meghatározott értékcsökkenési leírási kulcsokat alkalmazza, mely szerint más leírási kulcsa van az elektromos vezetéknek (8%), és más leírási kulcsa van pl. minden egyéb építménynek (2%), mint pl. a lámpaoszlop?
2. A lámpatesteket gép-berendezésként kell nyilvántartani az időszakonként történő cserék miatt, vagy az építményként nyilvántartott lámpaoszlop tartozékaként, de ebben az esetben viszont a lámpatest is 2%-os leírási kulccsal csökken?
3. cikk / 103 Zajvédő kapu könyvelése
Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat vagyunk, van egy folyamatban lévő többéves beruházásunk. A beruházás területét zajvédő kapuval kellett lezárni, ami ideiglenes, de tartós, azaz több mint 1 évet fog szolgálni. Az értéke közel 5 millió Ft. Egyéb építmény beszerzésére könyveljük, aminek az értékcsökkenése csak 2% (elsősorban erre gondoltunk), vagy Egyéb gép, berendezésre is lehetne esetleg, mert ha egyszer elkészül a beruházás, ez a kapu bontásra kerül?
4. cikk / 103 Portréfilmek értékcsökkenése
Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, és intézményünk portréfilmeket gyártat, melyeket szellemi termékként tartunk nyilván. Ezek a filmek művészeti (irodalom, zene, színház, építészet stb.) kiválóságokról készülnek. A cél, hogy a róluk, munkásságukról, életútjukról készült portréfilmeket megőrizzük az utókornak. A számviteli törvény szerint az értékcsökkenés a szellemi termékeknél 33%. Van-e lehetőség arra, hogy ezen alkotások esetében – mivel ezek, véleményünk szerint, értéket nem csökkentő alkotások – ne alkalmazzunk értékcsökkenést?
5. cikk / 103 Ingatlan vagyon nyilvántartása
Kérdés: Az önkormányzat által vásárolt lakóingatlan adásvételi szerződésében nem került külön-külön feltüntetésre a földterület, lakóépület és melléképület beszerzési értéke. Milyen módon kell szerepeltetni az ingatlan értékét a katában?
6. cikk / 103 Építési tervek kivezetése
Kérdés: Önkormányzatunk befejezetlen beruházásként tartja nyilván az ingatlan építésével kapcsolatos tervezési költségeket. Külső okok miatt az ingatlan nem épül fel, az eredeti építési terv feleslegessé vált, beruházásként kimutatott összegek kivezetését tervezzük. Mely főkönyvi számokon kell elszámolni az építési tervek kivezetését az önkormányzat könyveiből?
7. cikk / 103 Térítés nélkül átvett eszközök számviteli elszámolása
Kérdés: Óvodánk magánszemélytől ajándék felajánlásaként tárgyi eszközöket (tablet, laptop, legó, fejlesztő játék) kapott. Megírták az átvételi igazolást. Az ajándékozó csatolta is a nevére szóló számlákat a dokumentumhoz, melyen bruttó értékben tüntette fel az eszközök értékét. Hogy lenne szabályos az eszközök rögzítése a tárgyieszköz-nyilvántartóban? A dokumentum alapján általa megállapított értékben, ami a bruttó árat tartalmazza, az átadó nevére szóló számlán szereplő nettó értékben, vagy térítésmentes átvétel miatt 0-s értékben? A szállítási költség ebben az esetben a bekerülési érték részét képezi?
8. cikk / 103 Emlékmű nyilvántartása
Kérdés: Önkormányzatunk emlékművet készíttetett. A szerződésben szerepel, hogy a Nemzeti Művelődési Intézet részére a kortárs képző- és iparművészeti alkotások dokumentálása céljából adatot szolgáltat. Az emlékművet egy parkban állították fel. A fentiek alapján ez kulturális javaknak minősül? Tárgyi eszközként vagy egyéb építményként kell a vagyonnyilvántartásban szerepeltetni? Hány százalék értékcsökkenést számolhatunk el rá?
9. cikk / 103 Szellemi termékek nyilvántartása
Kérdés: Önkormányzatunk egy új weboldalt készít, mert a régi elavult. A szerződés szerint az így elkészülő szellemi termék az önkormányzat tulajdona lesz. A megkötött szerződés szerint a weboldal készítése három lépcsőben valósul meg, és mindegyik után egy-egy részszámlát állíthat ki a vállalkozó. Két részszámla a 2023-as évben már kiállításra került, egy pedig 2024-ben. A számviteli szabályok szerint a szellemi termékeknek év végén nem lehet "befejezetlen" állománya, azok az állományi számlán szerepelnek. Tehát olyan, mintha az önkormányzat a 2023. évben már aktiválta volna a két részszámlát, holott a weboldal még nem működik, a tényleges használatbavétel csak 2024-ben fog megtörténni. Kérem, tájékoztassanak a helyes gyakorlatról!
10. cikk / 103 Vagyonkezelésbe kapott ingatlan vagyon
Kérdés: Egy önkormányzat 2012. évben a költségvetési szervei részére – feladatainak ellátásához – jelentős összegű ingatlan vagyont adott át használatra, amelynek értéke a költségvetési szervek mérlegében szerepel.
1. Hasznosítási (nem vagyonkezelői) szerződés alapján szerepeltethető-e az ingatlan vagyon a költségvetési szervek mérlegében, ha az önkormányzat vagyonrendelete erre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz?
2. Ha nem, akkor hogyan lehetne ezt az anomáliát feloldani az érvényben lévő jogszabályok alapján úgy, hogy ne sérüljön a számviteli fegyelem?
1. Hasznosítási (nem vagyonkezelői) szerződés alapján szerepeltethető-e az ingatlan vagyon a költségvetési szervek mérlegében, ha az önkormányzat vagyonrendelete erre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz?
2. Ha nem, akkor hogyan lehetne ezt az anomáliát feloldani az érvényben lévő jogszabályok alapján úgy, hogy ne sérüljön a számviteli fegyelem?
