104 talált cikk az értékcsökkenés elszámolása kifejezésre

Kérdés: Önkormányzat intézménye (óvoda) a BMSK Sport Közhasznú Nonprofit Kft.-től "ovis labdaprogram" keretében térítésmentesen átadott sporteszközöket, melyek ezzel az intézmény tulajdonába kerültek. A könyv szerinti bruttó értéket közölték velünk. Az eszközöket (melyek túlnyomó része labdákból áll) kis értékű tárgyi eszközök közé kívánjuk bevenni, és elkülönített leltárban szeretnénk kezelni. Ezzel kapcsolatban a konkrét könyvelési tételeket szeretnénk megtudni. Az időbeli elhatárolást itt is el kell végezni? Illetve amikor az értékcsökkenés egy összegben elszámolásra kerül, milyen főkönyvi számmal kell az időbeli elhatárolást visszakönyvelni? Az ezzel kapcsolatos összes könyvelési tételt szeretnénk megtudni.

Kérdés: Az önkormányzat vagyonkezelésbe ad ingatlant és gépeket saját tulajdonú társaságának. Helyesen jár-e el az önkormányzat, ha nála a vagyonkezelésbe adás időpontjában kimutatott tárgyi eszközök nettó értéke (ami a társaságban a vagyonkezelésbe vett eszköz induló bruttó értéke) került könyvelésre visszapótlási követelésként T 3655 – K 412 tétellel? Visszapótlási követelést milyen esetben engedhet el az önkormányzat? A visszapótlási követelés csökkenése csak abban az esetben csökken, ha a társaság visszaadja a vagyonkezelt eszközt? A társaságnál kimutatott vagyonkezelt eszközök éves értékcsökkenése hogyan kerül könyvelésre a társaságnál, ha ennek összegében tartalékot is kell képezni? Adott évben az értékcsökkenésnek megfelelő összegű ráfordítás, beruházás összegével a tartalék is csökken? Melyek a gazdasági események kontírozási tételei?

Kérdés: Önkormányzatunk TOP támogatást nyert épületek energetikai korszerűsítésére, napelemes rendszer telepítésével. A rendszerek megvalósításra kerültek a tankerületnek vagyonkezelésbe adott épületek esetében is.
1. Helyesen járunk-e el, ha épületet beruházásként kívánjuk aktiválni (meglévő épület értékének növelésével)? Ha helyesen épületberuházás, akkor a vagyonkezelői szerződést módosítani szükséges-e? (Ezen épületeket jelenleg a nullás számlaosztályban tartjuk nyilván.)
2. A kapott fejlesztési támogatást halasztott bevételként el kell-e számolni, ha igen, annak feloldása hogyan történik? (Nem az önkormányzatunk számolja el az értékcsökkenést.)

Kérdés: 2016-ban kimaradt az aktiválásból egy tétel. Mi a teendőnk ebben az esetben? Milyen dátummal aktiválhatjuk?

Kérdés: Műemlék jellegű épületre készített és elhelyezett emlék márványtábla könyvviteli elszámolása hogyan történjen?

Kérdés: Költségvetési szervünk egy vírusirtó biztonsági szoftver licencének meghosszabbítását fizette ki 2019-ben 3 évre előre, 2021-ig. Ebben az esetben hova kell könyvelni a licenc meghosszabbítását? Amennyiben a K61 vagyoni értékű jogok között kell kimutatnom, akkor hogyan kell elhatárolni ahhoz, hogy a pénzügy és a tárgyi eszköz szinkronban legyen? Hogyan történik az ÉCS számítása?

Kérdés: Az Áhsz. 51. §-ának (3) bekezdése értelmében a részletező nyilvántartások vezetésének módját, azoknak a kapcsolódó könyvviteli és nyilvántartási számlákkal való egyeztetését, annak dokumentálását, valamint a részletező nyilvántartások és az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlák adataiból a pénzügyi könyvvezetéshez készült összesítő bizonylatok (feladások) elkészítésének rendjét, az összesítő bizonylat tartalmi és formai követelményeit a számlarendben kell szabályozni. Az ASP-rendszer bevezetésével a követelések, kötelezettségek rögzítése számlánként történik, ezeknél tulajdonképpen nem készül összesítő feladás. Hogyan értelmezhető az összesítő feladás például a követelések, kötelezettségek, adott-kapott előlegek, előirányzatok nyilvántartása esetében? Az Önök véleménye szerint az ASP-rendszer alkalmazásával elegendő, ha az 1-es, 2-es számlaosztálynál kerül szabályozásra az összesítő feladás rendje, és a többinél nem? (Az 1-esben, amíg a KATI modull nincs összekapcsolva a KASZPER-rel, valóban készülnek negyedévente összesítő feladások.)

Kérdés: Kérdés: Intézményünkben karbantartóink készítettek irodabútort, melyhez az alapanyagot megvásároltuk (bútorlapok, fogantyú). Vásároltunk bútorlapot, melynek méretre vágását, éllécezését is szerepeltetik a számlán, munkadíjként. A bútor bekerülési értékébe beletartozik a bútorlapokhoz kapcsolódó munkadíj? Az összeállításhoz kapcsolódó egyéb eszközöket, pl. csavarokat nem kellett megvásárolni, mert rendelkezésre álltak. Ezt a bekerülési értékben kell-e szerepeltetnünk? Ha igen, hogyan számoljuk el ennek értékét? A karbantartók bérét, járulékait mindenképpen el kell számolnunk a bekerülési érték részeként? Hogyan történik ezeknek a könyvelése? Kis értékű tárgyi eszköz (függöny és szőnyeg) vásárlása esetén a varrás (szegés) része-e a bekerülési értéknek?

Kérdés: 1,1 millió Ft-os felújítást végeztünk egy korábban 30 millió Ft-os bekerülési értéken aktivált, de már nullás állományba került eszközünkön. (Az eszköz egy árnyékolóberendezés, amely 16 egységből tevődik össze, egy központi gépezet működteti a különálló tagokat, és összességében kb. 20%-os a működőképessége a rendszernek.)
Mikor járunk el helyesen:
a) ha az eszköz korábbi bruttó értékét megnöveljük a felújítás értékével, és ez lesz a számított értékcsökkenés alapja (ebben az esetben az eszköz a 14,5%-os leírási kulcsot figyelembe véve 1 éven belül újra 0-ra íródik le; vagy
b) ha az eszköz eredeti bekerülési értékével (amire már korábban elszámoltam értékcsökkenést) nem számolok, az amortizáció számításának az alapja csak a felújítás értéke lesz? Mi lesz az értékcsökkenési számítás alapja ebben az esetben, és mi lesz az eszköz nyilvántartási értéke a továbbiakban?

Kérdés: Kérem, hogy a kis és nagy értékű tárgyi eszközök selejtezésével kapcsolatos gazdasági eseményeket és a kontírozás lépéseit intézményünk részére vázolják! A tárgyi eszközök a teljesen nullára leírt eszközök között vannak nyilvántartva.