1204 talált cikk az értékesítés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk kettes adószámmal rendelkezik. Bérleti díj tekintetében áfabevallásra és -fizetésre kötelezettségünk van. Az önkormányzat tulajdonában és fenntartásában működő, a költségvetésben kormányzati funkción kezelt művelődési házat gyakran bérbe adjuk különböző rendezvényekre. A kiszámlázott bérleti díj után az adót bevalljuk és befizetjük. Az érintett tevékenységgel kapcsolatban, valamint az épület fenntartásával kapcsolatban felmerült kiadások után hogyan tudjuk visszaigényelni az előzetesen felszámított áfát? Szükség van-e arányosításra, ha igen, milyen alapon tegyük ezt? Nagyobb beruházást végeztünk a múlt hónapban, szeretnénk érvényesíteni a júniusi bevallásnál a visszaigénylést.

Kérdés: Költségvetési szervünknél általánosságban kérdésként merült fel, hogy egy mezőgazdasági termékfelvásárlási jegy kitöltése esetén, amennyiben a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany rendelkezik adószámmal, abban az esetben is kötelező-e, illetve kötelezhető-e a felvásárló az eladó/őstermelő születési helyének és édesanyja nevének kitöltésére?

Kérdés: Szabályos-e az a gyakorlat, ha terembérlet díját a tényleges igénybevétel előtt átutalással rendezi a bérlő, és majd a jóváírás után pár nappal nyugta kerül róla kiállításra? Amennyiben nem helyes ez a gyakorlat, hogy tudnánk a bizonylatadási kötelezettségünket teljesíteni az átutalással befizetett bérleti díjak után?

Kérdés: Költségvetési szervünk informatikai terméket vásárolt, amelyre az értékesítő díjbekérőt állított ki. A díjbekérő alapján az ellenérték átutalásra került. Az átutalást követően kaptunk egy díjbekérő alapján kiállított számlát. A számla sora a megvásárolt terméket tartalmazza értékkel, de nem kerül feltüntetésre a már kifizetett díjbekérő összege negatív előjellel. Hogyan kell pontosan eljárni a díjbekérő/előlegszámla/végszámla kiállítása során?

Kérdés: Egyik beszállítónktól vasanyagot vásároltunk (VTSZ: 7306), mely termék az Áfa-tv. 142. § (1) bekezdése j) pontjának és a 6/B. számú mellékletének értelmében fordított adózás alá eső termék. A beszállítónk a terméket le is szállította a telephelyünkre. A számlán két külön sorban szerepel a termék és a lerakási díj mint szolgáltatás. A partner a terméket és a szolgáltatási díjat is fordított áfás tételként számlázta le részünkre.
Jelen esetben a lerakási díj fordított áfás tételként történő számlázása megfelel-e a jogszabályoknak, vagy pedig ezt 27%-os áfatételként kellett volna számláznia?

Kérdés: Egy önkormányzati tulajdonú cég több telephellyel rendelkezik. Az egyik telephely éttermi szolgáltatást nyújt, saját konyhája van. Egy másik telephelyen táboroztatás és szálláshely-szolgáltatás történik. Az ételt az első telephelyről átszállítják a táborba. Ez esetben is él-e a kedvezményes áfakulcs? Számlázhatok-e 5%-os áfakulccsal annak, aki az étkeztetést a táborhelyen veszi igénybe? Vagy ez már nem minősül helyben fogyasztásnak, és 27%-kal kell számláznom?

Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os tulajdonú gazdasági társasága a következő feladatokat végzi:
1. a Mötv. 23. §-a (5) bekezdésének 14. pontja szerint önkormányzati tulajdonú ingatlanokkal, lakás- és helyiséggazdálkodással kapcsolatos feladatok,
2. a Mötv. 23. §-a (5) bekezdésének 1. pontja szerint önkormányzati tulajdonban lévő közterületek fenntartásával, városüzemeltetéssel kapcsolatos feladatok,
3. a Mötv. 23. §-a (5) bekezdésének 16. pontja szerint piacüzemeltetési feladatok,
4. a Mötv. 23. §-a (5) bekezdésének 10., 11., 11.a. pontjai szerint intézményi ingatlanok karbantartásával kapcsolatos feladatok,
5. a Mötv. 23. §-a (5) bekezdésének 3. pontja szerint a Budapest egyik kerületében az önkormányzat közigazgatási területén az önkormányzat és a főváros tulajdonában lévő közterületi várakozóhelyek üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok.
A felsorolt feladatokat a gazdasági társaság az önkormányzat helyett – az önkormányzat vagyonrendelete (annak 3. számú melléklete) alapján – kizárólagossággal végzi. E feladatokra eddig éves közszolgáltatási szerződés került megkötésre az önkormányzat és a gazdasági társaság között. Az éves szerződésekben került rögzítésre, hogy az önkormányzat az adott évre milyen összeget szán a gazdasági társaság által ellátandó közszolgáltatási feladatokra. A feladatok elvégzéséhez szükséges munkavállalókat a gazdasági társaság alkalmazza, az igénybe vett szolgáltatások, feladatellátás érdekében megvásárolt termékek szerződéseit saját nevében köti meg (valamennyi feladat tekintetében), ezeket finanszírozza a kapott kompenzációból, mellyel évente elszámol. Az ellátott feladatok alapvetően az önkormányzat által kötelezően ellátandó feladatok.
Fentiek alapján az alábbi kérdéseink vannak:
1. Várjuk azzal kapcsolatos állásfoglalásukat, hogy a gazdasági társaság részére az önkormányzat helyett végzett közfeladatok finanszírozása a közszolgáltatási keretszerződés szerint mikor esik az Áfa-tv. hatálya alá, és mikor adható áfamentes támogatásként?
2. A lakásgazdálkodási és a helyiséggazdálkodási feladatkör, illetve az ehhez kapcsolódó egyéb feladatok (ingatlanszolgáltatási, üzemeltetési, műszaki, épülettakarítási és tulajdonosi képviseleti feladatok) – melyeket a gazdasági társaság az önkormányzat részére közszolgáltatásként végez – finanszírozása az Áfa-tv. hatálya alá esik-e, vagy áfamentes támogatásként nyújtható?

Kérdés: Önkormányzatunk szálláshellyel rendelkezik. Az önkormányzatnál és költségvetési szerveinél dolgozóknak az önkormányzat kedvezményt szeretne biztosítani a szálláshely díjából. Az így biztosított kedvezmény milyen jellegű juttatásnak minősül? Emiatt keletkezik-e adófizetési kötelezettsége:
– az önkormányzatnak?
– a dolgozóknak?

Kérdés: Három település konzorciumi együttműködésében 2014. évben szennyvízberuházás került kiépítésre uniós pályázat keretében. A támogatás kedvezményezettje a konzorcium gesztor önkormányzata volt. A beruházás aktiválása mindhárom településen megvalósuló fejlesztés tekintetében a gesztor önkormányzatnál történt, és mai napig az ő könyveiben is van nyilvántartva. A szennyvízközmű bérleti díj/használati díj ellenében a szolgáltatást ellátó gazdasági társaság részére van hasznosítva, természetesen az üzemeltetési szerződést mindhárom önkormányzat külön kötötte meg a szolgáltatóval. Sajnos a projektnek semmilyen iratanyaga nem került átadásra, így semmilyen információnk nincs arról, hogy melyik településen milyen vagyonérték került megvalósításra, és elakadtunk abban, hogy az adott önkormányzat vagyona az adott önkormányzat könyveibe kerüljön. 2022. évben mindhárom településen megtörtént a jogszabályban előírt közművagyon vagyonértékelése, de a vagyonértékelés a könyvekben nem került átvezetésre, a vagyonértékeléssel összefüggő számviteli feladatok nem kerültek végrehajtásra.
Fentiekkel kapcsolatban a kérdéseim az alábbiak:
– A 2022. évi vagyonértékelés számviteli feladatait (ami elmaradt) hogyan hajtsuk végre 2025. évben?
– Amennyiben végre tudjuk hajtani 2025. évben, akkor ezzel megoldódhatna-e az a probléma, hogy a szennyvízvagyon, amit anno a fentiekben vázolt körülmények között konzorciumban valósítottak meg, végre az adott önkormányzat könyveibe kerüljön?
– Van-e mindezeknek áfajogi vonzata?

Kérdés: A polgármesteri hivatal (nem az önkormányzat) vásárolt egy személygépkocsit, amelyért 2024. 06. 12-én nettó 1.574.803 Ft, 11. 19-én 1.496.063 Ft vételárelőleget fizettünk, és 2025. 02. 13-án további 78.740 Ft-ot. Az adásvételi szerződés kelte 2024. 06. 14. A fennmaradó vételár, nettó 5.110.282 Ft nyílt végű pénzügyi lízing keretében kerül 5 év alatt kifizetésre nettó 1.126.348 Ft maradványérték mellett. Az autót a kereskedés 2025. 01. 21-én átadta. Helyesen jártunk, illetve járunk-e el, ha a befizetett vételárat, nettó 3.149.606 Ft-ot aktiváltuk, és a továbbiakban a havonta fizetett nettó lízingdíjat fogjuk aktiválni? A lízingdíj kamatát és a rendelkezésre tartási díjat egyéb dologi kiadás rovatra könyvelhetjük-e? A polgármesteri hivatalnak keletkezik-e az autó tekintetében cégautóadó-fizetési kötelezettsége?