1216 talált cikk az értékesítés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk fejlesztési célból hitelt akar felvenni. Természetesen a hitelintézettel kötendő szerződésben kénytelenek leszünk zálogba adni néhány ingatlanunkat. Az Áfa-tv. rendelkezései alapján azonban nem egészen világos számunkra, hogy mikor keletkezik adófizetési kötelezettség, vagy egyáltalán keletkezik-e a zálogalapítással összefüggésben?

Kérdés: Az önkormányzatnál a közművelődési feladatokat megállapodás keretében egy betéti társaság látja el. A megállapodás alapján megbízási díjra jogosult a bt. A megbízási díj kifizetésének alapja a bt. által kibocsátott számla. A számla összege az alábbi bontásban került feltüntetésre: – kulturális szolgáltatótevékenység áfa nélküli egységára + áfa, – költségtérítés áfa nélküli egységára + áfa összege. Helyes-e a bt. által kiállított számla? Milyen jogszabályi alapja van a számlázásnak?

Kérdés: Önkormányzatunk bérbeadási célból kíván megvásárolni egy sportcsarnokot. A tervezés során felmerült az a kérdés, hogy milyen módon igazolhatjuk a beruházáshoz kapcsolódó beszerzések esetében az adólevonáshoz szükséges tartalmi feltételt, tehát azt, hogy a sportcsarnokot gazdasági tevékenységünkhöz kívánjuk hasznosítani. Egyáltalán van-e lehetőségünk az adólevonási jog gyakorlására?

Kérdés: Mi tekinthető a cégtelefonok magáncélú használatának az Áfa-tv. szerint? Ha a magánhasználatot a cég továbbszámlázza a dolgozóknak, akkor az még mindig magánhasználatnak minősül, és ugyanígy nem vonható le az adó?

Kérdés: Miként változik a helyzet, ha az előző kérdésben szereplő példabeli magánhasználatnak csupán 29%-át számlázza tovább a dolgozókra (azaz nem éri el a 30%-os továbbszámlázási korlátot)?

Kérdés: A BKV szerint a kedvezményes tanulóbérletek átutalással történő vásárlását abban az esetben lehet biztosítani, amennyiben elfogadjuk az ő javaslatukat. Csak így lehetséges, hogy ők is hozzájussanak a kedvezményes bérletek után járó fogyasztóiár-kiegészítéshez. A javaslat a következő volt. A számla külön-külön szól a tanulók nevére, külön vevőkóddal ellátva, az általunk megjelölt címre kiállítva (ahova az elhelyezésük szól). Emellett megadjuk a fizető, azaz intézményünk (Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekotthon) számlaszámát, mint átutaló. Havonta kb. 39-40 db bérlet vásárlásáról lenne szó (ez ugyanennyi darab számlát is jelent). A BKV adóval foglalkozó kollégája azonban felhívta a figyelmünket, hogy APEH-ellenőrzés esetén bajunk lehet abból, hogy a számla más nevére szól, mint az utalást teljesítő neve.

Kérdés: Intézményünk részt vesz a Tempus Alapítvány által meghirdetett "Comenius" projektben. A szerződésben a pályázati pénz felhasználásánál táblázatban jelölik meg a résztvevőkre felvehető megélhetési, napi költséget. Ezekről számlát (külföldi) nem tudnak az elszámoláskor leadni, ezért a kifizetéshez alapbizonylatot nem tudnak mellékelni. Kérem az állásfoglalásukat a helyes elszámolásról, mert nem tudunk közös nevezőre jutni! Kérem arról is szíves véleményüket, hogy áfás-e a pénzösszeg!

Kérdés: Iskolánkban saját étkezdét működtetünk, kötelező-e az étkezdében a pénztárgép használata?

Kérdés: Települési önkormányzataink (szennyvíz)beruházást hajtottak végre ISPA-támogatásból. Az egyik önkormányzat a beruházásban fővállalkozói szerepet töltött be. Hogyan alakul a beruházás áfájának megítélése?

Kérdés: Bejegyzett ingatlanforgalmazó társaság vásárolt egy üzletházat. Az üzletházat korábban bérbeadás útján hasznosították, és az ingatlanforgalmazó társaság a vásárlás után továbbra is bérbe adta, ugyanannak a bérlőnek. A bérbeadást tárgyi adómentes tevékenységként kezelte, nem választotta az adókötelezettséget a tevékenységre. A társaság végső célja, ahogy vevőt talál az ingatlanra, értékesíti azt. Kérdések: – Az általános forgalmi adó csak akkor vonható-e le, amikor az ingatlant értékesítik, vagy korábban is lehetőség van a levonásra? – Ha igen, akkor ez mely gazdasági eseményhez kapcsolódik?