338 talált cikk a felújítás kifejezésre

Kérdés: Az idegen tulajdonú, bérelt épület és építmény esetében végzett beruházások leírási kulcsa 2 vagy 6%?

Kérdés: Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (Áhsz.) 2014. január 1-jétől jelentősen szűkítette a befektetett eszközök bekerülési értékében figyelembe vehető tételek körét. A helyes nyilvántartás, könyvelés érdekében a bekerülési érték gyakorlati meghatározásához, alkalmazásához szeretnénk szakmai iránymutatást, megerősítést kérni az alábbiakban felsoroltakat is figyelembe véve.
1. Az Áhsz. 16. §-ának (3) bekezdése szerint a vásárolt, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök bekerülési értéke a beszerzés, a létesítés áfát nem tartalmazó vételára (továbbiakban: vételár), kisajátítás útján szerzett ingatlan esetén a kártalanítás összege.
Jól értelmezzük, hogy:
– Az eszköz vételárát tartalmazó számlában szereplő egyéb (szállítási, kezelési stb.) járulékos tételek nem részei a bekerülési értéknek?
– Ingatlanvásárlás esetén nem része az ingatlan bekerülési értékének a megvásárolt ingatlanhoz egyedileg hozzákapcsolható, az üzembe helyezésig felmerült, bizonylattal igazolt földhivatali eljárási díj, egyéb ingatlan-nyilvántartási eljárás díj, értékbecslés, szakértői díj?
2. Az Áhsz. 16. §-ának (3b) bekezdése szerint az idegen vállalkozó által előállított, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök esetén a beruházás bekerülési értéke az eszköz létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési munkák együttes vételára.
Számos támogatással megvalósuló ingatlanberuházás költségvetése tartalmazza az alábbi projektelemeket:
– előkészítési költségek (megvalósíthatósági tanulmány, tervezés, tervellenőri feladatok, közbeszerzés lebonyolítása, hatósági díjak, projektmenedzsment-díj);
– kivitelezési költségek (építési, szerelési költségek, eszközbeszerzés);
– szakmai szolgáltatások költségei (műszaki ellen­őrzés, könyvvizsgálat, nyilvánosság, régészeti tevékenység).
A kormányrendelet tükrében jól értelmezzük, hogy a fentiekben felsorolt, beruházást érintő tételek közül kizárólag a kivitelezési munkák és a tervezés lehet a bekerülési érték része?
Az Áhsz. 16. §-ának (3b) pontjában felsorolt, az üzembe helyezés érdekében az üzembe helyezésig, raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési munkák a vételárat is tartalmazó bizonylat alapján, vagy a vételártól elkülönülten, szerződéssel és számlával igazoltan is figyelembe vehetők a bekerülési értéknél?
3. Az Áhsz. 16. §-ának (3d) bekezdése szerint a már használatba vett, illetve a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközökön idegen vállalkozó által végzett, az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8. pontja szerinti felújítási munkák bekerülési értéke azok vételára. Jól értelmezzük, hogy a felújítási munkák bekerülési értéke az idegen vállalkozó által végzett építési, szerelési munkák értéke, és nem tartalmaz az üzembe helyezés érdekében az üzembe helyezésig felmerült tervezési, szállítási, egyéb munkákat, díjakat?
4. 2014. január 1-jét megelőzően megkötött – ingatlanberuházásra, -felújításra vonatkozó, esetleg már megkezdett pályázathoz kapcsolódó –, de 2014. évre áthúzódó adásvételi szerződések, vállalkozási szerződések esetében mi a rendező elv, a bekerülési értéket a régi vagy az új szabályozás szerint kell meghatározni?

Kérdés: A 2014. április 29-én megjelent 3686. kérdéshez kapcsolódóan szeretnék kérdezni. A kérdés arra vonatkozott, hogy az intézmény saját költségvetése terhére újítja fel az önkormányzat tulajdonában lévő épületet, és ezt hogyan tudja az önkormányzat mint tulajdonos aktiválni? A válaszadó azt írja, hogy adójogilag és számvitelileg is kezelhetőbb lenne, ha a kivitelező közvetlenül a tulajdonos önkormányzatnak számlázná a felújítást, annak kiadásait az önkormányzatnál terveznék meg. Vegyünk egy konkrét példát. Az önkormányzat tulajdonában van a konyha épülete, amelyben a közétkeztetési feladat ellátása történik. A közétkeztetési feladat ellátására a képviselő-testület az általa alapított intézményt jelölte ki, amely feladat az intézmény alapító okiratában szerepel. Az intézmény költségvetésében kerülnek megtervezésre a konyha üzemeltetésével kapcsolatos bevételek és kiadások, szükség esetén az épület felújításához, korszerűsítéséhez szükséges előirányzat is, amely feladatok ellátásához intézményfinanszírozást kap. Az intézmény áfaalany, nincs önálló gazdasági szervezete, pénzügyi, számviteli feladatait a polgármesteri hivatal látja el. Mivel önálló jogi személy, külön adószáma van, végzett adóköteles tevékenységei miatt az áfakörbe bejelentkezett. Ha az intézmény a konyha épületének felújítását külső vállalkozóval elvégezteti, a felújítással kapcsolatban felmerült kiadások után előzetesen felszámított áfát az intézmény levonhatja. Hogyan alakul az áfa elszámolása az intézmény által történő felújítás esetén, illetve ha az önkormányzat mint tulajdonos újítaná fel az épületet (aki áfakörbe tartozik, azonban nem ő látja el az étkeztetési tevékenységet)?

Kérdés: A beruházások és felújítások esetében hogyan kell szabályosan könyvelni? A költségvetési számvitelben a beruházási előirányzat rovaton a beruházás áfája is ott van. Tehát a költségvetési számvitelben a beruházás tartalmába az áfa beletartozik? A költségvetési számvitelben az áfa nem része a bekerülési értéknek, tehát az állományi számlán csak a nettó érték szerepel, az áfa pedig ráfordítás. A beruházás értékének a meghatározásakor a korábban kapcsolódó költségeket, pl. közbeszerzés, tervezés, pro­jektmenedzsment, eljárási díjak a költségvetési számvitelben továbbra is a beruházási előirányzat rovaton kell, hogy szerepeljenek, vagy a dologi kiadások között, a pénzügyi számvitelben pedig ezek a költségek szolgáltatások és az áfaráfordítás? Tehát a költségvetési számvitelben és a pénzügyi számvitelben elkülönítetten kell értelmezni a beruházás fogalmát?

Kérdés: Hogyan kell 2014-től a vagyonkezelésbe adást, illetve üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközöket számvitelben elszámolni? A Költségvetési Levelek 194. számának 3662. számú kérdésére adott válasz számomra nem egyértelmű. A 2013-ban a 16. számlaosztályban nyilvántartott eszközök közül az államháztartáson belüli eszközök a 011. nyilvántartási számlaosztályban, az államháztartáson kívüli eszközök a 18-as számlaosztályban, míg a kezelésbe vett eszközök a 11-13. számlaosztályban kerülnek elszámolásra?

Kérdés: Van egy háromoldalú együttműködési megállapodás, mely szerint egy nonprofit kft. feladata – többek között – a köznevelési intézmények működtetése, karbantartása, felújítása, vagyonvédelme, taneszköz karbantartása, beszerzése. A köznevelési intézmények tulajdonosa az önkormányzat. A köznevelési intézmények könyvelését, gazdasági feladatát pedig a GESZ látja el. A szolgáltatás teljesítése alapján kiállított számlák a GESZ nevére kerülnek kiállításra. A közüzemi számlák elsődlegesen a kft. nevére szólnak. Milyen részletezettséggel és bontásban kell a fenti számlákat kiállítani a GESZ részére? A működéshez beszerzett anyagok, tisztítószerek, fénymásoló papírok stb. hogyan szerepeljenek a számlán? Az irányító szerv, a tulajdonos felé adatszolgáltatási kötelezettségünk van, ahol az iskolák felhasználásának kimutatása is szükséges.

Kérdés: Hivatkozva a Költségvetési Levelek 193. számában megjelent 3647. számú válaszra, tennénk fel a kérdésünket. Az említett válasz szerint a vagyonkezelésbe vett önkormányzati vagyon esetében a jogszabályi rendelkezések szerint a vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni, illetve e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni. Amennyiben az önkormányzatok társulást alapítanak a vagyon kezelésére, mely egy fő közfeladatot lát el (hulladékkezelés), ebben az esetben a 2013. évi CXIV. törvény a szippantott szennyvízre vonatkozó rezsicsökkentésről, valamint egyes törvényeknek a további rezsicsökkentéssel összefüggő módosításáról a Vtv. 27. §-a a következő (6)–(9) bekezdéssel egészül ki: (8) Az alapfeladatként vagy főtevékenységként közfeladatot ellátó vagyonkezelő a visszapótlási kötelezettség teljesítése alól e törvény erejénél fogva mentesül. (9) A visszapótlási kötelezettség módját és mértékét, a visszapótlási kötelezettség alóli (8) bekezdés szerinti felmentés tényét, a céltartalék képzésének és felhasználásának rendjét, részletes tartalmát a vagyonkezelési szerződésben kell rögzíteni. Ezek szerint a számviteli értékcsökkenésnek nem kell megegyezni a pótlási kötelezettséggel?

Kérdés: Önállóan működő és gazdálkodó önkormányzati intézmény vagyunk, önálló adószámmal. Felügyeleti szervünk 2013-ban felújításra, képviselő-testületi döntés alapján előirányzatot adott olyan épületekben végzendő beruházásra, felújításra, amelyek az önkormányzat nyilvántartásában és tulajdonában szerepelnek. A munkákat elvégeztettük. A számlát a saját nevünkre kértük, mivel az előirányzat nálunk szerepel. Év végén pl. ablakcserét szerettem volna visszaadni az önkormányzatnak mint elvégzett felújítás, mivel a felújítást rá kell aktiválni az épületre. Ezt visszautasították azzal az indokkal, hogy ez áfaköteles ügylet. Erről szeretném kérni tájékoztatásukat. A jövőben mi ennek az elfogadható megoldása, és csakugyan áfaköteles lesz ez az ügylet? Az intézmény áfalevonási joggal rendelkezik, de az áfa nem lett visszaigényelve többféle meggondolásból adódóan.

Kérdés: Intézményünk az épület tetőszerkezetének födémcseréjét és a lapostető-szigetelés cseréjét végzi el. Mikor és hogyan tudunk különbséget tenni a munkálatok között, mikor tudjuk elszámolni a kiadásokat felújítási kiadásként, és mikor karbantartási kiadásként?

Kérdés: Hogyan történik az önkormányzati vagyonkezelés számviteli elszámolása, illetve a vagyonkezelési szerződés megszűnését követően az eszközök visszavételének számviteli elszámolása a 2013. de­cember 31-ig hatályos jogszabályok szerint?