1449 talált cikk a GYES kifejezésre

Kérdés: A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet újraszabályozta a munkába járás költségtérítését. A szabályozás nem kezel a gyakorlatban tipikus helyzeteket. 1. A rendelet 4. § a)-c) pontjaiba nem tartozó esetekre van-e lehetőség helyi szabályozásra? Például mit lehet tenni akkor, ha a dolgozó nem mozgássérült, de egészségi állapotánál fogva nem bírja a tömegközlekedési eszközt igénybe venni? 2. Hogyan lehet kezelni azokat, akiknek gyakran vagy eseti jelleggel a munkavégzésükhöz saját gépkocsit kell használniuk (pl. körjegyzőséghez tartozó településeken ügyfélfogadás tartása érdekében)?

Kérdés: Társadalmi megbízatású polgármester költségtérítésénél az elszámolható költségszázalék mekkora lehet, akár 100% is? Milyen költségek számolhatók el? Mik az útiköltség-elszámoláshoz az útnyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályok? Havonként változhat az elszámolni kívánt költség százaléka?

Kérdés: Milyen megoldás létezhet gazdasági szervezet tekintetében egy körjegyzőséghez tartozó, nem székhely önkormányzat esetében, amely önkormányzatnak csak egy óvodája van, ami önállóan működő költségvetési szervként működik, és az irányító szerv irányítása alá nem tartozik egyetlen olyan költségvetési szerv sem, amely gazdálkodó szervezettel rendelkezik?

Kérdés: A kisebbségi önkormányzatok szociális ellátásokat nem teljesíthetnek, mivel a hatósági feladatok a Nek. tv. 30/B. § (1) bekezdésében foglalt előírások értelmében a helyi önkormányzat képviselő-testületének és a jegyzőnek a kisebbségi önkormányzatokra át nem ruházható hatáskörébe tartoznak. Kisebbségi önkormányzat támogathatja-e a települési önkormányzat szociális földprogramját akár elszámolási kötelezettséggel a települési önkormányzat részére átadott céljellegű támogatásként, akár pl. burgonya megvásárlásával, átadásával, vagy burgonyaföld bérleti díjának kiegyenlítésével? Van-e arra lehetőség, hogy közvetett módon alapítvány részére történő pénzeszközátadással, céljelleggel biztosítson a kisebbségi önkormányzat támogatást a kisebbség körébe tartozó rászorultaknak?

Kérdés: A gazdasági vezetők képesítési követelményével kapcsolatban lenne kérdésem. Számomra furcsa, hogy az igazgatásszervező vagy jogász szakképzettség nem elegendő a munkakör betöltéséhez. Főleg annak tükrében, hogy e két végzettség feljogosíthat arra, hogy akár könyvelőket, akár gazdasági vezetőket ellenőrizzen, tehát belső ellenőri, valamint adóellenőri munkához ezen képesítések elegendőek. Érdekesnek találom azt is, hogy szimplán ezen végzettségekkel az új jogszabály szerint még mérlegképes könyvelőnek sem lehet jelentkezni, szükséges ehhez egy "közbeiktatott" OKJ képzés is. Nincs itt némi ellentét?

Kérdés: 2010. január 1-jétől a polgármesteri költségátalány az összevont adóalapba tartozó juttatás, amennyiben nem számolnak el számlával vele szemben. Mik számolhatók el polgármester esetén? Hogyan kell ezt szabályozni?

Kérdés: 2010. január 1-jétől a polgármester a részére kifizetett költségtérítés (költségátalány) felhasználását milyen bizonylatokkal igazolhatja? Lehet-e a bizonylatok között például ruházatról szóló számla? Elszámolható-e útnyilvántartás mellett utazási költség? Ezenkívül mi számolható el még? Amennyiben költségátalányt kap, kiküldetési rendelvény alapján lehet-e külön költségtérítést is fizetni részére?

Kérdés: Az önkormányzathoz, illetve annak hivatalához (körjegyzőség) tartozik az iskola, óvoda, konyha. A rehabilitációs hozzájárulás tekintetében egységenként kell nézni a létszámot, vagy összességében? A körjegyzőség adja be a rehabilitációsjárulék-bevallást?

Kérdés: Iskolai végzettségem gimnáziumi érettségi, OKJ-s mérlegképes könyvelői szakképesítés államháztartási szakon, és OKJ-s pénzügyi és számviteli szakellenőr szakképesítés államháztartási szakon. 2002. március 1-jén neveztek ki határozatlan időre gazdasági vezetőnek egy önállóan működő és gazdálkodó városi szociális intézményben, mely másik két önállóan működő intézmény operatív gazdálkodását is elvégzi. Az intézmények könyvviteli szolgáltatását államháztartási szakon regisztrált mérlegképes könyvelőként látom el. (41 éves vagyok.) Kérdésem, hogy a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése vonatkozik-e rám, vagy csak az új kinevezésekre értendő? Ha vonatkozik rám, meddig kell megkezdenem a felsőfokú iskolai végzettség megszerzését? Ha a munkakör betöltésekor a képesítés megfelel a képesítési előírásnak, és közben változik a képesítési előírás, akkor a munkáltatónak kell-e kötelezni? Ha a munkáltató kötelez, köteles-e a képzési költség teljes költségét fizetni? Ha a munkakör betöltéséhez szükséges a felsőfokú iskolai végzettség és nem kötelez, jogszerűen jár-e el? Ha nem kötelez a felsőfokú iskolai végzettség megszerzésére, és nem iratkozom be, akkor elláthatom-e a munkakört, a munkáltató felmondhat-e?

Kérdés: Jelenleg főállású polgármester 1994. évi LXIV. törvény alapján történő korkedvezményes nyugdíjazási lehetősége után érdeklődöm, a Pttv. 13/A. §-ára tekintettel. A jelzett jogszabály nem fogalmaz egyértelműen a polgármesteri, alpolgármesteri tisztséggel kapcsolatban. Beleszámít-e a korkedvezménybe a társadalmi megbízatású alpolgármesteri jogviszony, valamint a megbízatásoknak folyamatosnak kell-e lenniük? Az érintett polgármester előrehozott nyugdíjba 2016 első félévében mehetne el, azonban 1994-től 1998-ig és 2000-től 2006-ig társadalmi megbízatású alpolgármester volt, 2006 óta pedig főállású polgármesteri tisztséget tölt be, összességében tehát 14 éve lesz az októberi választásokig ezen tisztségekből. Mindezeket figyelembe véve jogosult-e a hivatkozott jogszabály 13/A. § c) pontjában meghatározott 7 év korkedvezményre?