Külön juttatás közterhei

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?
Részlet a válaszából: […] A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjrajogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényt (Tbj) ismódosította a 2004. évi CI. törvény. Az említett törvény 318. § (8) bekezdéseszerint az e törvénnyel megállapított járulékokat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.

Innovációs járulék

Kérdés: 1. Van-e valamilyen lehetőség az innovációs járulék címén előírt előlegek összegének csökkentésére, a már befizetett előleg visszaigénylésére, ha a már befizetett előleget is kutatás-fejlesztésre kívánja a gazdálkodó szervezet felhasználni? 2. Ki és milyen módon igényelheti az Innovációs Alapból a támogatást? 3. Technikailag hogyan történik az KTIA-tv. 4. §-ának (3) bekezdésében meghatározott levonás? Levonható az éves költség abban az esetben is, ha a megrendelt kutatás-fejlesztés év végére még nem fejeződött be? 4. Abban az esetben, ha az innovációs járulék bruttó összegét csökkenti a gazdasági társaság a kutatásra, kísérleti fejlesztésre fordított összegekkel, hogyan kell nyilvántartani a kutatási, a kísérleti fejlesztési témákat?
Részlet a válaszából: […] 1. Az KTIA-tv. előírásai szerinti kötelezetteknek ajárulékfizetési kötelezettség keletkezése évének (2004.) első két negyedévéreinnovációs járulékelőlegként a járulék várható éves (2004. évi) nettóöszszegének időarányos részét kellett megfizetni. A2004. III. és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Közalkalmazotti jogviszony

Kérdés: A közalkalmazotti jogviszony szempontjából beszámítható-e előző "munkaviszonyként" a betéti társaság beltagjaként, illetve betéti társaság személyesen közreműködő kültagjaként töltött idő? Ha ez utóbbi után 3 év gyes következett, ez az idő figyelembe vehető-e?
Részlet a válaszából: […] Többször vizsgáltuk már a jogviszonyban töltött időmegállapításának rendjét – a közalkalmazotti jogviszony tekintetében. A 2004.január 1-jei hatályú jogszabályi környezet módosulása miatt célszerű előszörvázlatosan áttekinteni azon jogcímeket, melyek jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Köztisztviselők ruházati költségtérítése

Kérdés: 2003. I. félévében az ügykezelők még az Mt. hatálya alá tartoztak. 2003. július 1-jétől ismét a Ktv. hatálya alá kerültek, és számukra is kötelezően fizetendő ruházati költségtérítés.- Az ügykezelőknek fizetett ruhapénzt terheli-e 44 százalék szja-, illetve 29 százalék tb-járulékfizetési kötelezettség?- Ebből a szempontból van-e jelentősége annak, hogy a dolgozó a ruhapénzt az I. félévben kapta, amikor még az Mt. hatálya alá tartozott, vagy július 1. után, miután újra a Ktv. hatálya alá került?- A dolgozónak el kell-e számolnia számlával az összeg felhasználásáról?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 5.5. pontja a köztisztviselőnek törvényi előírás szerint járó ruházati költségtérítést mentesíti az adó alól.Azon ügykezelők, akik 2003. július 1-jétől ismét a Ktv. hatálya alá kerültek, a köztisztviselőkkel azonos mértékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Külföldi tanulmányúttal kapcsolatos kiadások

Kérdés: Pedagógusok külföldi tanulmányúton vesznek részt. A kiadásokat az intézmény költségvetési pénzből fizeti. Terheli-e az iskolát valamilyen fizetési kötelezettség (pl. adó, tb stb.)?
Részlet a válaszából: […] A külföldi tanulmányúttal kapcsolatban felvetődő kiadások elszámolásánál az intézmény és a pedagógusok esetében egyaránt a hivatali (üzleti) utazásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.Az szja szempontjából nem számít a magánszemély bevételének az utazásra, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Köztisztviselők ruházati költségtérítésének munkáltatói kötelezettsége

Kérdés: A Ktv. 49/G. § (1) bekezdés alapján a köztisztviselőket ruházati költségtérítés illeti meg. Az Szja-tv. 1. számú melléklet 5.5. pontja szerint a költségtérítés jellegű bevételek közül adómentes a ruházati költségtérítés. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót? Az elszámolás milyen bizonylat alapján történik?
Részlet a válaszából: […] A köztisztviselőket – a Ktv. 49/G. § (1) bekezdése alapján – megillető ruházati költségtérítés után 2003. január 1-jétől nem kell adót, járulékot fizetnie a munkáltatónak. Az szja szempontjából a ruházati költségtérítéssel összefüggésben nincs a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Munkaruha-hozzájárulás adókötelezettsége

Kérdés: Egészségügyi intézményünk a kollektív szerződésben a védőnő, gondozónő, fizikai dolgozó munkakörökben munkaruha-hozzájárulást állapított meg (felsőruha, cipő). Ha a dolgozó az intézmény nevére szóló számlával igazolja a vásárlást, kifizethető-e az összeg a munkáltatót terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettség nélkül?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.24. pontja alapján a természetbeni juttatások közül adómentes a munkáltató által a munkavállaló magánszemélynek adott munkaruházati termék. A munkaruha-juttatás adómentessége akkor valósul meg, ha a már hivatkozott melléklet 9.2 b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Árengedménnyel beszerzett és jutalomként adott utalványok könyvelése

Kérdés: Vásárlási utalványt szereztünk be az intézményünk dolgozóinak, amit jutalomként osztunk ki. A vásárlási utalványt kibocsátó 1 százalék engedményt adott az összegből, így a házipénztárban kevesebb az összeg, mint az utalványok értéke, amit kiosztottunk a dolgozóknak. A TÁH a feléje feladott összeg után fogja a járulékokat kifizetni. Mi a könyvelés módja az árengedmény esetén?
Részlet a válaszából: […] A vásárlási utalványok értéküket meghaladó nyomtatványnak minősülnek, ezért az Szt. 168. §-ának értelmében szigorú számadás alá kell vonni azokat. Az utalványokat az 1 százalék engedménnyel csökkentett értéken kell állományba venni, és a dolgozók is a csökkentett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Tanulóknak kifizetett pénzjutalom

Kérdés: Gimnáziumunk a tanév végén pénzjutalmat fizet a jó tanulóknak. Milyen adó és járulék terheli ezt a kifizetést? Mi a teendő, ha a gyerekeknek nincs adóazonosító számuk?
Részlet a válaszából: […] A tanulóknak a tanév végén jutalomként kifizetett összeg az Szja-tv. 28. §-a alapján a tanuló egyéb összevonás alá eső jövedelmeként lesz adóköteles. Abban az esetben, ha a kifizetés nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt, akkor a járulékfizetési kötelezettség nem,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.
1
12
13