Találati lista:
111. cikk / 137 Beteg gyermekek gyógyulásának elősegítése
Kérdés: Közhasznú besorolású alapítvány közhasznú tevékenysége beteg gyermekek gyógyulásának elősegítése. Az alapítvány az operált gyermekek részére karácsonyi, húsvéti gyermekelőadásokat szervez, ezen alkalmakkor ajándékot (édesség, könyv stb.) ad a gyermekeknek, és az ünnepségen vendégül látja őket. Kérdésem az, hogy e kiadásokat terheli-e valamilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség?
112. cikk / 137 Ruházati költségtérítés adókötelezettsége
Kérdés: A polgármesteri hivatal a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó (pl. fizikai munkát végző alkalmazottak, kézbesítők stb.) dolgozói részére ruházati költségtérítést fizet úgy, hogy a ruházat megvásárlására az év elején előleget biztosít. Az előleg felhasználásáról a dolgozóknak 30 napon belül a polgármesteri hivatal nevére kiállított felsőruházatról szóló számlával kell elszámolniuk. Helyesen járunk-e el akkor, ha e juttatás után a természetbeni juttatásokra vonatkozó szabályok szerint fizetjük a közterheket? A 30 napon túli elszámolás esetén keletkezik-e kamatkedvezmény miatti adókötelezettség?
113. cikk / 137 Tagi kölcsön után fizetett kamat személyijövedelemadó-kötelezettsége
Kérdés: Egy kft. tagja vagyok már több mint tíz éve. 2005-ben 1 millió forint kölcsönt nyújtottam a kft. részére, amelyre a kölcsönszerződés alapján a társaságnak 12 százalékos kamatot kell fizetnie. A kamat kifizetésére 2007. január hónapban került sor. A személyi jövedelemadóról szóló törvény 2006. évi módosítása szerint a tagi kölcsönre fizetett kamat nem szerepel a kamatjövedelmek felsorolásában. Ezt figyelembe véve mennyi adót kell fizetnem a kamat után?
114. cikk / 137 Nyugdíjba vonuláskor adott egyszeri ajándék
Kérdés: Munkavállalónk nyugdíjazása alkalmából 15 000 forint értékben ajándékot vettünk számára. Milyen fizetési kötelezettség terheli a munkáltatót, illetve a munkavállalót?
115. cikk / 137 Munkáltatói adómegállapítás
Kérdés: 2006. január 1-jével megszűnt a magánszemélyek jövedelemadójának munkáltatói megállapítása. A múlt év decemberének elején egy előadáson azt hallottuk, hogy ennek ellenére a munkáltatónak közre kell működnie a magánszemély bevallásában. Milyen feladatai vannak a munkáltatónak? Megtagadhatja-e a munkáltató az adómegállapítást?
116. cikk / 137 Cégtelefon adókötelezettségének teljesítése
Kérdés: A Költségvetési Levelekben megjelent 1485-ös számú kérdéssel kapcsolatban további kérdéseink merültek fel. Hogyan tehet eleget a munkáltató – a mi esetünkben egy iskola – a telefonszolgáltató számlája alapján a személyijövedelemadó- és a járulékfizetési kötelezettségének? Tárgyhót követő 12-éig átutalja a telefonszámla bruttó vagy nettó összegének 29+54+3 százalékát, az intézményi adószám feltüntetésével? Minden hónapban bevallást is be kell-e nyújtani? (Eddig nem kellett, mert a MÁK készíti a bérszámfejtést.) Tehát a nettó vagy a bruttó összeget kell-e figyelembe venni? Milyen számlaszámra kell utalni a személyi jövedelemadót, a társadalombiztosítási járulékot és a munkaadói járulékot?
117. cikk / 137 Képviselő tiszteletdíja
Kérdés: Haláleset következtében a soron következő képviselőjelölt letette az esküt, és egyben felajánlotta a választásokig hátralévő időszak (3 hónap) tiszteletdíját az elhunyt családja részére. Az új képviselő részére le kell-e számfejteni a tiszteletdíjat? Az elhunyt családtagjának átadott pénzeszköz után, ami a járulékfizetéstől függően vagy a bruttó, vagy a nettó tiszteletdíj, van-e valamilyen fizetési kötelezettség, ha igen, akkor milyen?
118. cikk / 137 Polgármester – illetmény nélkül
Kérdés: Főállású polgármester esetében – kérésére – mellőzhető-e az illetmény megállapítása, annak ellenére, hogy az 1994. évi LXIV. törvény ezt meghatározza?
119. cikk / 137 A minimum-járulékalappal kapcsolatos bejelentés
Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, közalkalmazottakat foglalkoztatunk. A közalkalmazotti bértábla alapján számított bér számos munkavállalónknál nem éri el a minimum-járulékalapot. Esetükben is bejelentést kell tennünk, vagy mivel a bérüket törvény állapítja meg, minket nem terhel ez a kötelezettség?
120. cikk / 137 Szakmai gyakorlaton részt vevő tanulók költségeinek adózása
Kérdés: Iskolánkból 14 fő tanuló és 8 fő tanár a Tempus Közalapítványtól pályázat útján 3 hetes szakmai gyakorlatot nyert Németországba és Finnországba. A közalapítvány finanszírozza a szakmai gyakorlattal kapcsolatosan felmerülő valamennyi költséget és a szakmai gyakorlaton részt vevők napidíját is. Az iskolával tanulói jogviszonyban állók adóköteles napidíja után milyen mértékű adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik?
