696 talált cikk a jogosultság kifejezésre

Kérdés: Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló óvodapedagógusunk a „nők 40” kedvezményes nyugdíjjal szeretne élni szeptember 1-től (még messze van a 65. életévtől).
Jogviszonyai:
– 1985. 09. 01-től 1987. 11. 21-ig óvónő.
– 1987. 11. 22. és 1988. 08. 31. közötti időszakra felénk nem igazolt semmit. (A nyugdíjfolyósító által kiadott igazolása alapján: Biztosítás megszűnését követő pénzbeli ellátás van neki erre az időszakra feltüntetve. Tehát véleményünk szerint ebben az időszakban nem volt óvodapedagógus.)
– 1988. 09. 01-től jelenleg is óvodapedagógus.
A 40 éves szakmai gyakorlat 2026 júniusában lenne meg a hiányzó időszak miatt. A nyugdíjintézetben azt tanácsolták, hogy kérje a 40 éves jutalmát, mert beleszámít a nyugdíjának összegébe. Jogviszonya nem szűnik meg, a felmentési idejével nem kíván élni. Kifizethető részére a köznevelési foglalkoztatotti jutalom?

Kérdés:

2026. 07. 11-én elérem az öregségi nyugdíjkorhatárt. Katolikus általános iskolában 2000. március 1. óta dolgozom mint rendszergazda. Jár nekem felmentési idő? Ha igen, mennyi? A 40 év után járó jubileumi pénzt a munkáltató arra hivatkozva utasította el, hogy az csak a pedagógusoknak jár. Szeretném megkérdezni, hogy jogszerűen járt-e el a munkáltató?

Kérdés: Az önkormányzat rendeletben határozta meg sávosan a jövedelemhatárokat, hogy ki jogosult szociális étkezést igénybe venni, és a térítési díjból mekkora kedvezményre jogosult. A gyermekjóléti szolgálat vezetőjéhez érkeznek meg a kérelmek, többek között közfoglalkoztatottak részéről is. A korábbi vezető minden esetben megadta a jogosultságot, mert arra hivatkozott, hogy nekik a jövedelemnél a 22.800 forintot kell figyelembe venni, ami a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összege. Amennyiben a 6, illetve a 8 órára megállapított tényleges bért vesszük figyelembe, akkor nem jogosultak a szociális étkezést igénybe venni. Helyesen járt-e el az intézmény vezetője?

Kérdés: Óvodapedagógusunk 2026. 01. 06-án betölti a 65. életévét, öregségi nyugdíjra lesz jogosult. Szeretné a lehető legkorábbi időpontban befejezni az aktív pedagógusmunkát. Lehetséges-e, hogy köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyát 2026. 01. 06. napjával felmentéssel megszüntetjük (mivel akkor már nyugdíjasnak minősül), és a 7 hónap felmentési idejét, munkavégzés alóli mentesítését előtte kiadjuk? Így 2025. 06. 08-án kezdődne a felmentési ideje. Tanügyigazgatási szakértő állásfoglalása szerint igen, az alábbi érvelés alapján:
A Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján: a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül. A Púétv. 49. §-ának (1) bekezdése szerint:
A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt a munkáltató felmentéssel megszüntetheti, ha: e) a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló nyugdíjasnak minősül. A Púétv. már nem nevesíti, hogy a felmentés közlésének, kezdetének napján kell nyugdíjasnak minősülnie. Igénybe veheti-e felmentési idejét az öregségi nyugdíjra jogosultság betöltésének napja előtt?

Kérdés: 2008. január 1-je óta jogviszonyban álló közalkalmazott 2025. december 18-án tölti 65. életévét, és nyugdíjba szeretne menni. Majd nyugdíjasként visszajönne dolgozni a szociális szférába. Mi a módja a jogviszony megszüntetésének, mennyi a felmentési ideje?

Kérdés: A települési képviselők részéről felmerült, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő mezőgazdasági utak mentén a fákat ki kellene vágatnunk, mivel nagyon sok az útba ún. „benőtt fa”, így az utakon a közlekedés akadályozott. Az út rendbetétele a célunk, komplex módon, ezért a fák kivágása, azok tuskózása és az utak helyreállítása elkerülhetetlenné vált. Egyrészről maga a fasor kivágása, az út helyreállítása, a fa értékesítése jogszabályoknak megfelelő megvalósítása a célunk, mely egyben a feladatunk is. 
A munka elvégzéséhez csak egy traktorral rendelkezünk, amely maximum a szállítást tudjuk elvégezni. Az egyik elképzelés szerint az önkormányzat számára egyszerűbb megoldás lenne, ha ún. „lábon” adnánk el a fát, és egy szerződésben rendeznénk a faeladást, abból a munka elvégzését és az út helyreállítását. Ebben az esetben hogyan tudunk a számviteli követelményeknek megfelelni, milyen lépéseket kell megvalósítanunk, miről kell rendelkeznünk a szerződésben? Mivel ez nem általános dolog, hogyan állapítható meg az ár, a munkadíj (a kivágási és a helyreállítási), van-e erre valamiféle elfogadott módszer? Mit javasolnak? Önkormányzatunk nem rendelkezik vállalkozói tevékenységgel, és kft.-vel sem. A másik elképzelés (ami az önkormányzat számára nehézkesebb, hiszen a 3 ajánlatkérés akár minden lépésnél előírás, nagyon lassú lehet a folyamat), kivágatnánk a fát, és a tuskózást is elvégeztetnék (vállalkozási szerződésben), a kitermelt fát értékesítenénk (van-e, lehet-e erre jogosultságunk), ami vélhetően fedezhetné a költségeket, de ez előre nem határozható meg. Az önkormányzat jogilag hogyan értékesíthet fát, milyen adózás szükséges e körben? Milyen egyéb, nem pénzügyi feltételek betartásai szükségesek? Hogyan járjunk el, hogy ne kövessünk el törvénysértést?

Kérdés: Óvodánk igazgatója 25 év köznevelési foglalkoztatotti szakmai gyakorlati idő alapján 2 havi köznevelési foglalkoztatotti jutalomra jogosult. A jogosító idő összeszámítása alapján a jogosultságot 2024. május 14-én érte el, azonban 2024. évben nem került kifizetésre az összeg. A Púétv. az alábbiakról rendelkezik: „(2) A köznevelési foglalkoztatotti jutalom:
a) huszonöt év szakmai gyakorlat esetén kéthavi,
b) harminc év szakmai gyakorlat esetén háromhavi,
c) negyven év szakmai gyakorlat esetén öthavi, a kifizetés esedékességekor érvényes, pótlék és megbízási díj nélküli havi illetményének megfelelő összeg.”
A Púétv. 105. §-ának (2) bekezdése szerint melyik illetménnyel kell számolnunk? A 2024. évi vagy a 2025. évi illetménnyel? A kifizetés esedékessége a 2024. május 14-i, vagy a mostani 2025. évi időpontra vonatkozik?

Kérdés: Az önkormányzati egészségügyi szakellátásban jelenleg az orvosokat vagy egészségügyi szolgálati jogviszonyban, vagy közreműködői szerződéssel tudjuk már csak foglalkoztatni. A korábban bevált gyakorlat, mely szerint személyes közreműködői szerződéssel voltak foglalkoztatva, már nem alkalmazható az új orvosokra, tekintettel arra, hogy új személyes közreműködői szerződés megkötését már tiltja a jogszabály. A munkát vállaló orvosok egy része már nyugdíjas, és azért nem szívesen vállalják az egészségügyi szolgálati jogviszonyt, mert a nyugdíjukat ez esetben fel kell függeszteni, és bár megilleti őket jövedelemkiegészítésként a nyugdíjjal megegyező összegű kiegészítés, de a legtöbben attól félnek, hogy ha valami baj történik velük, akkor a házastársuk majd nem lesz jogosult utánuk özvegyi nyugdíjra. Ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó nyugdíjas orvos elhalálozik (és jogviszonyánál fogva a nyugdíja helyett a Magyar Államkincstár jövedelemkiegészítést ad neki), abban az esetben a házastársát ugyanúgy megilleti-e az özvegyi nyugdíj, mintha nem lenne jogviszonyban, és nyugdíját a nyugdíjfolyósító nyugdíj jogcímen folyósította volna?

Kérdés: Bentlakásos szociális intézményben dolgozó, már nyugdíjas közalkalmazott szeretné kérni 30 éves jubileumi jutalmát. Nyugdíjasként jogosult-e jubileumi jutalomra, vagy a nyugdíjazás kizáró tényező?

Kérdés: Több települést érintően szeretnék állásfoglalást kérni arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat által közvetlenül foglalkoztatott közművelődési munkatárs, aki jelenleg nem rendelkezik szakmai végzettséggel (a középfokú közművelődési végzettség megszerzése folyamatban, jelenleg érettségivel rendelkezik, szakmai gyakorlata nincs), jogosult-e a kulturális illetménypótlékra? Jól értelmezzük, hogy a 475/2020. Korm. rendelet 1. §-a alapján az önkormányzatnál közalkalmazottként foglalkoztatottként dolgozó részére a rendelet szerinti kulturális illetménypótlék végzettségtől függetlenül jár, mert maga a pótlék nem végzettséghez kötött pótlék, mivel az a Kjt. 75. §-ának (1) bekezdéséhez kötődik, mert ez egy ágazati pótlék a 20. § (5) bekezdése alapján? Megerősítésüket kérjük arra vonatkozóan is, hogy a 20. § (2) bekezdése szerinti területi pótlék is megilleti a közalkalmazottat, amennyiben a település szerepel a kormányrendelet szerinti kedvezményezett települések jegyzékében. Szeretnénk még azt is egyértelművé tenni, hogy ez a pótlék csak a közalkalmazottaknak jár, amennyiben a feladatot Mt. szerinti alkalmazott látná el, a kulturális illetménypótlék nem jár.