1728 talált cikk a jogviszony kifejezésre

Kérdés: Egyik dolgozónk az alábbi munkaviszonyokkal rendelkezik:
1975. 07. 12.-1982. 04. 18. Bútorgyár, könyvelő, áthelyezve,
1982. 04. 19.-1989. 09. 30. Gamesz, könyvelő, áthelyezve,
1989. 10. 01.-2011. 10. 30. Polg. hiv., köztisztviselő, áthelyezve,
2011. 11. 01. Óvoda élelmezésvezetője jelenleg is.
Kérdésünk, hogy 2015. 07. 12-én jár-e részére a közalkalmazotti 40 éves jubileumi jutalom?

Kérdés: A saját gépjármű – munkaköri feladatok ellátása miatti – hivatali célú használatának költségtérítésénél helyes-e a következő eljárás? A költségtérítés havi "bruttó" összege, a munkáltató által írásban megállapított havi kilométer-átalány, a rendelet szerinti – átalánnyal arányosított – üzemanyagnorma, valamint a NAV mindenkori üzemanyagárának szorzata, amelyhez 9 Ft/kilométer (átalány) is hozzáadásra kerül. Az így kapott összeget a munkavállalónak számfejtjük, adót és járulékot vonunk le.

Kérdés: Településünk polgármestere a Mötv. alapján költségtérítést kap. Kell-e számlával igazolnia felmerült költségeit? Ez jellemzően üzemanyagköltség. Ha igen, hogyan? Útnyilvántartást kell vezetnie, vagy elég a saját nevére szóló üzemanyagszámla, illetve a kettő együtt? Egyéb költségeit mivel igazolja?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 200. számában a 3780. kérdésre adott válaszban olvasható az alábbi: "Nem a reprezentációs keretet terheli, illetve az Szja-tv. 1. mellékletének 8.35. pontja alapján személyijövedelemadó-mentes a helyi önkormányzat által a lakosság széles körét érintő, nem zártkörű, azonos részvételi feltételekkel szervezett kulturális, hagyományőrző, sport-, szabadidős és más hasonló közösségi rendezvényen helyben nyújtott szolgáltatás, helyi fogyasztásra juttatott étel, valamint legfeljebb a rendezvény összes költségének 10 százalékáig terjedő együttes értékben résztvevőként azonos értékű ajándék." Az Áhsz. 15. melléklete alapján melyik rovaton lehet elszámolni ezeket a nem reprezentációs keretet terhelő tételeket? Konkrétan: az önkormányzati rendezvényen részt vevők számára osztott emléklap beszerzési költségét, a rendezvény hangosításának költségét, a rendezvényen fellépő művészek honoráriumát, a bálon zenét szolgáltató együttes szolgáltatási díját.

Kérdés: A Kjt. 2014. július 1-jétől hatályos változása miatt a közalkalmazotti munkakörben foglalkoztatott személyek részére a betölteni kívánt munkakörtől függően a törvény eltérő bűnügyi elő­életre vonatkozó feltételeknek való megfelelést ír elő. Intézményünk bölcsőde. A hatósági erkölcsi bizonyítvány megkérésekor minden munkavállalóra egységesen a Kjt. 20. §-ára kell hivatkoznunk, függetlenül a munkavállaló munkakörétől? Esetleg munkakörökre lebontva kell hivatkoznunk az egyes bekezdésekre? Kisgyermeknevelő, bölcsődevezető és helyettes munkakör esetén a Kjt. 20. §-ának (1), (2d) és (2e) bekezdése szükséges? Kisegítő, technikai személyzet (dajka, intézményi takarító és kisegítő, gépkocsivezető, raktáros, villanyszerelő, festő, kőműves) munkakör , illetve a gazdasági személyzet (gazdasági vezető és helyettes, pénztáros, könyvelő, humánpolitikai előadó, műszaki és üzemeltetési előadó, élelmezésvezető) esetében elegendő a Kjt. 20. §-ának (1) és (5) bekezdése?

Kérdés: 2015. május 28-án lesz 40 év munkaviszonyom, szeretném igénybe venni a nyugdíjat. 1976-tól közigazgatásban dolgozom, 17 éve gyámhivatalnál, kormánytisztviselőként. A legelső munkahelyem 1975-ben a városi tanács közületi szolgáltatóüzeménél volt. Érdeklődöm, hogy annál a cégnél eltöltött munkaidőm a jubileumi jutalom kifizetésénél figyelembe vehető-e? Ha nem, érdemes-e addig dolgoznom, hogy jogosult legyek rá? Annak az összege beleszámít a majdani nyugdíjba?

Kérdés: Közalkalmazottunk 1974. november 13-tól 1979. március 13-ig az "A" megyei állami építőipari vállalatnál, majd áthelyezéssel 1979. március 14-től 1989. július 31. napjáig a "B" megyei állami építőipari vállalatnál dolgozott gyors- és gépíróként. Ezt követően 1989. augusztus 1-jétől újabb áthelyezéssel került a "B" megyei városi tanács vb egészségügyi osztályára, ahol 1991. de­cember 31-ig dolgozott, majd szintén áthelyezéssel került 1992. január 1-jétől a városi családsegítő szolgálathoz, ahol már közalkalmazottként végezte munkáját. A családsegítő szolgálat 1996. január 1-jei hatállyal kettévált, s jelenleg intézményünk, a városi anya-, csecsemő- és gyermekotthon közalkalmazottja. Jogviszonya 1989. január 1-jétől folyamatos. Az állami építőipari vállalatoknál töltött évek jubileumi jutalom szempontjából figyelembe vehetőek-e? Véleményem szerint alapvetően nem, hiszen nem tartozik a Kjt. hatálybalépését követően a Kjt. hatálya alá [Kjt. 87/A. § (1) bek. a) pont] (vélhetően gazdasági társaságokká alakultak át), ugyanakkor a Költségvetési Levelek 2014. szeptember 23-i számában a 3789. kérdésre adott válaszuk alapján az "áthelyezések szakadatlan láncolata" miatt mégis beszámíthatóak ezek az évek. Mi az igazság, és a Kjt. mely szakasza alapján vehető figyelembe az "áthelyezések szakadatlan láncolata"?

Kérdés: Amennyiben hivatalunknál egy köztisztviselő 40 éves szolgálati jogviszonnyal rendelkezik, és nyugdíjba szeretne menni, kötelező-e a munkáltatónak a közszolgálati jogviszonyát megszüntetni? Milyen dokumentumot kell a közszolgálati tisztviselőnek csatolnia a kérelméhez?

Kérdés: Közalkalmazotti besorolásnál figyelembe vehető-e az az idő, amikor a dolgozó egyéni vállalkozó volt?
1974. 07. 15.-1991. 05. 07-ig különböző cégeknél dolgozott;
1991. 02. 19.-1998. 12. 31-ig egyéni vállalkozó;
1999. 01. 01.-1999. 12. 31-ig kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó;
2000. 01. 01.-2000. 12. 31-ig egyéni vállalkozó;
2007. 01. 01.-2007. 12. 31-ig társas vállalkozó (munkaviszony mellett);
2014. 02. 25.-2014. 03. 17-ig munkaviszony.

Kérdés: A Költségvetési Levelek 2014. 09. 02. számában a 3777. kérdésre adott válaszukban írnak a munkahelyi étkeztetési támogatás és az Erzsébet-utalvány juttatásának feltételeiről. Ezzel kapcsolatos kérdésünk. Szintén időskorúak ellátását végző szociális intézmény vagyunk, cafeteriajuttatást nem nyújtunk. Hogyan kell értelmezni a költségvetési törvény (2013. évi CCXXX. tv.) 54. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat? Ha intézményünk munkahelyi étkezési támogatást és Erzsébet-utalványt is szeretne adni a közalkalmazottak részére, össze kell számítanunk a két juttatást a 200 000 forintos értékhatárba? Ha igen, és együttesen túllépjük az értékhatárt, akkor hogyan változik az szja- és eho-fizetési kötelezettség?