1393 talált állásfoglalás a juttatás kifejezésre

Kérdés: Két dolgozónk házaspárt alkot, egy autóval járnak dolgozni, és a feleségnek nincs is jogosítványa. A feleség is kéri a 15 Ft/km munkába járási költségtérítést, de szerintünk nem jár neki, mert nincs költsége a munkába járással kapcsolatban.

Kérdés: Két külföldi állampolgárt alkalmazunk főállásban. Az itteni munkavégzésük idejére lakást béreltünk nekik. A bérleti díjról szóló számlát költségként számoljuk el. Kell-e adót fizetünk ez után?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 276. számában 4972. sorszámon megjelent kérdéshez a következő kiegészítést tenném. A szállítmányozási tevékenységet végző magyar cég más fuvarozó-cégeket bíz meg az importált termék USA-ból magyarországi megrendelő telephelyére juttatásával. Ezek részben külföldi (EU-s és nem EU-s), részben magyar fuvarozócégek. A külföldi cégek áfa nélkül számlázzák le az általuk elvégzett szállítási tevékenységet, jogszabályra [a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv (a továbbiakban: Héa-irányelv)] hivatkozva. A konténerek hajóról történő átrakása rendszerint Hamburgban történik, és innen vasúton, illetve közúti szállítással (esetleg logisztikai központot igénybe véve) jut el az importált termék a magyarországi megrendelő telephelyére. A Hamburgból a magyarországi elosztóbázisig vasúton történő szállítást a vasúttársaságok közösségi fuvarnak minősítik, és áfát számítanak fel (nem veszik figyelembe, hogy ez a szállítás termékimporthoz kapcsolódik).
A magyarországi elosztóbázisról a megrendelő telephelyére történő szállítást némely fuvarozócég EU-n belüli szállításnak minősít, és áfát számol fel az általuk kibocsátott számlában, némely magyar fuvarozó pedig áfa felszámítása nélkül (termékimport adóalapjába beépülő járulékos költség) állítják ki számlájukat a magyar szállítmányozócég részére. A hajóraklevélen, a német vámhatározaton és egyéb, a szállítást végigkísérő okmányokon (Master "Bill of Lading") mindenütt szerepel a végső rendeltetési hely, ami az USA telephelye Magyarországon. Ismereteim szerint volt olyan alvállalkozó fuvarozócég, amely év közben változtatta meg a számlázását, ugyanazt a tevékenységet korábban áfamentesen, majd áfa felszámításával számlázza le. Tudomásom van arról is, hogy a terméket importáló magyar cég két különböző szállítmányozócéget is megbíz azonos áru USA-ból Magyarországra történő szállításával (minden körülmény ugyanaz), és az egyik cég a teljes fuvarszakaszt (közösségen kívüli és belüli szakaszt) áfa felszámításával számlázza le, míg az itt említett cég áfamentesen. Mi erről a véleményük?

Kérdés: Központi költségvetési szervként dolgozóinknak ruhapénzt szeretnénk adni. A korábbi évek gyakorlata szerint ez elszámolásra kiadott előlegnek minősült, amellyel 30 napon belül a dolgozóknak el kellett számolni, belső szabályzat alapján, minden dolgozó azonos összegben kapta meg. A 2019. évi adójogszabályok változása alapján hogyan minősül ez a juttatás? Megkövetelhető-e továbbra is, hogy a munkáltató nevére szóló számlával számoljanak el a dolgozók a juttatás felhasználásáról?

Kérdés: Önkormányzat 2019. évben szeretne iskolakezdési támogatást adni minden olyan, az önkormányzat illetékességi területén élő magánszemélynek, akinek a gyermeke megkezdi az általános iskola első osztályát. Miután 2019-től nem minősül ez a támogatás béren kívüli juttatásnak, hogyan kell könyvelni ezt a kiadást az önkormányzatnál? Milyen adók és járulékok terhelik az önkormányzatot mint kifizetőt, és mit kell levonnia a magánszemélyektől?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 273. számában megjelent 4915. kérdésre adott válasz számunkra nem egyértelmű. A példa alapján 100 000 Ft a tandíj összege, és 144 720 Ft-ot kell munkaviszonyból származó jövedelemként juttatni. Viszont a 144 720 Ft nettó összege 96 239 Ft.

Kérdés: Az önkormányzati hivatalban adható cafeteriajuttatások mértékét az éves költségvetési törvény (Kvtv.) és a Kttv. évek óta együttesen határozza meg. Az adható felső mértéket a Kvtv. évek óta 200 000 Ft-ban rögzíti, míg a minimális szintet a Kttv. az illetményalap ötszörösében határozza meg (38 650 Ft esetében 193 250 Ft-ban). Idén a kiegyenlítő bérrendezési támogatás eredményeként a köztisztviselői illetményalap összege jellemzően legalább 46 380 Ft-ra nőtt. Ezzel együtt a minimális cafeteriakeret a Kttv. szerint 231 900 Ft-ra emelkedett. A Kvtv. 60. §-ának (4) bekezdése értelmében a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteriajuttatásának kerete csak törvény eltérő rendelkezése hiányában nem haladhatja meg a 200 000 Ft-ot. Hivatalunknál jelenleg 46 380 Ft-ra nőtt az illetményalap, a fentiek értelmében jogosan állapítottuk meg a cafeteriakeretet 231 900 Ft-ban?

Kérdés: Államháztartási számvitellel kapcsolatosan kérném a segítségüket. Nemzetiségi önkormányzatunk karácsonyi csomagot adományozott családok részére. A felmerült kiadásokat természetbeni juttatásként, egyéb dologi kiadásra számoltuk el, és a 107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások kormányzati funkcióra szerettük volna könyvelni, azonban ezt a 1247-es szektorra nem tudtuk kiválasztani. Jelenleg a 011140 Országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége kormányzati funkción szerepeltetjük a felmerült ráfordításokat. Elfogadható-e így a számviteli elszámolásunk?

Kérdés: Önkormányzatunk EU-s támogatást nyert "Ösztönzők és támogatások" nyújtására. Így munkaerőpiaci hátrány kompenzálása céljából hiányszakmában elhelyezkedő, településen lakó fiataloknak adható (önkormányzat és partnerei vezető tisztségviselői, önkormányzati képviselő-testület tagjai, ezek közeli hozzátartozói kivételével). Havi maximuma: mindenkori minimálbér, illetve garantált bérminimum összege. Minimálisan 6, maximálisan 24 hónapig adható ösztönző. A juttatás további feltétele a közösségi célú önkéntes tevékenység végzése a településen. Az így adott havi pénzbeli támogatás tekinthető-e az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 4.27. pontja alapján adott adómentes bevételnek?

Kérdés: 2013. 03. 18. napjától foglalkoztatunk egy közalkalmazott óvodapedagógus munkavállalót. Idén jelezték felénk, hogy valószínűleg rosszul lett besorolva, amikor alkalmazásba került. A munkavállaló a Vhr. 6. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva értesített bennünket, hogy 2013. 03. 18. napján rendelkezett legalább 6 év munkaviszony jellegű jogviszonnyal, ezért őt a Gyakornoki besorolás helyett Pedagógus I. fokozatba kellett volna sorolni, de ezekről a jogviszonyokról a munkáltatót nem tájékoztatta. Szeretnénk megállapítani a kolléga helyes besorolását. A közalkalmazott az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól kért a biztosítási jogviszonyairól nyilvántartást, melyben 1992. 07. 18. napjától szerepelnek 2013. 03. 17. napjáig olyan jogviszonyok, melyekről nem tudjuk, hogy beszámítanak-e a besorolásához, illetve figyelembe kell-e venni a pedagógus-előmenetel szempontjából. Figyelembe vehetők-e a következők:
– mezőgazdasági termelőszövetkezet; munka-viszony és egyéb biztosítási jogviszony,
– munkanélküli-járadék/-ellátás, keresetpótló juttatás időszaka,
– bt.-nél eltöltött munkaviszony,
– munkaviszony fennállása alatt GYED, GYES ideje,
– ahol az szerepel, hogy "munkaviszony jellegű jogviszony, munkaviszony, országgyűlési képviselő, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony"?