1379 talált cikk a juttatás kifejezésre

Kérdés: Eddig minden évben a belső szabályzatunkban szerepelt, hogy a hivatal által megállapított illetményalap 100%-át alapul véve kapnak a köztisztviselőink a szemüvegre költségtérítést. Ezt az összeget eddig a munkavállaló részéről semmilyen adó- és járuléklevonási kötelezettség nem terhelte, csak a munkáltató részéről kellett a szochót megfizetni. 2019-ben hogyan alakul a köztisztviselők számára a 4 órát meghaladó számítógép előtti munkavégzéshez szükséges védőszemüveg költségtérítése? A munkavállalónak kell-e ez után járulékot levonni, illetve a munkáltatót milyen költségek terhelik? A belső szabályzatban ezt hogyan szerepeltessük?

Kérdés: 2019. január 1-jétől nem minősül egyes meghatározott juttatásnak a – korábban az Szja-tv. 70. §-a alapján szabályozott – munkáltató által belső szabályzat alapján vagy minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel. Intézményünk tanulmányi szerződést kötött több munkavállalóval is, melyben vállalta, hogy a tandíj teljes költségét megtéríti a munkavállaló helyett. Az oktatási intézmény a hivatal részére állít ki számlát, mely alapján elutaljuk az oktatási intézménynek a tandíjat, illetve a 2018. adóévben és az azt megelőző években bevallottuk és megfizettük utána az egészségügyi hozzájárulást és a személyi jövedelemadót. 2019-től, mivel bérként adózó juttatásról van szó, milyen módon kell ezt kezelni annak érdekében, hogy a teljes tandíjat ki tudjuk fizetni az iskolának? Fel kell bruttósítani a számla összegét, és azt leszámfejteni bérként adózó juttatásként? (A könyvelésben viszont így magasabb összeg jelentkezik, mint a számlán.) Továbbá munkavállalóinknak belső szabályzat alapján biztosítunk éles látást biztosító szemüveget, illetve kontaktlencsét, de nem az Szja-tv. 1. számú melléklete szerinti védőszemüvegként (mivel az is igénybe veheti, aki nem képernyő előtti munkavégzést végez, kiterjed kontaktlencsére, illetve nem csak a minimálisan szükséges szemüveg biztosítására terjed ki), ezért az előző években egyes meghatározott juttatásként fizettük ki, és bevallottuk, valamint megfizettük utána az adót és az ehót. A kifizetés a munkavállaló által benyújtott, munkáltató nevére szóló számla alapján történt (max. 46?000 Ft értékben). Továbbra is szeretnénk, hogy a munkavállaló a számla teljes összegét – illetve maximum 46?000 forintot – megkapja.

Kérdés: Kérem, adjanak részletes tájékoztatást arról, hogyan kell helyesen elvégezni a reprezentáció könyvelését önkormányzatoknál (adómentes, adóköteles)!

Kérdés: A Roma Nemzetiségi Önkormányzat év végi (2018. 12. 28.) bankszámlaegyenlege negatív lett a bank általi pénzforgalmi jutalék terhelése miatt. A negatív egyenleg 1887 Ft. A nemzetiségi önkormányzat folyószámla-hitelkerettel/likvid hitellel szerződés alapján nem rendelkezik, a bank úgynevezett technikai hitelt nyújtott. Hogyan kell majd az év végi beszámolóban szerepeltetni ezt a negatív egyenleget? Hosszú lejáratú hitelként kell kimutatni?

Kérdés: Kérem adjanak tájékoztatást a következő évet terhelő kötelezettségvállalások nyilvántartásáról!

Kérdés: Központi költségvetési szervként helyes-e az a könyvelési gyakorlat, hogy minden olyan számlát, amely vendéglátást, étkezést tartalmaz, a K123. Egyéb külső személyi juttatások rovaton számolunk el, függetlenül attól, hogy közteherfizetési kötelezettség keletkezik-e vagy sem? A kutatási intézményünknél előfordul olyan támogatás, amely az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 4.7.c. pontja szerint adómentes juttatás, ezért nem fizetünk közterhet utána. A vendéglátást, reprezentációt érintő számláknak a teljes áfával növelt értékét kell-e a K123 rovatra könyvelnünk, mivel ez az alapja a köztehernek? Vagy meg kell bontani a számla összegét nettóra és áfára? (Ebben az esetben az áfa a K351 rovaton jelenik meg.)

Kérdés: Egyik dolgozónknak tévesen több bért utaltunk, mint amennyi járt volna neki. Ez a dolgozó időközben kilépett tőlünk, és így tartozása keletkezett felénk, amit vissza kellene fizetnie, de feltételezhetően nem fogja. Hogyan kell könyvelni a vissza nem fizetett tartozást?

Kérdés: Juttatható-e adómentesen (mindkét fél oldaláról) a helyi bérlet a munkavállalónak, ha a munkaköri leírása alapján a dolgozónak a tömegközlekedést a munkavégzéshez használnia kell? Úgy gondoljuk, hogy a munkáltató nevére szóló számla alapján, az Mt. 51. §-ának (2) bekezdése és az Szja-tv. 4. §-ának (2a) bekezdése alapján igen. Jól gondoljuk?

Kérdés: A munkáltató által a munkavállalókra kötött baleset- és betegségbiztosítás hogyan adózik 2019-től?

Kérdés: Kolléganőnkkel tanulmányi szerződést köt a hivatal. Ő mérlegképes képesítést szeretne szerezni, erre nem kötelezzük, ez a végzettség nem feltétele a munkakör betöltésének. Ez szintén OKJ-s, iskolarendszeren kívüli képzés, úgy vélem. Itt is a hivatal fizeti a költséget a hivatal nevére kiállított számla alapján. Itt keletkezik a munkavállalónak bevétele, jövedelme, kell valami adót fizetni valakinek? (2019-re is vonatkozik a kérdés.)