1356 talált cikk a juttatás kifejezésre

Kérdés: Hogyan adózik 2019-től, ha a munkavállalónak tanulmányi szerződés keretében kifizeti az intézmény a képzési költségét (iskolarendszerű képzés)?

Kérdés: A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 39/K. § (1) bekezdése az alábbiakat mondja ki:
"A Pedagógus I. fokozatba besorolt
a) köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben,
b) nevelési-oktatási intézményben pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben,
c) a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógus munkakörben
foglalkoztatott személy, akinek 2016. szeptember 1-jén a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzéséig hét év vagy annál kevesebb ideje van hátra, vagy öregségi nyugdíjra jogosult, 2017. január 1-jén Pedagógus II. fokozatba és a Kjt. alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, továbbá a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő szerinti kategóriába kerül besorolásra, kivéve, ha korábban sikertelen minősítési eljárásban vett részt. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a 2017. január 1-jét követően létesített foglalkoztatási jogviszonyok esetén is."
Fenti jogszabály alapján tévesen került besorolásra 3 óvodapedagógus a Pedagógus II. fizetési fokozatba, melyről a napokban kaptuk meg az Oktatási Hivatal állásfoglalását. Kérdésem, hogy visszasorolható-e a 3 pedagógus illetménye a Pedagógus I. fokozatba oly módon, hogy a bérük ezáltal csökken, vagy szükséges munkáltatói döntésen alapuló bérkiegészítést adni? A visszasorolásnak mi lehet a jogszabályi alapja, milyen jogszabályra hivatkozhatunk a munkáltatói határozatban?

Kérdés: Intézményünk a havi munkabérrel együtt utal a dolgozóknak béren kívüli juttatásként havi 5000 Ft készpénzjuttatást. Az utalás általában a követő hónap 5-én történik. Úgy tudjuk, hogy jövőre az évi 100 000 Ft-ig adható készpénzjuttatás nem lesz béren kívüli juttatás. A januárban folyósított bérrel együtt utalt készpénzjuttatás után számolhatjuk-e a béren kívüli juttatás utáni adót?

Kérdés: Egy kutatóegyetemnél különböző K+F-projektek vannak folyamatban. A kutatás-fejlesztés eredményeként egy vagy akár több találmány, szoftver, adatbázis stb. jön létre, melyek jellemzően szabadalmaztatásra is kerülnek. Az Áhsz. 11. §-a (2) bekezdésének rendelkezése értelmében 2014. évtől a kutatás-kísérleti fejlesztés költségei immateriális javak között nem mutathatók ki, ezért a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos költségeket a felmerülés évében a működési kiadások között kell elszámolni. Ebben az esetben a kutatás-fejlesztés eredményeként létrehozott szellemi termékeket (találmány, szabadalom, szoftver, adatbázis stb.) az immateriális javak között nem kell kimutatni? Helyes-e az az eljárás, ahol a kutatás-fejlesztés felmerült költségeit a működési kiadások között elszámolják, és a kiadások részét képező, végeredményként létrejött eszköz pedig nem kerül aktiválásra? Véleményünk szerint a valódiság számviteli alapelv alapján a kutatás-fejlesztés eredményeként létrejövő eszközöket a saját előállítású eszközök aktiválási szabályainak megfelelően az immateriális javak között állományba kell venni. A bekerülési érték az Szt. 51. §-ára tekintettel meghatározott közvetlen önköltség. Az önköltség részét képező közvetlen költségek a személyi jellegű és dologi kiadások között jelennének meg változatlanul, nem kellene átkönyvelni a beruházási kiadások közé. [A 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet II. fejezet B) Saját előállítás elszámolására vonatkozó rendelkezésnek megfelelően.]

Kérdés: Költségvetési intézmény (általános művelődési központ) rendezvényekre a lakosság részére utakat szervez, az utazási költséget költségvetéséből fizeti. Milyen juttatásnak kell minősíteni a lakosság egy részének ingyenesen biztosított buszköltséget, mi az adóvonzata, és milyen rovatra kell könyvelni?

Kérdés: A 2019. január 1-jétől hatályos Szja-tv. béren kívüli és egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályainak értelmezésében kérnénk iránymutatásukat. A jelenleg hatályos Szja-tv. 89. §-ának (6) bekezdése szerint azokat a juttatásokat, melyek a 71. § szerinti béren kívüli juttatásként nem nevesítettek, de korábban annak minősültek, egyes meghatározott juttatásként és annak költségeivel adhatjuk a munkavállalóknak. Például egy tanulmányi szerződéssel támogatott munkavállaló részére a képzésének költségeit ebben az évben egyes meghatározott juttatásként el lehet számolni. 2019. évtől milyen jogcímen kezelendő a munkavállalók részére továbbtanuláshoz nyújtott támogatás (képzési díj, útiköltség, tankönyv)? Ki (munkavállaló és munkáltató), milyen és mekkora mértékű járulékterheket visel? Azokat a képzéseket milyen elbírálás alatt ítéljük meg, melyek elvégzését a munkáltató kötelezően előírja, de azok iskolarendszer keretein belül valósulnak meg? Ebben az esetben milyen járulékterheket viselnek a felek? Amennyiben a munkavállalónak járulékfizetési kötelezettsége származik, milyen módon tudja azt a munkáltató átvállalni? Az OKJ-s képzések iskolarendszeren kívülinek minősülnek?

Kérdés: Hogyan adózik a ruházati költségtérítés 2019-től? Van lehetőség egyes meghatározott juttatásra vonatkozó adózás mellett adni?

Kérdés: Szociális intézménynél a közalkalmazottat tévesen sorolták be, és olyan idő is beszámításra került, amit a jogszabályok nem tesznek lehetővé. A visszasorolás mellett a közalkalmazott bére nem fog változni, míg utol nem éri a módosított besorolással, de mi a teendő a szociális ágazati összevont pótlék esetében, amit a fizetési osztály és a közalkalmazotti jogviszony határoz meg?

Kérdés: TOP-projektben dolgozó munkatársak részére telefonkészüléket vásároltak a TOP-projekt keretében, a számlája az EU-s projekt terhére elszámolásra került. A telefon magáncélú használata miatti adófizetési kötelezettséget a munkáltató teljesíti. A magáncélú használat miatti adófizetési kötelezettség a TOP-os telefonok esetében fennáll-e az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 4.25. pontja alapján?

Kérdés: Az intézmény szállásdíjat kíván fizetni a táborozóknak és utazási költséget a részt vevő előadóknak, azonban az előadók nem kérnek előadói díjat. Milyen jogcímen fizethető ki a szállásdíj a táborozóknak és az utazási költség az előadóknak? Kell-e esetleg valamilyen szerződést írni az előadókkal?