1355 talált cikk a juttatás kifejezésre

Kérdés: Bölcsődénktől egyre több szülő kéri, hogy a munkáltatója nevére szóló számlát állítsunk ki, mert azt adómentes juttatásként elszámolja részére a munkáltató. Megtehetjük-e ezt, és csak a gondozási díjat vagy csak az étkezést kell tartalmaznia a számlának? Ez valóban adható a munkavállaló részére adómentes juttatásként?

Kérdés: Amennyiben a közalkalmazottat a felmentési idő felére mentesítjük a munkavégzés alól, erre az időszakra figyelembe kell-e venni a díjazásnál a vezetői pótlékot, keresetkiegészítést? Meg lehet ezeket vonni a munkavégzés alóli mentesítés napjával? Ha igen, ezek beleszámítanak a távolléti díjba?

Kérdés: Nyugdíjas magánszemély lehet-e önkéntes nyugdíjpénztár tagja, ha igen, milyen várakozási idő vonatkozik rá, hogy adómentesen hozzájuthasson a megtakarításához?

Kérdés: Hogyan kell értelmezni az Szja-tv.-ben a reprezentáció fogalmának meghatározásakor azt az előírást, hogy "rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható" – Szja-tv. 3. § 26. pont? Önkormányzatok esetében reprezentá­ciónak minősül-e, és adóköteles a nyilvános rendezvényeken, pl. gyermeknapon, város napján biztosított étel, ital fogyasztása?

Kérdés: Egyetemünk az Európai Unióból és/vagy az államháztartás valamely alrendszeréből nyer pályázati pénzt többek között oktatásra, kutatásra, konferencia szervezésére. Az Szja-tv. 4.27. pontja értelmében az ezekben a pályázatokban elszámolt költségek, amelyek 2013-ban adókötelesek voltak, 2014-ben és visszamenőleg adómentessé váltak, így az étkezés, szórakoztatási szolgáltatás (pl. városnéző kisbuszos szolgáltatás, amely a pályázati kiírásnak megfelel).
Kérdéseink:
1. Csak azokra a pályázati pénzekre vonatkozik, amelyek 100%-ban az Európai Unió valamely pénzügyi alapjából érkezik? Ha tartozik hozzá ön­erő, akkor már nem lehet adómentes?
2. Az Európai Unió és az államháztartás valamely alrendszeréből nyert pályázati pénz hogyan értendő? Külön uniós és külön államháztartási pénzre is értendő, vagy csak olyan pályázatok tartoznak ide, amelyekben mindkét forrás szerepel?
3. Mit jelent az, hogy fiatal felnőtt?
4. Bármelyik, a törvény által nevesített forrásból elnyert pénzre vonatkozik, vagy csak bizonyos tevékenységekre értendő az adómentesség?
5. Mit jelent a független fél? Ha egyetemünk szervezi a rendezvényt, akkor egyetemi dolgozóra már nem érvényes?

Kérdés: Milyen esetekben és feltételekkel teljesíthet készpénzkifizetést költségvetési intézmény?

Kérdés: Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy köztisztviselő részére a cafeteria jár-e a terhességi-gyermekágyi segély időszakára, illetve szülés előtt, ha szabadságon vagy táppénzen van a munkavállaló? Amennyiben a 30 napot meghaladó távollét után nem járna, akkor a 30 nap az naptári nap vagy munkanap, illetve 30 napig jár, és csak a 31. nap tartós távolléttől nem jár a cafeteriajuttatás? Ünnepnap miatt megszakad-e a tartós távollét ideje (a használt munkaügyi KIR-rendszer nem enged ünnepnapra szabadságot rögzíteni)?

Kérdés: Önkormányzatunk a következő támogatási rendszer bevezetését tervezi: minden újszülött részére, ahol az édesanya részt vesz a terhesgondozásban a szülést megelőzően, nagyságrendileg kb. 15 000 Ft összegű ajándékcsomagot kíván biztosítani a fentiekben hivatkozott védőnői igazolás becsatolásával, alanyi jogon (nem rászorultság alapján). A támogatás fedezetét a védőnői feladatot ellátó intézményünk vagy az önkormányzat költségvetésében biztosítanánk, a védőnői feladatot ellátó munkavállalók vinnék ki/adnák át az érintetteknek. Önkormányzatunk szerepeltetheti-e ezen ellátási formát "A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló" rendeletében, tekintettel arra, hogy a juttatás feltétele nem szociális jellegű? Amennyiben szerepeltethető a fenti rendeletben, akkor, álláspontunk szerint, ezen juttatásnak semmilyen adó- és járulékvonzata nem keletkezik. Jól gondoljuk? Adhatja-e ez alapján a juttatást az önkormányzat intézménye – fedezet az ő költségvetésében kerülne biztosításra –, vagy mint hatósági ügy fedezetét az önkormányzat költségvetésében kell biztosítani, s a családok részére történő átadásról ennek ellenére a védőnők is gondoskodhatnak? Abban az esetben, ha az önkormányzat nem a szociális rendeletében szerepelteti a fenti ellátást, hanem más egyéb önkormányzati rendeletben, keletkezik-e adó- és járulékfizetési kötelezettség?

Kérdés: Az önkormányzat minden évben támogatja a település lakóit az iskolakezdésben. Minden család, ahol iskoláskorú, illetve közép- vagy felsőfokú oktatási intézménybe járó gyermek van, kap támogatást. A kifizetés készpénzben, képviselő-testületi határozat alapján történik, illetve az összeg szerepel az önkormányzat költségvetési rendeletében is (egyéb önkormányzati eseti pénzbeni ellátások – önkormányzat által saját hatáskörben adott pénzügyi ellátások). Az egyetlen kitétel, hogy a középiskolások és a felsőoktatásban részt vevők hallgatói jogviszonyukat iskolalátogatási igazolás benyújtásával igazolják. A kérdésem az, hogy kell-e bármilyen adóterhet fizetni ezek után a kifizetések után (mivel ezt nem utalványban kapják meg az érintettek, hanem készpénzben), vagy ez a kifizetés adó- és járulékmentes?

Kérdés: A megbízott óvodavezető a vezetői tisztség betöltéséhez szükséges végzettség megszerzése érdekében főiskolai tanulmányokat kezdett. A munkáltatóval tanulmányi szerződés jött létre, mely szerint a tandíjat kifizeti a munkáltató, a munkáltató nevére szóló számla ellenében. Ennek van-e személyijövedelemadó-fizetési vonzata akár a magánszemély, akár a munkáltató részéről? Továbbá a tandíjkiadást személyi juttatásként vagy dologi kiadásként kell lekönyvelni?