Találati lista:
601. cikk / 1379 Polgármesterek közszolgálati járadéka az önkormányzati választásokat követően
Kérdés: Az önkormányzati választások után jogosult lesz-e közszolgálati járadékra a foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester, ha megbízatása megszűnik az új polgármester megválasztásával?
602. cikk / 1379 Munkába járás címén 9 Ft/km költségtérítés juttatása
Kérdés: Több dolgozónk – közigazgatási határon kívülről – egy gépkocsival jár dolgozni, vonat- és autóbuszbérletük nincs. Munkába járás költségtérítéseként elszámolható-e a köztisztviselő részére a 9 Ft/km költségtérítés gépkocsi és jogosítvány hiányában?
603. cikk / 1379 Műszakpótlékra jogosultság
Kérdés: Az Mt. előírásai alapján, ha a munkavégzésre 18 és 6 óra közötti időszakban kerül sor, akkor 30%-os műszakpótlék illeti meg a munkavállalót. Akinek a munkaidő-beosztása reggel 7 órától másnap reggel 7 óráig szól, annak a műszakpótlékot a fenti szabály értelmében 18 órától 6 óráig (12 órára) számoljuk? Felmerült az a számítási mód is, hogy reggel 7-15 óráig tartó (8 óra) munkaidőn felül már jár a műszakpótlék. Melyik módszerrel számoljuk el helyesen munkavállalóink műszakpótlékra jogosult óraszámát?
604. cikk / 1379 Iskolai étkeztetés és bölcsődei ellátás számlázása
Kérdés: Gazdasági Ellátó Szervezetként működünk, több intézménynek látjuk el a gazdasági feladatát. Iskolai étkeztetés és bölcsődei ellátás számlázásával kapcsolatban felmerült az a kérdés, hogy kinek a nevére kell kiállítani a számlát. Bölcsődében készül szerződés, iskolai étkeztetésnél nem. Az iskolai étkezés igénybevétele a tanuló vagy a szülő nyilvántartó lapon történő jelölésével történik, amelyet alá is írnak. Az igénylés és a tényleges igénybevétel (lemondásokkal korrigálva) alapján a számla a tanuló, illetve a bölcsődés gyermek nevére kerül kiállításra. A számla kiegyenlítését gyakran a nagyszülő, illetve vagy az egyik, vagy a másik szülő teljesíti. Kinek a nevére kell kiállítani a számlát? Cégek nevére is kérnek számlát, de velük nem állunk semmilyen jogviszonyban sem.
605. cikk / 1379 Köztisztviselői jogviszony megszűnése öregségi nyugdíjra való jogosultság címén
Kérdés: Köztisztviselőnő vagyok, 1952. 10. 31-én születtem, öregségi nyugdíjba 62,5 éves kor után mehetek, és szeretnék is nyugdíjba vonulni. Kérhetem-e a jogviszonyom felmentéssel történő megszüntetését és mikor? Jár-e végkielégítés, illetve a 40 éves jubileumi jutalom? 2008 áprilisában megkaptam a 35 éves jubileumi jutalmat a régi szabályok szerint. 2013. áprilisban pedig a 40 éveset. 3 évet állami cégnél dolgoztam 1971-1974-ig, majd pár hónapot takarékszövetkezetnél. Ha nyugdíjba megyek (öregségi nyugdíj), akkor az 1 év és pár hónap fog hiányozni a 40 éves szolgálati időből, ilyen esetben jár-e jubileumi jutalom?
606. cikk / 1379 Köztisztviselők részére szervezett sportnaphoz kapcsolódó adófizetési kötelezettség
Kérdés: Polgármesteri hivatalban reprezentációnak minősülnek-e a hivatali sportnappal kapcsolatosan felmerült költségek, illetve a sportnap végén a köztisztviselők megvendégelése? Reprezentációnak minősül-e a köztisztviselői napon a hivatal köztisztviselőinek juttatott vendéglátás, amelyet egy szakmai értekezlet előz meg?
607. cikk / 1379 Munkahelyi étkeztetés támogatása és Erzsébet-utalvány juttatása
Kérdés: Intézményünk szociális szolgáltatást végez, és a bentlakó ellátottaink, valamint szociális étkezőink részére saját konyha üzemeltetésével biztosítjuk az élelmezést. Munkavállalóink egy része kedvezményes étkeztetésben részesül (munkakörük alapján). Ők az alapanyag 70%-át térítik számla ellenében – a hiányzó részt az intézmény, munkahelyi étkeztetés címén, természetbeni juttatásként biztosítja részükre. Az intézmény 2013-ban valamennyi munkavállalójának egységesen 8 ezer Ft/hó értékben Erzsébet-utalványt biztosított béren kívüli juttatásként. A kedvezményes étkeztetésben lévő munkavállalók intézmény által viselt részét figyelembe kell-e venni az Erzsébet-utalvány biztosításakor, összeadódik-e az adómentesség határának számításában? A KIR rendszerbe a munkahelyi étkeztetés munkáltató által megfizetett részét kell csak felvinni, mint béren kívüli juttatást? Lehet-e a dolgozóknak adott utalvány összege eltérő pl. munkakörök szerint? Figyelembe lehet-e venni a másik béren kívüli juttatás meglétét az adandó utalvány összegénél?
608. cikk / 1379 Reprezentáció
Kérdés: Hogyan történik a reprezentációs kiadások elszámolása?
609. cikk / 1379 Iskolai könyvjutalom
Kérdés: Önkormányzatunk a községben működő, de a KLIK fenntartásában lévő általános iskola diákjait jutalmazni szeretné. Van-e ennek olyan formája, ami adó-, illetve járulékmentesen adható? Az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.22. b) pontjában szereplő, nem pénzben adott juttatást (például iskolai könyvutalványt) ki és kinek adhat adómentesen?
610. cikk / 1379 Rovatrend
Kérdés: Milyen rovatra kell könyvelni:
– -a saját dolgozónak, nem a munkavégzéséhez kapcsolódóan kifizetett megbízási díjat,
– -az 500 Ft-os, költségátalányként kifizetett belföldi napidíjat?
Ez utóbbi adómentesen fizethető ki vagy van valamilyen adóvonzata?
– -a saját dolgozónak, nem a munkavégzéséhez kapcsolódóan kifizetett megbízási díjat,
– -az 500 Ft-os, költségátalányként kifizetett belföldi napidíjat?
Ez utóbbi adómentesen fizethető ki vagy van valamilyen adóvonzata?
