20 talált cikk a kapott támogatások kifejezésre

Kérdés: Van egy 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft., amely a társasági adó hatálya alá tartozik, és az általános szabályok szerinti, havi gyakoriságú áfabevalló, bevételei az általa végzett szolgáltatásokból és termékértékesítésekből származnak. Emellett működésére az önkormányzattól évente működési támogatást is kap, utólagos elszámolás terhe mellett. A kft. tevékenysége során rendezvényeket is szervez. Egy-egy esemény létrehozásához szintén kap önkormányzati támogatást. Az általa megrendezett rendezvényekre bárki díjmentesen elmehet, azon részt vehet. A kapott támogatások miatt hogyan alakul a kft. áfalevonási lehetősége? Például a rendezvényekhez kizárólag kapcsolódó költségekből (fellépők díja, adminisztráció, hirdetés, szállítási, bérleti díjak stb.) áfája levonható-e 100%-ban vagy valamilyen arányban? A működésre kapott támogatás miatt az utólagos elszámolásba beállított számlák áfatartalma levonásba helyezhető-e, vagy csak valamilyen arányban?

Kérdés: Az önkormányzat a tulajdonában lévő termőföldek után az alábbi támogatásokat veszi igénybe:
– Agroökológiai Programhoz kapcsolódó támogatás: kiutalásáról a Magyar Államkincstár gondoskodik, az értesítés alapján a támogatás az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból finanszírozott;
– Fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatás (CRISS): kiutalásáról a Magyar Államkincstár gondoskodik;
– Fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás (BISS): kiutalásáról a Magyar Államkincstár gondoskodik.
Milyen bevételi jogcímen könyvelje le az önkormányzat a támogatásokat (központi költségvetéstől átvett, fejezettől átvett, uniós támogatás stb.)?

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja használt lakás felújításához, bővítéséhez kapott otthonfelújítási támogatásból újított fel ingatlant. Egy másik alkalmazottunk pedig új lakás vásárlásához, építéséhez családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) felhasználásával épített ingatlant. Mindkét alkalmazottunk értékesíti az ingatlanokat az elidegenítési és terhelési tilalom fennállásának időszakában (ez általában 10 év), így a kapott támogatásokat vissza kell fizetniük. A használt lakás felújításához, bővítéséhez kapott otthonfelújítási támogatás esetében, a támogatás összegéből megvalósított munkálatokkal kapcsolatos, számlával igazolt kiadások elszámolhatók-e értéknövelő beruházásként az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem megállapítása során, azokkal csökkenthető-e az ingatlan átruházásából származó bevétel? Az új lakás építéséhez kapott CSOK-kal szerzett ingatlan esetében az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem kiszámítása során az átruházásból származó bevétel csökkenthető-e a támogatásként folyósított összeggel, vagy esetleg a büntetőkamatot is tartalmazó visszafizetett összeggel?

Kérdés: Egy önkormányzat pályázatok révén többféle jogcímen állami támogatást kap működési, illetve felhalmozási célra államháztartáson belüli vagy államháztartáson kívüli szervezettől. A támogatások folyósítása jellemzően 100% előleggel történik. Az Ávr. 87. §-ának (1) bekezdése alapján a folyósított támogatási előleg is költségvetési támogatásnak minősül, így annak összegét a költségvetési támogatás fogadójánál költségvetési bevételként, a támogatás nyújtójánál költségvetési kiadásként kell elszámolni. A költségvetési számvitelben az előirányzatok és a pénzügyi teljesítés mellett az előleg elszámolási kötelezettségként (T044 – K006) is kimutatásra kerül, amely a "0"-s számlaosztályban a támogatóval történő elszámolásáig szerepel az önkormányzatnál. A pénzügyi számvitelben (elsődleges elszámolás) az előleget folyósításkor bevételként számolják el, majd átvezetik a passzív időbeli elhatárolások közé, ahonnan az általános szabályok szerint a költség/ráfordítás felmerülésekor oldják fel. A támogatási előlegek kezelésénél további kérdést vet fel, hogy a támogatások jelentős részét egy, az önkormányzat által létrehozott gazdasági társaság mint az Áht. 3/A. §-ának (2) bekezdése szerinti államháztartáson kívüli szervezet továbbadott támogatásként nyújtja. A támogatás itt is előleggel (100%) történik, utólagos elszámolási kötelezettséggel. A gazdasági társaság a támogatást előlegként kapta kormányhatározat alapján, utólagos elszámolási kötelezettséggel, amelyet – véleményünk szerint – helyesen a kötelezettségek között, míg az önkormányzatnak továbbadott támogatási előleget követelésként mutatja ki.
1. Szerepeltethető-e a (pénzügyi számvitelben – így a mérlegben) fentiek szerinti passzív időbeli elhatárolásként a támogatóval még el nem számolt támogatási előleg az Ávr. 87. §-a alapján, vagy az általános szabályok szerint a kötelezettségek között kellene kimutatni? Amennyiben a kötelezettségként történő kimutatás lenne helyes, kérjük, legyenek segítségünkre a helyes könyvelési tételek bemutatásával mind a költségvetési, mind a pénzügyi számvitelben.
2. Van-e különbség a támogatási előleg kezelésében amiatt, ha azt egy államháztartáson belüli vagy államháztartáson kívüli szervezet nyújtja?

Kérdés: Központi költségvetési szerv pályázatot nyert el 2019-ben, amelyben meg van határozva, hogy évenként – előre 3 évre – milyen összegű juttatásban részesülhet (például 30 millió forint évenként). A pályázat államháztartáson belüli vissza nem térítendő felhalmozási célú felhasználásra került elfogadásra, utófinanszírozással. A pályázati támogató okiratot 2019 márciusában írták alá. A pályázati feltételek szerint az éves biztosított keretösszegről minden év november 30-ig kell beszámoló alapján elszámolni. A beszámoló elfogadását követően a támogató a tárgyév december 31-ig utalja az évenkénti támogatás összegét.
– A 2020., illetve 2021. évre a támogatási okiratban megjelölt támogatási összeget kell-e kimutatni a pénzügyi könyvelésben a 3522 Költségvetési évet követően esedékes követelések felhalmozási célú támogatások bevételeire államháztartáson belülről főkönyvi számlán?
– Ugyancsak hasonló gazdasági esemény esetén, ha működési célú támogatásról van szó, mi a helyes könyvelési eljárás a pénzügyi számvitelben a követelések előírása vonatkozásában?
– Ha a pályázati tételekben van működési és felhalmozási célú elszámolási kötelezettség, és az eredeti kiírástól eltérően a működési elszámolásban 200 ezer forint feletti eszköz elszámolása is szerepel, amit a támogató elfogad, azt a könyvelésben tárgyévi könyvelésnél hogyan kell a pénzügyi számvitel szerint könyvelni?

Kérdés: A 0921 felhalmozási célú önkormányzati támogatások főkönyvön szereplő összegek esetében is szükséges a halasztott eredményszemléletű bevételként könyvelés, valamint – azon összegek esetében, amelyek utalása korábban történik, mint a megvalósítás – a függő kötelezettségként nyilvántartásba vétel?

Kérdés: Európai uniós, államháztartáson belüli támogatásban részesültünk, és eddig 3 millió forintot utaltak előlegként december 31-ig. A támogatás többi részét még nem kaptuk meg, és a pályázati elszámolás sem történt meg. Hogyan kell könyvelnünk az év végéig beérkezett összeget?

Kérdés: Intézményünk egy pályázat kapcsán visszafizetendő támogatást kapott 2017-ben a B15 rovatra. A teljes összeg visszafizetése 2019-ben egy összegben válik esedékessé. A kapott összegből (7 millió Ft) finanszírozzuk a pályázati kifizetéseket, amit a benyújtott elszámolás alapján térítenek meg. 2017-ben a 7 millió Ft-ot B15 – K505 rovatpárokra könyveltük az előírt könyvelési tételek alapján. Év végén a kölcsönből felhasználtunk 2 millió Ft-ot, amit már csak a következő évben térítettek meg részünkre. Mi ilyenkor a helyes könyvelési eljárás? Jelenleg a 7 millió Ft a K505-ös rovaton, mint végleges kötelezettségvállalás szerepel.

Kérdés: Befogadott visszatérítendő támogatások, kölcsönök (B15) esetén hogyan tudom az elköltendő kiadási rovatokhoz rendelni az átutalt összeget?
A kormányrendelet szerint a kapott támogatást egyszerre kell könyvelni a bevételi oldalon teljesítésként (B15), illetve a kiadási oldalon a visszafizetés előírásaként (K505).
Hogyan tudom az előirányzat-változást bejelenteni, ha például a K311-es rovaton szeretném felhasználni?

Kérdés: Költségvetési intézmény TÁMOP támogatási szerződést kötött 2013-ban, a támogatás utófinanszírozásos volt, 2015-ben elszámoláskor folyósították. A bér, járulék és egyéb dologi kiadások viszont nagyobbrészt 2014-ben, illetve 2013-ban merültek fel, a kiadások nem kerültek 2013-ban átfutó kiadásként elszámolásra, 2014-ben is dologi, illetve személyi jellegű kiadásként került elszámolásra. A támogatást 2015-ben számolták el működési bevételként. Helyes-e a fenti elszámolás? 2013-ban szerintem átfutó kiadásként kellett volna elszámolni a kiadásokat, 2014-évben adott előlegként. Az összemérés elve jelenleg nem érvényesül, hiszen a támogatással érintett költségek nem abban az évben kerültek elszámolásra, mint a támogatási bevétel.