839 talált cikk a kiadások kifejezésre

Kérdés: Központi költségvetési szervnél (nem oktatási intézmény) 2013. év előtt keletkezett, adózott vállalkozási eredményt szeretnénk részben felhasználni. Melyek a felhasználás és a könyvelési feladatai 2014-ben a pénzügyi és költségvetési számvitel szerint? A fel nem használt összeget milyen feltételekkel lehet az elkövetkezendő évben (években) felhasználni? Milyen feltételekkel lehet a tárgyévben képződő vállalkozási eredményt 2015-ben vagy azt követően felhasználni? Kell-e a teljes adózás utáni összegre 2014. évi kötelezettségvállalás?

Kérdés: Hogyan történik a térítési díjak kezelése? A vásárolt élelmezést hogyan kell könyvelnie intézményünknek?

Kérdés: Hogyan történik a vásárolt élelmezés számviteli elszámolása?

Kérdés: Önkormányzatunk a START munkaprogramon belül konyhakerti terményeit értékesíteni kívánja a lakosság részére. Milyen feltételekkel lehet ezt megtenni? Vállalkozónak is értékesítünk, ebben az esetben az önkormányzatnál nem minősül-e ez vállalkozási tevékenységnek?

Kérdés: Egy önkormányzat 2013-ban vissza nem térítendő támogatást kapott egy 2013-2015-ben megvalósuló projekttel kapcsolatban. A támogatás intenzitása 90%, a 10% finanszírozása saját forrásból történik. A projekthez kapcsolódóan a következők merültek fel: projekt-előkészítési költségek (pl. építési engedélyes tervdokumentáció elkészítése, földhivatali díjak), projektmenedzs­ment szolgáltatás, a projekt szakmai megvalósításának keretében bérköltség, egyéb személyi jellegű kifizetések, bérjárulékok, közbeszerzési, műszaki ellenőri szolgáltatás, tájékoztatás-nyilvánosság biztosítása, könyvvizsgálat, vagyoni értékű jogok beszerzése, ingatlanokon végzett kivitelezés (részben építésiengedély-köteles, részben engedély nélkül megvalósítható), eszközbeszerzés, egyéb anyagköltségek (pl. nyomtatványok, irodaszerek, reklámanyagok). A beruházás aktiválása 2015-ben várható.
1. A projekthez kapcsolódóan egy 2013-ban beérkezett szállítói finanszírozású, fordított áfás számla esetében – amelynek áfáját és az önrészt 2013-ban pénzügyileg rendeztük, de a szállítói finanszírozás 2014 februárjáig nem történt meg – milyen módon kell eljárni: hol kell kimutatni a pénzügyileg nem rendezett részt a 2013. évi beszámolóban, illetve annak könyvviteli elszámolása hogyan történik (a számla kézhezvételétől a pénzügyi rendezésig)?
2. A 2013-ban beérkezett, és 2013-ban pénzügyileg rendezett fenti tételek esetében mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni?
3. A 2013-ban beérkezett, de pénzügyileg csak 2014-ben rendezett fenti tételek esetében mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni?
4. A 2014-ben beérkező fenti tételek közül – különös tekintettel a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletben (Áhsz.) foglaltakra, valamint az átmeneti rendelkezésekre – mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni, és mely tételeket kell egyéb ki­adási tételként elszámolni (pl. bérköltség, egyéb igénybe vett szolgáltatás)?

Kérdés: Hogyan történik a reprezentációs kiadások elszámolása?

Kérdés: Egy GESZ, gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv több köznevelési intézmény működését látja el, továbbá biztosítja az irányító szerv által a GESZ-hez rendelt gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervek pénzügyi, gazdasági, karbantartási, munkaügyi feladatait. A GESZ és az irányító szerv között munkamegosztási megállapodás jött létre. Milyen funkció­kódon történik a működtetett intézményekben, általános iskolában, gimnáziumban, kollégiumban, szakszolgálatnál, az ott dolgozó munkatársak személyi juttatásának elszámolása? Milyen funkciókódon kell könyvelnünk a GESZ-nél dolgozó munkatársak személyi juttatásait?

Kérdés: A 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (Áhsz.) szerint működő intézmény több uniós pályázattal rendelkezik mint támogatott szervezet. A támogatási szerződés alapján a finanszírozási formák eltérőek, de legtöbb esetben utófinanszírozási formában történik a támogatás. Hogyan kell elszámolni 2014-től ezen finanszírozási formát? Hogyan, mikor és milyen formában kell kimutatni az Irányító Hatósággal szembeni követelést, amikor egy számlát előfinanszírozva kifizetünk?

Kérdés: A 2014. április 29-én megjelent 3686. kérdéshez kapcsolódóan szeretnék kérdezni. A kérdés arra vonatkozott, hogy az intézmény saját költségvetése terhére újítja fel az önkormányzat tulajdonában lévő épületet, és ezt hogyan tudja az önkormányzat mint tulajdonos aktiválni? A válaszadó azt írja, hogy adójogilag és számvitelileg is kezelhetőbb lenne, ha a kivitelező közvetlenül a tulajdonos önkormányzatnak számlázná a felújítást, annak kiadásait az önkormányzatnál terveznék meg. Vegyünk egy konkrét példát. Az önkormányzat tulajdonában van a konyha épülete, amelyben a közétkeztetési feladat ellátása történik. A közétkeztetési feladat ellátására a képviselő-testület az általa alapított intézményt jelölte ki, amely feladat az intézmény alapító okiratában szerepel. Az intézmény költségvetésében kerülnek megtervezésre a konyha üzemeltetésével kapcsolatos bevételek és kiadások, szükség esetén az épület felújításához, korszerűsítéséhez szükséges előirányzat is, amely feladatok ellátásához intézményfinanszírozást kap. Az intézmény áfaalany, nincs önálló gazdasági szervezete, pénzügyi, számviteli feladatait a polgármesteri hivatal látja el. Mivel önálló jogi személy, külön adószáma van, végzett adóköteles tevékenységei miatt az áfakörbe bejelentkezett. Ha az intézmény a konyha épületének felújítását külső vállalkozóval elvégezteti, a felújítással kapcsolatban felmerült kiadások után előzetesen felszámított áfát az intézmény levonhatja. Hogyan alakul az áfa elszámolása az intézmény által történő felújítás esetén, illetve ha az önkormányzat mint tulajdonos újítaná fel az épületet (aki áfakörbe tartozik, azonban nem ő látja el az étkeztetési tevékenységet)?

Kérdés: A polgármesteri hivatalnak helyet adó épület az önkormányzat tulajdona. Ebben az épületben van a járási kormányhivatal is. Az önkormányzat megállapodott a kormányhivatallal a közüzemi költségek megosztásáról, továbbszámlázásról, a megtérítés módjáról. A szolgáltatókkal az önkormányzatnak van szerződése, az önkormányzat nevére szólnak a számlák. Ebből adódóan az elő­irányzatok is az önkormányzatnál kerülnek megtervezésre. A polgármesteri hivatal nem tervez és nem teljesít ilyen kiadásokat. Helyesen kötöttük-e így a megállapodást?