3734 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Művészeti intézményünk könyveléssel kapcsolatban szeretne segítséget kérni. A számvitel 2014. évi változása miatt egy gazdasági esemény lekönyvelése komoly probléma számunkra. 2013-ban intézményünk az épületében található művészpresszót bérbe adta egy zrt.-nek. A bérlő átalakította, felújította a helyiséget. Előzőleg létrejött egy bérleti szerződés a felek között, miszerint a bérleti díj 50 000 Ft + áfa. A felújítás összege 4 897 403 Ft + áfa, melyről a zrt. 2013. december 31-én a számlát kiállította. A munkálatok műszaki átadás-átvétele, használatbavétele 2013-ban megtörtént. A szerződés szerint a bérlő 8 évi időtartam alatt bérleti díjat nem fizet, a felújítási költséget "lelakja". A színház a bérleti díjról havonta számlát állít ki, melynél a fizetés módja kompenzáció. A felújítási költség áfáját 2013-ban (IV. n. évben) visszaigényeltük, a tárgyévi bérleti díjat terhelő áfát folyamatosan befizetjük.
A 2013. évi mérlegben a felújítás nettó összege szerepel az alábbi módon:
– hosszú lejáratú szállítói tartozásként 4 285 403 Ft,
– egyéb rövid lejáratú kötelezettségként 612 000 Ft.
2013. december 31-ével az ingatlan értékét megnöveltük a 4 897 403 Ft-tal.
2014-ben a kötelezettségeknek folyamatosan csökkenni kellene az aktuális bérleti díjakkal, viszont beruházási kiadásként már nem kellene megjelennie, hiszen akkor duplán kerülne a felújítás-nyilvántartásba. Mivel 2014-től nem könyvelünk szállítói tartozást, de a mérlegben szerepel nyitóként, kérdésünk az, hogyan tud csökkenni a szállítói tartozás, ha nincs mögötte pénzmozgás? Illetve a kompenzálást a két számla összerendezésével hogyan kell elvégezni, mivel a beruházás nettó értéken van nyilvántartva, a bérleti díjról kiállított számlát bruttó értéken tudjuk csak hozzárendelni. Kérjük szíves segítségüket a konkrét könyvelési tételek részletes leírásával kapcsolatban. Bárhová is fordultunk (Kincstár, önkormányzat stb.), nem tudtak segíteni, miután a gazdasági esemény egyik része 2013-ban, a további részek 2014-től teljesülnek.

Kérdés: Ha a jegyzőnek nincs pénzügyi végzettsége, akkor az általa megbízott, megfelelő végzettséggel rendelkező köztisztviselő tekinthető-e gazdasági vezetőnek, vagy továbbra is a jegyző a gazdasági vezető, és a megbízott pénzügyi végzettségű dolgozó csak pénzügyi ellenjegyzést végez, illetve mint regisztrált könyvelő aláírja a beszámolót és az információs jelentéseket? Meg kell bíznia a jegyzőnek pénzügyi végzettség hiányában valakit gazdasági vezetőnek, vagy csak pénzügyi ellenjegyzőnek és beszámoló-aláírónak? Abban az esetben, ha van a jegyzőnek pénzügyi végzettsége, végezhet pénzügyi ellenjegyzést az önkormányzatnál és az intézményeknél? A hivatalnál pedig egy megfelelő végzettségűnek kell a pénzügyi ellenjegyzés feladatot ellátni? Az önkormányzati belső kontroll működtetéséért minden esetben a jegyző felel, ha van pénzügyi végzettsége, ha nem?

Kérdés: Falunapon a helyi önkormányzat tombolát szervez. A tombolatárgy milyen költség? Kell utána adót, járulékot fizetni?

Kérdés: A 2013. évi pénzmaradvány igénybevételének könyvelésénél a kontírozási tétel ismert, T 005 – K 0981313, azonban az összegben nem vagyunk biztosak. Korábbi években igénybe kellett venni a pénzmaradvány mellett a pénzmaradványt terhelő elvonást is. 2014-ben mit kell igénybe venni? A pénzmaradvány igénybevétele során követelés-nyilvántartásba kell venni a pénzmaradvány összegét?
A pénzmaradványt terhelő elvonás összegét már kötelezettségvállalás-nyilvántartásba vettük, valamint követelés-nyilvántartásba vettük a pénzmaradványhoz kapcsolódó alulfinanszírozás összegét is.

Kérdés: Ezúton szeretnék segítséget kérni a Ptk. 6:155. §-ának (2) bekezdésében meghatározott behajtási költségátalánnyal kapcsolatban. 2014. augusztus 7-én kiadott a NAV egy tájékoztatót ezzel kapcsolatban, igaz, társaságiadó-alanyokra vonatkozóan, de felmerült bennem, hogy önkormányzatnak, illetve intézményeinek szükséges-e valamilyen számviteli elszámolás a behajtási költségátalánnyal kapcsolatban? Például ha az önkormányzatnak lenne behajtásiköltségátalány-fizetési kötelezettsége, akkor a pénzügyi számvitelben el kellene ezt számolnia különféle egyéb ráfordítások között a költségvetési évben esedékes dologi kiadásokkal szemben? Illetve a költségvetési számvitelben is kötelezettségvállalást kellene-e rá könyvelni? Ha ezt a behajtási költségátalányt a jogosult írásban elengedi, akkor azt hogyan kell könyvelni?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 2014. 09. 02. számában a 3777. kérdésre adott válaszukban írnak a munkahelyi étkeztetési támogatás és az Erzsébet-utalvány juttatásának feltételeiről. Ezzel kapcsolatos kérdésünk. Szintén időskorúak ellátását végző szociális intézmény vagyunk, cafeteriajuttatást nem nyújtunk. Hogyan kell értelmezni a költségvetési törvény (2013. évi CCXXX. tv.) 54. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat? Ha intézményünk munkahelyi étkezési támogatást és Erzsébet-utalványt is szeretne adni a közalkalmazottak részére, össze kell számítanunk a két juttatást a 200 000 forintos értékhatárba? Ha igen, és együttesen túllépjük az értékhatárt, akkor hogyan változik az szja- és eho-fizetési kötelezettség?

Kérdés: A 2014-es államháztartásban alkalmazandó könyvviteli szabályok értelmében, beruházáshoz kapcsolódó fordítottáfa-befizetést hogyan kell helyesen lekönyvelni úgy, hogy mindkét számvitelben minden a helyére kerüljön (a kötelező egyezőségek biztosítva legyenek)?

Kérdés: Ki jogosult pénzügyi ellenjegyzésre és milyen feltételekkel?

Kérdés: Szociális intézményeinknél és az óvodában a munkaruhát a munkavállaló vásárolja meg, és az intézmény a számla alapján utólagosan megtéríti. A munkaruha kihordási ideje egy év, ha egy éven belül megszűnik a munkaviszony, vissza kell fizetni a munkaruha vételárának időarányos részét. A munkaruhát ebben az esetben a személyi juttatások között (mint adómentes juttatás), vagy a dologi kiadások között kell elszámolni?

Kérdés: A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes-e az a juttatás, amelyet az államháztartás – a juttatás forrása alapján akár közvetetten is – valamely alrendszeréből, ezen belül a rendőrségtől kap közoktatásban vagy hasonló képzésben részt vevő gyermek? Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.22. pontja alkalmazható-e, ha a rendőrség kötelező feladata a gyermekek baleset-megelőzési ismereteinek megszerzésében való részvétel, amihez játékos ügyességi és szellemi vetélkedőket, versenyeket szervez (megyei baleset-megelőző bizottságokon keresztül)? A közoktatásban részt vevő gyermekek számára szervezett versenyek során kiosztott nyeremények, szóróajándékok (toll, csoki, lufi stb.) adómentesen elszámolhatóak-e? Ha nem, miért nem? Mit kell érteni az "akár közvetetten is valamely alrendszeréből" kifejezés alatt?