3734 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: A 2013. évi könyvviteli mérlegben a 139. soron szerepel a 48111 költségvetési intézményi függő bevétel, amely a közbeszerzési szerződések teljesítésének biztosításául szolgáló és visszafizetési kötelezettségként jelentkező teljesítési biztosítékokat tartalmazza.
A visszafizetendő teljesítési biztosíték ugyanakkor a 449 egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között nem került előírásra. A rendező mérlegben a 153. soron a rendező, technikai tétel elszámolása után nem maradhatott egyenleg, ezért kivezetésre került, tehát a 2014. évi nyitó mérlegben kötelezettségként ez a tétel nem került megnyitásra. Mivel ezekkel az összegekkel el kell számolnunk (vissza kell utalnunk), a 2014. évi mérlegben is szükséges lenne kötelezettségként kimutatni ezt a tételt. Melyik mérlegsoron lehet utólagosan nyilvántartásba venni az adott tételt, és hogyan kell ezt lekönyvelni?

Kérdés: Ezúton kérném a szakmai válaszukat, segítségüket, esetleg állásfoglalásukat. Intézményünk egy múzeum, 2014-ben műtárgyat vásárol adásvételi szerződéssel, kiállítási céllal, ezt a költségvetésből fizeti 100 ezer Ft feletti vagy alatti összeggel. Minek kell tekinteni, tárgyi eszköznek vagy szakmai anyagnak? A múzeum külön nyilvántartást vezet a műtárgyakról.

Kérdés: Kiküldetéshez kapcsolódó áfás számlák esetén (utazás, szállás) milyen rovatra kell könyvelni az áfát, kiküldetésre vagy áfarovatra?

Kérdés: Fordított áfás beruházás esetén a fordított áfa értéke rákerül-e az analitikában az adott eszközre, vagy a fordított áfa nélküli értéken kerül aktiválásra?

Kérdés: 2014-ben az új Áhsz. szerint az önkormányzatoknak a közhatalmi bevételeik (helyi adók) utáni egyszerűsített értékelési eljárással elszámolt értékvesztést negyedévente vagy évente egyszer év végén kell elszámolniuk, könyvelniük?

Kérdés: Amennyiben a jegyző rendelkezik pénzügyi végzettséggel és mérlegképes regisztrációval, az önkormányzatnál és az intézményeknél – hivatal kivételével – lehet-e pénzügyi ellenjegyző?

Kérdés: Városi önkormányzat 100%-os tulajdonában levő kft. innovációsjárulék-fizetésre kötelezett-e? A kft. és az önkormányzat közszolgáltatási szerződést kötött meghatározott feladatok ellátására. A szerződés szerint a feladatok finanszírozása a kft. bevételeiből történik, valamint az önkormányzat a mindenkori éves üzleti tervben meghatározott mértékű általános működési támogatást nyújthat. A gazdasági társaság összes foglalkoztatott létszáma 24 fő (50 főnél kevesebb); a 2013. évi árbevétele 52 273 E Ft, a kiadása 60 134 E Ft, adózás előtti eredménye -7861 E Ft. A város lakossága 2014. január 1-jén 10 460 fő. Az önkormányzat 2013. évi zárszámadási rendelete szerint a 2013. évi bevétele 1 643 321 E Ft, kiadása 1 511 619 E Ft. A fenti számadatokkal a 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő társaságnak, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. év XC. törvény, valamint a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvényi rendelkezések értelmében kell-e innovációsjárulék-fizetési kötelezettséget teljesíteni? Városunk népessége közel 10 500 fő.

Kérdés: Intézetünk költségvetési szervként európai uniós finanszírozású beruházást valósít meg.
1. A fordított áfa adózási körbe tartozó (Áfa-tv. 142. §) épületberuházás során a szállító előlegszámlát állított ki 2014. februári teljesítéssel. A szállítói finanszírozás okán az elfogadott előlegszámla értékét az irányító hatóság pénzügyileg rendezte a szállítónak. Az előlegszámla elszámolása 2014 augusztusában történt meg, melyben a számla a teljes összeget tartalmazta, melyből levonásra került az előlegként korábban benyújtott összeg. Az augusztus havi áfabevallásban szerepeltettük a teljes fordítottáfa-összeget, és egyúttal pénzügyileg is rendeztük a befizetési kötelezettséget. Eljárásunkat egy NAV-állásfoglalás alapozta meg, mely alapján a fordított adózással érintett tevékenység esetében az előleg után nem keletkezik adófizetési kötelezettség, így fordítottáfa-előleg előlegszámlára nem folyósítható (http://www.nav.gov.hu /nav/ado/afa080101_hatalyos/forditott_adozas.
html?pagenum=6).
Kérdésem arra irányul, hogy él-e még a hivatkozott állásfoglalás, illetve esetünkben értelmezhető-e? Tehát helyesen jártunk-e el, vagy pedig a fordított áfával érintett előlegszámlánál 2014. február hónapban már bevallási, befizetési kötelezettség keletkezett, és ebben az esetben önrevíziót kell végrehajtani?
2. A számviteli elszámolás 2014. évi változása következtében hogyan módosult az előzőekben említett beruházáshoz kapcsolódó fordított áfa (a támogatási szerződés alapján a pályázat vonatkozásában az áfalevonási jog nem érvényesíthető), és a nyújtott támogatás előirányzatának és teljesítésének könyvelése?
3. Helyesen értelmeztük, hogy a dologi kiadások előirányzatához kapcsolódik a fordított áfa K352 Fizetendő áfa rovaton történő befizetése? Ennek megfelelően az uniós támogatás fordítottáfa-összege, a B16 Egyéb működési célú támogatások közötti nyilvántartás a helyes könyvelés?

Kérdés: Önkormányzatunk segíteni kívánja a helyi civil szerveződéseket, a közösségért munkálkodó magánszemélyeket a tevékenységük ellátásával összefüggésben felmerült költségeik támogatásával. A szerveződések egy része bírósági nyilvántartásba vétellel nem rendelkezik, nem egyesületi vagy alapítványi formában (pl. népdalkör, hímzőkör) működnek. Adható-e önkormányzati támogatás ilyen szerveződéseknek, és ha igen, milyen formában? Milyen feltételekkel támogathatóak a közösség érdekében tevékenykedő, például művészeti tevékenységet kifejtő magánszemélyek?

Kérdés: Közalkalmazottunk 1974. november 13-tól 1979. március 13-ig az "A" megyei állami építőipari vállalatnál, majd áthelyezéssel 1979. március 14-től 1989. július 31. napjáig a "B" megyei állami építőipari vállalatnál dolgozott gyors- és gépíróként. Ezt követően 1989. augusztus 1-jétől újabb áthelyezéssel került a "B" megyei városi tanács vb egészségügyi osztályára, ahol 1991. de­cember 31-ig dolgozott, majd szintén áthelyezéssel került 1992. január 1-jétől a városi családsegítő szolgálathoz, ahol már közalkalmazottként végezte munkáját. A családsegítő szolgálat 1996. január 1-jei hatállyal kettévált, s jelenleg intézményünk, a városi anya-, csecsemő- és gyermekotthon közalkalmazottja. Jogviszonya 1989. január 1-jétől folyamatos. Az állami építőipari vállalatoknál töltött évek jubileumi jutalom szempontjából figyelembe vehetőek-e? Véleményem szerint alapvetően nem, hiszen nem tartozik a Kjt. hatálybalépését követően a Kjt. hatálya alá [Kjt. 87/A. § (1) bek. a) pont] (vélhetően gazdasági társaságokká alakultak át), ugyanakkor a Költségvetési Levelek 2014. szeptember 23-i számában a 3789. kérdésre adott válaszuk alapján az "áthelyezések szakadatlan láncolata" miatt mégis beszámíthatóak ezek az évek. Mi az igazság, és a Kjt. mely szakasza alapján vehető figyelembe az "áthelyezések szakadatlan láncolata"?