3734 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Közalkalmazottnak 2011. szeptember 1-jétől öthavi felmentési idővel megszűnt a közalkalmazotti jogviszonya az önkormányzat által elrendelt létszámleépítés miatt. A felmentési idő letelte előtt két nappal megszakította a felmentési idejét, lemondott a végkielégítés kifizetéséről, és 2012. január 28-án újra alkalmazta az iskola más munkakörben. Az új jogszabályi változásoknak megfelelően előreláthatólag 2013. január 1-jétől az önkormányzat által elrendelt létszámleépítésre kerül sor, amibe beleesik a fent nevezett közalkalmazott is. Kérdésünk, hogy mi jár a részére? Jár-e ismét az öthavi felmentési idő, illetve végkielégítés?

Kérdés: Önkormányzati intézmény vagyunk, de önállóan működünk és gazdálkodunk. 2011-ben az önkormányzattól támogatást kaptunk. Ez a költségvetésünkben szerepelt. Ebből a támogatásból ötmillió forintot nem kaptunk meg. A beszámoló 29-es űrlapján ki nem utalt támogatásként szerepelt a 24. sorban. 2012-ben az önkormányzat az elő­irányzat-módosításban szerepelteti, mint pénz­maradványt a bevételi oldalon, és pénzmaradvány-átadást a kiadási oldalon. Ezzel az eredeti elő­irányzatot megemelte. Szeretném tudni, hogy ez jogos-e? Nem lesz-e rossz év végén a beszámolónk, mivel ezt az összeget elvonták, és nem is fogja intézményünk megkapni?

Kérdés: Kistérségi társulás munkaszervezetének közalkalmazottja vagyok 2006-tól. Az utolsó társulási tanács ülésén született határozat szerint a munkaszervezet jogutód nélkül szűnik meg, illetve tevékenységét megszűnése miatt 2013. január 1-jétől nem folytatja. A munkaszervezet-vezető tájékoztatása szerint ebben az esetben a munkáltató a dolgozók közalkalmazotti jogviszonyát nem felmentéssel szünteti meg, ezért nincs felmentési idő. Akkor hogyan szünteti meg? Amennyiben mégis felmentéssel szűnik meg a munkaviszony, nem jár felmentési idő 2013-ban?
A közalkalmazotti törvény 30. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt – a 30/A-30/B. §-aiban foglalt korlátozással – felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták. Ez a jogszabályhely nem vonatkozik az én esetemre?

Kérdés: A 166. számban megjelent 3217. számú kérdés válaszából nem értjük az utolsó bekezdést. Az Szja-tv. 70. §-ának (2a) bekezdése szerinti felsorolásban nem szerepel az önkormányzat, csak a következő: "Ha a kifizető társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is)". Kérjük, szíveskedjenek alátámasztani a kérdésre adott válasz utolsó bekezdését, mert a
NAV-val történt telefonos egyeztetésünkkor azt a választ kaptuk, hogy mivel a felsorolásban nem szerepel kiemelten az "önkormányzat", ezért rá is a 70. § (2) bekezdése az irányadó, miszerint a reprezentáció már az első forinttól adóköteles. Fontos ennek a kérdésnek a tisztázása, mert községeink falunapi rendezvényeit eddig adókötelesen kezeltük.

Kérdés: Intézményünk (több intézménnyel közösen) a földgázszolgáltatást közbeszerzési eljárás lebonyolítása után, az eljárást elnyert szolgáltatótól vásárolja meg. A közbeszerzés lebonyolítását végző cég "szabad piaci földgáz energia tender lebonyolítása, Hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység (SZJ 7022)" megnevezéssel díjat számláz részünkre, amely a megtakarítás 30%-a, 12 részletben. Kérdésem az lenne, hogy az általuk számlázott összeget milyen főkönyvi számra kell könyvelni?

Kérdés: Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy köztisztviselői jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló jubileumi jutalomra jogosító időinek beszámításánál mely időket lehet figyelembe venni! Egyik köztisztviselőnk munkaviszonya 1987. 09. 07.-1994. 10. 25-ig állt fent a városi tanács költségvetési üzemnél, mely 1991. július 1-jén városgazdálkodási kft.-vé alakult. 1994. 10. 26.-2007. 12. 31-ig a városgazdálkodási intézménynél (költségvetési szerv) dolgozott, munkaviszony-megszűnés a Kjt. 25/A. §-ának (1) bekezdése alapján. 2008. január
1-jétől a polgármesteri hivatalnál dolgozik. A városgazdálkodási kft. 1995. évben felszámolásra került, a dolgozó a jogviszony megszűnésének módját nem tudja igazolni (feltehetően közös megegyezés). Az bizonyos, hogy nem felmentés volt, hiszen a dolgozó a városgazdálkodási kft.-nél végzett feladatait vitte át a városgazdálkodási intézménybe, ahol folyamatosan, megszakítás nélkül, továbbra is ugyanazt a munkakört látta el. Végkielégítésben nem részesült. Jól gondoljuk-e, hogy mivel az 1992. évi XXII. törvény (Mt.) hatálya alá tartozó munkáltató egy részének átadása az 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) hatálya alá tartozó munkáltató számára 2003. július 1-jét megelőzően történt, ezért nem lehet a költségvetési üzemnél, illetve a városgazdálkodási kft.-nél eltöltött munkaviszony időtartamát a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időnek tekinteni jubileumi jutalom szempontjából? [1992. évi XXII. törvény 86/C § (4) bekezdés, 2003. évi XX. törvény 14 §, EBH 2007. 1632.]

Kérdés: Önkormányzatunk a tulajdonában lévő földterületet haszonbérlet útján hasznosította. A haszonbérleti szerződés 2006. szeptember 30-án lejárt, és az önkormányzat nem is kívánta újabb határidővel megkötni, erről értesítette a földhasználót, és kérte a földterület birtokba bocsátását. A földhasználó a birtokba adási kötelezettségét nem teljesítette, és pert kezdeményezett a tulajdonos önkormányzat ellen. A pert az önkormányzat megnyerte, az ítélet 2012. augusztus 23-án jogerőre emelkedett. Az ítélet a földhasználót 245 000 Ft földhasználati díj és 20 000 Ft + áfa ügyvédi munkadíj megfizetésére kötelezte. A földhasználó az ítélet alapján nem fizetett, kéri az önkormányzatot az ítéletben foglalt fizetési kötelezettség számlázására. Kötelesek vagyunk-e a földhasználatról és az ügyvédi munkadíjról számlát kibocsátani, vagy a bírósági ítélet elegendő bizonylat a fizetési kötelezettség teljesítéséhez? Amennyiben van számlakibocsátási kötelezettségünk, milyen teljesítési dátumot kell feltüntetni a számlán a vonatkozó előírások alapján (a földhasználat tényleges dátumát, vagyis a 2006-2012. éveket, az ítélet jogerőre emelkedésének dátumát, a terület birtokba adásának, visszaadásának dátumát, esetleg a számla kiállításának dátumát)?

Kérdés: Önkormányzatunk rendelete előírja, hogy a közigazgatási területén fás szárú növényt kivágni csak indokolt esetben, engedély birtokában és pótlási kötelezettség teljesítése mellett szabad. Engedély nélküli fakivágás esetén visszapótlási kötelezettség és/vagy – amennyiben a pótlás nem vagy csak részben lehetséges – pénzbeli megváltási kötelezettség keletkezik. A pénzbeli megváltás (ún. fapótlási díj) mértékének meghatározása nem konkrét, számlával igazolható költségek alapján történik, hanem az előző évben az önkormányzat által közterületen elültetett, 10/12 törzskörméretű, legalább kétszer iskolázott, sorfa minőségű faiskolai áru ültetési költséggel és 5 év gondozási költséggel növelt évi átlagárát kell alapul venni. Ezt az átlagárat minden évben március 1-jéig az önkormányzat határozza meg és teszi közzé. A fapótlási díj meghatározása tehát egy számítási metódus szerint, vélelmezett költségek alapján történik, és nem az engedély nélkül kivágott fa tényleges, számlával igazolható pótlási költségének a továbbszámlázását jelenti, sem pedig a kivágott fa értékének megtérítését. A fapótlási díjként befizetett összegek egy elkülönített számlára érkeznek az önkormányzathoz, felhasználása kizárólag faültetési, fapótlási, fafenntartási célokra történik. A fapótlási díj kiszámlázása áfával növelten vagy áfa nélkül történik a jelenlegi jogszabályi előírások alapján, attól függően, hogy az önkormányzat ebben az esetben gazdasági tevékenységet vagy közhatalmi tevékenységet végez?

Kérdés: Központi költségvetési szervnél dolgozom középvezetőként. Végzettségem államigazgatási főiskola igazgatásszervező és jogi egyetem. 2002 óta ugyanabban a munkakörben költségvetési területen dolgozom, ahol a jogi feladatok mellett pénzügyi ellen­jegyzést is végzek. A végzettségem (igazgatás­szer­v­ező, ahol pénzügyet, számvitelt is tanultunk) meg­felel-e az Ávr. 55. §-ának (3) bekezdése szerinti pénz­ügyi-számviteli végzettségnek? Végezhetek-e pénz­ügyi ellenjegyzést továbbra is, esetlegesen figyelembe véve akár a 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet 6. §-át is?

Kérdés: Munkavállalónk 1986. július 1-jétől a költségvetési üzem alkalmazásában állt. A rendszerváltást követően a tanácsi fenntartású költségvetési üzem átalakult kft.-vé. Ez a kft. látta el az önkormányzat települési üzemeltetési feladatait. Dolgozónk munkaviszonya a jogutódlást (csak munkáltatói névváltozás) követő változás után nem szűnt meg a költségvetési üzemnél, csak 1994. március 29-én, amikor a kft.-t felszámolták. 1994. március 30-tól pedig az önkormányzat köztisztviselője a mai napig is. A köztisztviselői jubileumi jutalom számításánál figyelembe lehet-e venni a nagyközségi tanács VB költségvetési üzeménél eltöltött időt, valamint a költségvetési üzem átalakulása után a jogutód
kft.-nél eltöltött időt?