513 talált cikk a költségtérítés kifejezésre

Kérdés: Európai uniós pályázatból konferenciákat szervezünk testvérvárosainkkal mind külföldön, mind Magyarországon egyaránt. A résztvevőknek nyújtott étkezés, szállás, utazás ebben az esetben adóköteles-e?

Kérdés: Egyik intézményünk "A köznevelési és kulturális intézményekben működő tehetséggondozó programok támogatása" című nyertes pályázat keretében a projektvezetői feladatokat egyéni vállalkozóval kötött megbízási szerződés keretében végezteti el. A megbízási szerződés tartalmazza, hogy az elvégzett feladatok ellenértéke az egyéni vállalkozó által benyújtott számla ellenében kerül kifizetésre. Továbbá tartalmazza, hogy a vállalkozó a megbízási időszakra vonatkozóan útiköltség-díjazásban részesül. A szerződés nem tartalmaz a költségtérítések kifizetésével kapcsolatban további információkat. Egyéni vállalkozónak hogyan lehet útiköltség-térítést fizetni?
1. Amennyiben útiköltség-térítés kifizetésére kerül sor, akkor feltétel-e, hogy a szerződésben rögzítsék a kifizetés módját, feltételeit, mértékét?
2. Kérhetjük-e a vállalkozótól, hogy az útiköltség-térítésről is állítson ki számlát, hiszen véleményünk szerint a kiküldetési rendelvényt az Szja-tv. 3. §-ának 10) pontja értelmében csak a saját, illetve külsős jogviszonyban álló munkavállalók kiküldetésének esetében lehet alkalmazni?
3. Ki lehet-e fizetni az egyéni vállalkozó által ellátott feladatokhoz kapcsolódóan kiküldetési rendelvény alapján, vagy csak sima útnyilvántartás alapján az útiköltség-térítést az Szja-tv. 3 mellékletének II. 6. pontjában előírt adómentes határig? Ha igen, milyen bizonylat szükséges a költségtérítés kifizetéséhez?

Kérdés: Központi költségvetési szerv a belső szabályzatában rögzítette, hogy külföldi kiküldetéshez kapcsolódóan elszámolható költség az utazáshoz kapcsolódó biztosítási díj. A külföldi kiküldetéshez kapcsolódó biztosítási díjat milyen rovatra kell kontírozni? A K341-es kiküldetések kiadásaira, vagy a K337-es egyéb szolgáltatásokon belül a biztosítási díjakra?

Kérdés: A kéményseprőipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény alapján a társasházban, lakásszövetkezeti lakóépületben lévő, nem természetes személy tulajdonában álló vagy gazdálkodó szervezet székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként bejegyzett ingatlanok esetében az elvégzett közszolgáltatás költségtérítése a települési önkormányzat bevétele.
A költségtérítésről számlát állítunk ki. Helyesen járunk el, ha a díjat áfa felszámítása nélkül számlázzuk?

Kérdés: Visszakaptunk a Kincstártól 20 000 Ft forgó-tőkét. Lekönyveltük a T 331 – K 3654 kontírt, de így mínuszos egyenlege van a forgótőkeszámlának. A 38/2013. NGM rendeletben a T 3654 – K 3511/3518 tétel szerepel kapcsolódóként, de a 3511-hez könyvelni kellene a költségvetési számvitelbe is, amit ha megteszünk, az eltérést okoz a Kincstártól kapott bevételek teljesítésének egyeztetésénél. A nettó finanszírozást kellene ezzel az összeggel korrigálni? Ha igen, hogyan, milyen könyvelési tételekkel?

Kérdés: Intézményünk munkavállalójának közeli hozzátartozója elhalálozott, a munkatársak részt vettek a temetésen. Az utazást saját gépjárművel oldották meg, és kiküldetésként szeretnék elszámolni. A temetésre való oda- és visszaút költsége elszámolható-e kiküldetésként vagy más egyéb jogcímen?

Kérdés: A Gyermekjóléti Központ munkaruha címén évi 10 000 Ft-ot térít meg az egyes munkavállalói részére, függetlenül attól, hogy mennyi a munkaruha beszerzési értéke. A munkaruhát a munkavállaló vásárolja meg, amelyről az intézmény nevére kiállított számlát kér, és amely alapján történik a költségtérítés kifizetése. Abban az esetben, ha a számla végösszege magasabb, mint 10 000 Ft, hogyan történik a könyvelése? Miként kell kezelni a számla áfatartalmát? Probléma-e, hogy a számla magasabb összegről szól, mint a munkavállalónak kifizetett rész?

Kérdés: A polgármester 2016. 06. hónaptól táppénzes állományban van. Jár-e neki cafeteria, illetve a megállapított költségátalány?

Kérdés: A költségvetési törvény a közszférában dolgozók számára bruttó 200 ezer Ft-os cafeteriajuttatási keretet határoz meg. 2017-ben a SZÉP kártya és a 100 ezer Ft-os készpénzkifizetés maradt kedvezményes adózású a béren kívüli juttatások közül. A cafeteriakeretben akkor csak ez a két elem vehető figyelembe 100-100 ezer Ft bruttó összeggel, vagy más béren kívüli juttatás is figyelembe vehető, ha esetleg a munkavállaló a SZÉP kártyát nem tudja igénybe venni (természetesen a másik béren kívüli juttatás magasabb adózását figyelembe véve)? Illetve bejáró dolgozó esetében a 9 Ft/km hozzájáruláson felüli 6 Ft/km hozzájárulás beleszámít a cafeteriajuttatásba?

Kérdés: Munkaköri alkalmassági vizsgálattal kapcsolatos költségeket – például háziorvosi igazolás díja, tüdőszűrő vizsgálat költsége, székletminta vizsgálat díja – köteles-e a munkáltató megtéríteni? Mondhatja-e, hogy az általa az alkalmassági vizsgálatot végző orvossal kötött szerződés alapján a dolgozónak a munkaköri alkalmassági vizsgálat tulajdonképpen ingyenes, de a hozzá kapcsolódó, előbb felsorolt járulékos költségeket nem téríti meg a dolgozónak?