Behajthatatlan követelés elszámolása

Kérdés: Hogyan kell kivezetni a főkönyvből és az analitikából a behajthatatlannak ítélt követeléseket? (Felszámoló cég behajthatatlansági igazolása alapján kerül rá sor.)
Részlet a válaszából: […] A felszámoló cég behajthatatlansági igazolása alapján abehajthatatlannak minősített követelést hitelezési veszteségként ki kellvezetni mind a főkönyvi, mind az analitikus nyilvántartásból.Könyvelési tételek:T 596 – K 28....T 412-32 – ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Beszerzett kis értékű immateriális javak és tárgyi eszközök elszámolása

Kérdés: A költségvetési szerv a számviteli politikájában szabályozta, hogy a 100 000 Ft egyedi bekerülési érték alatti immateriális javak és tárgyi eszközök egy összegben dologi kiadásként elszámolhatók. Sok esetben előfordul viszont, hogy olyan eszközöket szerzünk be, melyekről biztosan tudjuk, hogy éven túl használjuk, ám bekerülési értékük nem éri el a 100 000 Ft-ot. Könyvelhetjük-e ebben az esetben a befektetett eszközök közé? Mi ilyenkor a döntő, az, hogy éven túl használható az eszköz, vagy a már szabályozott értékhatár?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 24. §-ának (1) és (2) bekezdése a következőkettartalmazza:"Befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni,amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalábbegy éven túl szolgálja.A befektetett eszközök közé az immateriális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Egyházak társaságiadó-fizetési kötelezettsége

Kérdés: Egyházközségünk jogi személy, önálló adószámmal rendelkezik. Szervezeti egységei: lelkészi hivatal, oktatási (óvoda, gimnázium, diákotthon), szociális intézmény, és ezen intézmények ellátottai, dolgozói étkeztetését biztosító konyha (munkahelyi vendéglátás, közétkeztetés). A konyha szabad kapacitásának kihasználásával kb. 80 vendég étkeztetését végezzük. Az intézmények részben önállóan gazdálkodó szervek, külön adószámuk, önálló bankszámlájuk nincs. Az egyházközség könyvvezetési kötelezettségének kettős könyvvitellel tesz eleget. Egyszerűsített éves beszámoló mérlege és eredménykimutatása a 218/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet alapján történik. Az eddigiek folyamán Tao-tv. 9. §-a alapján készítettük el az adóbevallást, a konyha bevételét vállalkozási bevételnek minősítettük (éves árbevétele meghaladja az 50 millió Ft-ot, ezért könyvvizsgálatot kértünk). Az egyházak és jogi személyiségeik (egyházközség) közhasznú besorolással nem rendelkezhetnek, de a társaságiadó-alapot a közhasznú szervezetekre vonatkozó adózási szabályok alapján állapíthatják meg, ezt a módszert követve jártunk el eddig mi is. – A fentiek alapján az egyházközség helyesen járt-e el a Tao-tv. alapján, amikor az étkeztetés árbevételét vállalkozási tevékenységként kezelte? Vagy, mint az alaptevékenységet (hitéleti, oktatási tevékenység folytatása) szolgáló kiegészítő tevékenység nem vállalkozási bevétel, így nem adóköteles tevékenység? Kedvezményezett tevékenységek: Az egyház önálló képviseleti szervvel rendelkező (jogi személyiségű) szervezeti egységét a kedvezményezett tevékenységek tekintetétben 2001. január l-jétől választási jog illeti meg. Ha az egyház jogi személyiségű szervezeti egysége él e választási joggal, akkor nem minősül vállalkozási tevékenységnek: a) a hitéleti, nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport-, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység folytatása, valamint az ilyen tevékenységekhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásnyújtás (az étkeztetés idetartozik-e).
Részlet a válaszából: […] A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint azegyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 18. §-ának (3) bekezdése tartalmazzaazokat a tevékenységeket, amelyek – ha az egyház végzi – nem minősülnekvállalkozási tevékenységnek. Ennek alapján nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Pályázatok, versenyek nevezési díjának könyvelése

Kérdés: Nevezési díjat (versenyekre, pályázatra) melyik főkönyvi számlán kell elszámolni? A tanulóknak verseny díjaként kiosztott csokoládét, üdítőt, fagylaltot stb. melyik főkönyvi számlára kell terhelni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő kifizetési jogcímekre jogszabályielőírás nincsen. Elszámolásukra a következő főkönyvi számlákat javasoljuk:1. Nevezési díjak, függetlenül a nevezési feladat jogcímétől 5632.Egyéb dologi kiadások előirányzat teljesítése számla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Előlegek elszámolása

Kérdés: Középiskola íróasztalokat és székeket vásárolt a diákok és a tanárok számára. A kötelezettségvállalások dokumentumán, a megrendelésen (formanyomtatvány) jelezte, hogy a 2 százalék engedményre vonatkozóan élni kíván a lehetőséggel, és a szállítás előtt átutalja a vételárat. A szállító a kedvezményes értéken visszaigazolta a megrendelést. Az intézmény a kedvezményes előlegszámla teljes végösszegét átutalta a szállítónak. Az átutalást követően a teljesítés és azok dokumentálása rendben megtörtént. A belső ellenőrzési csoporton belüli domináns vélemény szerint (csalás) az intézmény a számviteli alapelveket megsértette. Igaz-e az utóbbi állítás, vagy az intézmény eljárása helyes volt?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre csak abban az esetben lehet egyértelmű választadni, ha a belső ellenőrzési szervezet azt is rögzíti, hogy a 14 számvitelialapelvből melyik elvet sértették meg az adott gazdasági művelettelkapcsolatosan.Megjegyezzük, hogy sem az Áht., sem az Áht-vhr. nem tartalmazolyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba került lakóépületek, illetve lakások elidegenítéséből származó bevétel elszámolása

Kérdés: Az önkormányzatnak kötelező-e az önkormányzati tulajdonú lakások értékesítéséből származó bevételét idegen pénzeszközként kezelnie, könyvelnie? A számlatükörben a költségvetési számla alszámlájaként (32-esek közt) és idegen pénzeszközök közt is (35124.) rendelkezésre áll ennek lebonyolítására főkönyvi szám. Mikor kell az előbbit és mikor az utóbbit alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzati tulajdonú lakások értékesítéséből származóbevétel elszámolását az Áht-vhr. 103. §-ának (6) bekezdése szabályozza. "A helyi önkormányzat a költségvetési elszámolásiszámlájához kapcsolódóan – általában jogszabályban meghatározott bevételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Követelések pénzforgalmi tételei

Kérdés: Az adósokkal kapcsolatos gazdasági események elszámolásában kérem szíves állásfoglalásukat. Jogszabályi előírás alapján: – A 2006. évben keletkezett adósokkal szembeni követelések nyilvántartásba vétele 2006-ban: T 2812 Tárgyévi adósokkal szembeni követelések - K 41231 Tranzakciós partnerhez kapcsolódó pénzforgalom nélküli tőkeváltozások 2007. január 1-jén nyitás utáni rendező tételek: T 2811 Előző év(ek)i adósokkal szembeni követelések – K 492 Mérlegrendezési számla T 492 Mérlegrendezési számla – K 2812 Tárgyévi adósokkal szembeni követelések T 492 Mérlegrendezési számla - K 4121 Előző évek tőkeváltozásai T 41231 Tranzakciós partnerhez kapcsolódó pénzforgalom nélküli tőkeváltozások - K 492 Mérlegrendezési számla A 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 9. számú mellékletének 2/c bekezdésében hogyan kell értelmezni a "megfelelő követelésszámla" fogalmát a tárgyévi pénzforgalmi könyvelési tételnél?
Részlet a válaszából: […] A követelések elkülönített főkönyvi számlán történőnyilvántartását a hivatkozott 2/c pont első bekezdése tartalmazza. Ez agyakorlatban azt jelenti, hogy külön főkönyvi számlát kell nyitni– az adósok, – a vevők,– az államháztartáson belülre továbbszámlázott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 6.

Óvadék (kaució) elszámolása

Kérdés: Költségvetési szerv fizethet-e több évre szóló "kauciót" pl. ingatlan bérbevétele esetén, illetve hogyan kell azt lekönyvelni?
Részlet a válaszából: […] A költségvetési szervek által kifizetett óvadék (kaució)összegét a dologi kiadások között az "Adók, díjak, egyéb befizetések" kiadásijogcímen kell elszámolni.A főkönyvi számla: 57223. Különféle adók, díjak, egyébbefizetések, kiadások teljesítése.A jelenlegi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 6.

Kerekítési eltérés mértéke az ingatlananalitika és az ingatlankataszteri nyilvántartás között

Kérdés: Milyen nagyságrendű kerekítési eltérés fogadható el az ingatlanvagyon-kataszter és a számviteli analitika egyeztetésekor?
Részlet a válaszából: […] 2003. január 1-jéig a helyi, illetve a helyi kisebbségiönkormányzatoknak, valamint a felügyeletük alá tartozó államháztartásiszervezeteknek a könyvviteli nyilvántartásokba fel kellett venniük azokat akorábban értékkel ki nem mutatott ingatlanokat, amelyek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 25.

Vizitdíj könyvelése kiadásként, illetve bevételként az önkormányzatoknál

Kérdés: Kérem, ismertessék az önkormányzatok szemszögéből a vizitdíj kiadásként és bevételként történő könyvelését, a magánszemélynek visszatérített vizitdíj elszámolását (szakfeladat, kiadás főkönyvi számla, a költségvetéstől visszaigénylés utáni bevétel főkönyvi számla)!
Részlet a válaszából: […] A magánszemély részére visszatérített vizitdíjat a 3812.Működési célú pénzeszközátadás előirányzatának teljesítése államháztartásonkívülre főkönyvi számlán kell kiadásként elszámolni. A teljesítés a 851967Egészségügyi ellátás egyéb feladatai szakfeladaton...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.
1
13
14
15
26