1188 talált cikk a közalkalmazott kifejezésre

Kérdés: Házi gondozóként dolgozó közalkalmazottunk munkaviszonyai:
– Magyar Posta, 1980. 07. 01.-2003. 09. 25. (megszűnés: közös megegyezés);
– Bt., 2004. 11. 01.-2008. 11. 09. (szintén közös megegyezés);
– Kistérségi társulás, 2010. 03. 02.-2010. 06. 15. (határozott idő lejárta, közmunkaprogram);
– Kft., 2010. 07. 16.-2011. 04. 29. (közös megegyezés);
– Intézményünk 2011. május 1-jétől jelenleg is.
Szakközépiskolai érettségivel (1980) és szociális gondozó és ápoló végzettséggel (2009. 04. 29.) rendelkezik. D/11-be van besorolva. Kérdésem az lenne, hogy a Magyar Postánál töltött idő csak 1992. 06. 30-ig számítható-e be (milyen jogviszonynak számít a postánál eltöltött idő), illetve csak azok a munkaviszonyok számíthatók be a közalkalmazotti jogviszonyba, amikor már rendelkezett a munkaviszonyához szükséges minimális végzettséggel (2009. 04. 29-től)?

Kérdés: A közalkalmazott középfokú oktatási intézmény dolgozója. Mérlegképes könyvelői (vállalkozási szak), valamint igazságügyi szakértő főiskolai végzettséggel rendelkezik. Az intézménynél gazdasági ügyintéző munkakörben foglalkoztatott. Végzettsége alapján az "F" fizetési osztályba van besorolva. Kérdésem, hogy a közigazgatási szakmenedzser egyetemi végzettség megszerzésekor "H" fizetési osztályba sorolható-e? Tudomásom szerint a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (Kjt. vhr.) melléklete alapján a munkakör erre nem ad lehetőséget, hisz a legmagasabb fizetési osztály, amelybe a munkakör besorolható, az "F" fizetési osztály.

Kérdés: A 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.), amely 2012. március 1-jén lépett hatályba, mennyiben érinti a polgármesteri hivatalokban dolgozókat a jubileumi jutalommal kapcsolatban, akik 2012. március 1-jéig az 1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) hatálya alá tartoztak? Konkrétan, aki 2012-ben lenne 30 éves jubileumi jutalomra jogosult, de ebből 4 évet gazdálkodó szervnél (tsz) dolgozott, a többit (26 évet) köztisztviselőként, mikor lesz jogosult jubileumi jutalomra?

Kérdés: Felsőoktatási intézményként közalkalmazottaink részére a napi munkába járáshoz kétféle költségtérítést biztosítunk a kormányrendelet előírásai szerint (86%, illetve 9 Ft/km). Összeghatártól függetlenül köteles-e a munkáltató megtéríteni a napi munkába járás költségeit a dolgozók részére, megállapíthat-e az intézmény belső szabályozásban maximális havi költségtérítési összeget a költségvetési egyensúly biztosítására hivatkozva? (A távol lakók esetében igen magas a havi költségtérítési összeg, ami 30-40 E Ft/fő/hó kiadást is jelenthet.) Amennyiben egy munkavállaló a közalkalmazotti kinevezésének aláírásakor még a munkáltató székhelyén rendelkezett állandó lakóhellyel, és így került felvételre, de időközben elköltözött más településre, akkor is köteles a munkáltató az utazási költségtérítés kifizetésére?

Kérdés: Középiskolában teljes állásban foglalkoztatunk könyvtáros-tanár munkakörben egy pedagógust, aki főiskolai informatikus könyvtáros és tanítói diplomával látta el a munkakörét. A fizetési osztálya megállapításához (F fizetési osztály) figyelembe vett iskolai végzettsége ennek megfelelően a főiskolai informatikus könyvtárosi diploma volt, és megillette a Kjt. 66. §-a szerinti 5%-os illetménynövekedés a meglévő tanítói diplomája miatt. A pedagógus informatikus könyvtáros és tanítói szakképesítése mellé mesterképzési szakon okleveles informatikatanár és pedagógiai értékelés és mérés okleveles tanára szakképesítést szerzett, ami egyetemi végzettségnek felel meg. E végzettsége alapján besoroltuk "H" fizetési osztályba. Munkaköre továbbra is maradt könyvtáros-tanár teljes leterheléssel (heti kötelező 22 órával és az azonkívüli könyvtárosi feladatok ellátásával). A besorolás alapjául szolgáló egyetemi végzettsége alapján heti 6 óra túlórában alkalmazott számítástechnika tantárgyat is oktat. A meglévő végzettségekből a Kjt. 66. §-a szerinti illetménynövekedéshez mely végzettségek vehetők figyelembe?

Kérdés: Polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselő kolleganőnk 2012 októberében szeretné a nők 40 éves nyugdíjba vonulási lehetőségét igénybe venni. A 40 éves jubileumi jutalomra is jogosult lett volna a korábbi Ktv. alapján. A 40 éves jubileumi jutalomba a 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 150. §-ának (3) bekezdése alapján mely munkaviszonyok számítanak bele? Ha a kolléganő 1992. július előtt az Mt. hatálya alól áthelyezéssel került intézményünkbe, akkor ezen évek beszámítanak-e a jubileumi jutalom szempontjából figyelembe vehető idejébe?

Kérdés: Polgármesteri hivatal köztisztviselője 2008. május 1-jén került kinevezésre. Előtte, 2008. január 1-jétől április 30-áig az önkormányzat (és nem a polgármesteri hivatal) alkalmazásában állt a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban, munkáltatója a polgármester volt. Az általa végzett adminisztrációs feladatokat a polgármesteri hivatalban végezte. Az önkormányzatnál fennálló munkaviszonya beszámít-e a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál? (A korábbi jogviszony beszámításai egyértelműek.) A 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 150. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint figyelembe kell venni a Ktv. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban töltött időt. A Ktv. hatálya alá a képviselő-testület hivatala tartozik.

Kérdés: 2012-ben köztisztviselők, illetve polgármesterek esetében milyen munkaviszonyok számíthatók be a jubileumi jutalomra jogosító időbe? Közalkalmazotti munkaviszony, illetve 1992 előtti egyéb munkaviszony beszámítható-e?

Kérdés: Közalkalmazott (pedagógus) jubileumi jutalma összegének kiszámításánál az alapilletmény fogalmába tartozik-e a Kjt. 66. §-ának (2)–(3) bekezdésében meghatározott ún. további szakképesítés utáni garantált illetményt emelő szorzó? Ezzel együtt vagy e nélkül kell számítani az alapilletményt, amely a jubileumi jutalom számítási alapja?

Kérdés: A 84/2011. (V. 26.) Korm. rendelet mellékletére hivatkozva merültek fel kétségeink. Akadémiai létesítmények fenntartása és üzemeltetése a profilunk (nem kutatókat foglalkoztató költségvetési szerv vagyunk). Hozzánk tartozik két vendégház üzemeltetése is. A vendégeket fogadó recepciós (portás) besorolása a vita tárgya. A 7. (műszaki szolgáltató) pont körében felsoroltak alapján a recepciós (portás) kollégát, aki testnevelő tanári főiskolai diplomával rendelkezik, az "E" osztályba javasolják besorolni. Többéves közalkalmazotti munkaügyi tapasztalatomra támaszkodva a vendégházi portás, recepciós munkakörre elvárható legmagasabb végzettség legfeljebb a gimnáziumi érettségi, és maximum a "C" osztályba sorolható be jogszerűen. Nem várjuk el a recepciósoktól, hogy testmozgással kapcsolatos feladatokat is ellássanak. A besorolásokat eddig a Kjt. 61. §-a alapján készítettük el, és a 84/2011. (V. 26.) Korm. rendelet 7. pontja (műszaki szolgáltató, fenntartási, üzemviteli alkalmazott, technikus, laboráns, szakmunkás, segédmunkás, kisegítő alkalmazott) idézi elő a félreértést.