1035 talált állásfoglalás a letét kifejezésre

Kérdés: Ugyanazon gazdasági eseménynél lehet-e ugyanaz a személy a pénztárellenőr és a pénzügyi ellenjegyző?

Kérdés: Önkormányzati közgyűlés vagy bizottság határozatban döntött egy beruházás megvalósításáról. A közbeszerzés még nem indult el, szerződést az önkormányzat nem kötött. A közgyűlési vagy a bizottsági határozatot ebben az esetben kötelezettségvállalásként kell-e az önkormányzatnak a számvitelben rögzítenie? A szerződés megkötését követően a közgyűlési vagy bizottsági határozatot törölnünk kell-e, hogy a szerződést kötelezettségvállalásként a számvitelben rögzítsük?

Kérdés: Szervezetünk a nonprofit szférában működik. A következő közhasznú tevékenységeket végezzük: családsegítés, ismeretterjesztés, gyermek- és ifjú­ságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet. Alapszabályunk szerint, amennyiben a gyermek vér szerinti családjában nem kívántként jön a világra, a szülők kérésére a gyermeknek mielőbb nyíltan örökbe fogadó vagy nevelő családot keresünk. Az örökbe fogadni szándékozó családokkal a 72/2014. (III. 13.) Korm. rendelet alapján megállapodást kötünk, és azok a költségtérítést fizetnek a szervezetnek. Szükséges-e a költségtérítésről számlát kibocsátani, vagy elegendő a számviteli bizonylat?

Kérdés: Az Áht. 111. §-ának (13) bekezdése szerint: "A kincstári körön kívüli számlatulajdonos 2015. november 30-ig köteles a kincstárnál forintfizetési számlát nyitni, a nem a kincstárnál forintban vezetett fizetési számláit megszünteti, és azok egyenlegét a kincstárnál vezetett fizetési számlájára átutalni." Önkormányzatunk fizetési számláját takarékszövetkezetnél vezeti. A fentiek alapján ezt meg kell szüntetnünk, és kincstári számlát kell nyitni?

Kérdés: Védőszemüveg biztosítása kapcsán a munkáltató által biztosítandó kétféle szemüvegről beszélhetünk: a monitor emberi szemet rongáló hatása miatti szemüveg és az éles látást biztosító szemüveg. Kell-e szakorvosi vizsgálat mindegyik szemüveg biztosításakor? Ha a szabályzatunkban a monitor emberi szemet rongáló hatása miatt szükséges szemüveget biztosítjuk csupán, az éles látást biztosító szemüveget nem, akkor a szakorvosi vizsgálat szükséges-e? Az 50/1999. (XI. 3.) EÜM rendelet az éles látást biztosító szemüveg fogalmát használja csak.

Kérdés: Önkormányzatunk a mezőgazdasági START munka keretén belül tojótyúkokat vásárolt. Hogyan tartsuk nyilván a tyúkokat, a termelt tojásokat? Hogyan könyveljük a hozzákapcsolódó költségeket (tápot, gyógyszert... stb.), ha nincs raktár? Kell-e hozzá raktár? A tojásokat hogyan adjuk át/átadhatjuk-e az iskola-óvoda konyhára vagy magánszemélynek? Kell-e, és ha igen, milyen engedély? Ha tojóládát készítenek a közmunkások, akkor azt hogyan vegyük be a nyilvántartásunkba? Van-e valamilyen formanyomtatvány, milyen kötelező elemei vannak, hogyan könyveljük?

Kérdés: Az alábbi jogforrásokból levezetve, amennyiben az utalványrendeletek szigorú számadású kötelezettség alá esnek, akkor az államháztartási törzskönyvi jogi személyek esetében folyamatos sorszámmal kell, hogy a rendszerben létrejöjjenek, és a könyvvezetésben szerepeljenek? Az Áhsz. 52. §-a szerint a költségvetési számvitelben és a pénzügyi számvitelben a bizonylati elvre és a bizonylati fegyelemre, a számviteli bizonylatokra, a szigorú számadási kötelezettségre és a bizonylatok megőrzésére egyaránt az Szt. 165. §-ának (1), (2) és (4) bekezdését, valamint a 166-169. §-át kell alkalmazni. Az Szt. 168. §-a szerint a készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (más jogszabály: 368/2011. Ávr. 59. §) (ideértve a számlát, az egyszerűsített adattartalmú számlát és a nyugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat (pl.: pénztárban készpénzfelvétel stb.), szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni. A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, a nyomtatványt kibocsátót terheli. A szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról a kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult személynek olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását. Egyébként a bizonylatok szigorú számadás alá vonása saját hatáskörben is történhet.

Kérdés: Az önkormányzat a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 78. §-ának (1) bekezdése alapján elkészítette a víziközművek vagyonértékelésének szabályairól és a víziközmű-szolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatokról szóló 24/2013. (V. 29.) NFM rendeletnek megfelelően a vagyonértékelést. A vagyonértékelési eljárás során az Áhsz. 16/A. §-t alkalmazva kell eljárni a Nemzetgazdasági Minisztérium állásfoglalása alapján. A bekerülési érték újbóli megállapításakor az eszközök bruttó értékét, valamint az elszámolt értékcsökkenést a könyvekből ki kell vezetni, ezt követően pedig a vagyonértékelés eredményének dokumentumaként készített szakvélemény mellékletét képező víziközművagyon-leltár alapján, az abban szereplő értéken kell az eszközöket a könyvekbe felvenni. Az önkormányzat víziközművagyon-értékelése 2014. 01. 01. fordulónappal készült el, a szakvélemény érvényessége 6 hónap. Ezen szakvélemény alapján a számviteli nyilvántartásokon keresztül lehet-e vezetni a bekerülési érték újbóli megállapítása miatti változást, illetve mi a helyes eljárás a vagyonváltozás rendezésére?

Kérdés: A 3599. számú kérdésben már foglalkoztak e témával, de azóta több ellentétes véleményt olvastam. A víziközművagyon nálunk fel lett értékeltetve. A könyvekben át kell-e vezetni az értéknövekedést (egyébként nem választottam a piaci értéken történő nyilvántartást, ami évenkénti értékelést jelentene, a jogszabály pedig erre 10 évente történő felülvizsgálatot ír elő), vagy elég csak a vagyonkataszterben a becsült értékként feltüntetni? A jogszabályi háttér, amit e témában találtam: A 2011. évi CCIX. tv. 12. § (1) A víziközmű tulajdonosa a 16. § szerinti pályázat kiírását – ha pályázat kiírására nem kerül sor, az üzemeltetési szerződés megkötését – megelőzően, a 78. §-ban meghatározott víziközmű-tulajdonos pedig az ott meghatározott határidőig az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott módon vagyonértékelést végez. A vagyonértékelés költsége a használati díjból is finanszírozható.
(2) A vagyonértékelés az üzemeltetési szerződés mellékletét képezi.
26. § (1) A gördülő fejlesztési tervben a víziközmű könyv szerinti értékének megőrzésén túl a Hivatal jóváhagyhatja.
A 24/2013. (V. 29.) NFM rendelet 2. § (1) A víziközmű víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény szerinti vagyonértékelését úgy kell elvégezni, hogy az megbízható kiindulópontot nyújtson a fenntartható és költséghatékony üzemeltetéshez, továbbá a víziközmű-ágazat vagyontárgyai értékének és műszaki állapotának változása ez alapján nyomon követhető és dokumentált legyen.
(2) A megállapított vagyonértéket és a vagyonértékelés során keletkezett adatokat az ellátásért felelős vagyonnyilvántartásában, vagy – ha az üzemeltetési szerződés ezt a víziközmű-szolgáltató feladatává teszi – a víziközmű-szolgáltató vagyonnyilvántartásába át kell vezetni. Az utolsó vagyonértékeléstől számítottan a vagyonérték aktualizálását legalább 10 évente el kell végezni e rendeletnek megfelelően.
Ha át kell vezetni a könyvekbe, mi lesz a bruttó érték, mi lesz az eddig elszámolt écs-vel, értékhelyesbítést kell könyvelni?

Kérdés: Önkormányzatunk 2008-ban kiszámlázott egy teljesítést (jogot biztosított) egy vállalkozónak. A számla értékét a vállalkozó megfizette. A felek a mai napig folyamatosan vitatták az ügyletet, majd megegyezés született arról, hogy az önkormányzat elismeri teljesítésének hiányát. A számlát szükséges érvényteleníteni. Kérdésünk, hogy az érvénytelenített számla adókövetkezményét melyik időszakban kell elszámolnunk? Ha alkalmazni kell az Áfa-tv. 153/B. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat [mely szerint a 153/B. § az Áfa-tv. 55. §-ának (2) bekezdése szerinti számla érvénytelenítésre nem alkalmazható], akkor a 2008-ban megfizetett áfát "elbukják", hiszen 2008-ra önrevíziót már nem lehet benyújtani. Ha a hivatkozott szakasz (1) bekezdése alkalmazandó, akkor lehetőségük van a módosítás hatását elszámolni, függetlenül attól, hogy az elévülési időn túli számlát érvénytelenítik?