988 talált cikk a letét kifejezésre

Kérdés: Egy önállóan működő költségvetési szerv részére 10-20 ezer forint "ellátmányt" adunk, amellyel a kisebb dologi kiadásokat finanszírozza az arra illetékes személy. Ezzel az összeggel 30 napon belül el kell számolni. A kifizetésnek mi a pontos jogcíme, illetve hogyan szabályszerű az ezzel kapcsolatos utalványozási folyamat?

Kérdés: A 2014. évi cafeteriába beépíthető az adómentes kultúrautalvány, vagy csak béren kívüli juttatást lehet így adni?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 2013. 08. 27-i számában szereplő, 3508. Önkormányzat beszámolójának képviselő-testületi jóváhagyása tárgyban megfogalmazott válasz tévesen az Áht. 24. §-a (2) bekezdésének 2012. december 31-ig hatályos szövegére hivatkozik, így téves információt közöl a költségvetési rendelet benyújtási határidejére vonatkozóan. Az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvény 33. §-ának (4) bekezdése 2013. január 1-jei hatállyal módosította az Áht. 24. §-ának (2) bekezdését, és ennek értelmében a költségvetési rendelettervezetet a polgármester a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépé­sét (és nem a kihirdetését) követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek. Kérem, amennyiben a fentiekkel egyetértenek, szíveskedjenek a hivatkozott cikk módosításáról intézkedni.

Kérdés: December végén születtek ikergyerme­keim. A szülés előtt táppénzben részesültem, azt megelőzően folyamatosan dolgoztam, munka­viszonyom állt fenn hosszú évek óta. Milyen ellátásokra vagyok jogosult 2014-től? Miért nem vonatkoznak rám a "GYED extra" szabályai? Van egy földem, ami után területalapú támogatást kapok. Kizárja ez a terhességi-gyermekágyi segélyre, GYED-re való jogosultságot?

Kérdés: Január hónapban felvett alkalmazottunk a családi kedvezmény érvényesítését kérte. Elmondása szerint két gyermeke után teljes összegű családi pótlékot kap, emellett a korábbi házasságában született gyermeke után is kap ellátást, de az csak a fele az egyébként járó családi pótléknak. Ilyen esettel még nem találkoztunk. Milyen összegű kedvezményt vehetünk figyelembe nála? A korábbi munkahelyén három gyermek után járó kedvezményt érvényesített.

Kérdés: Az intézmény dologi előirányzat maradványát fel lehet-e használni a következő évben intézményi beruházáskiadás teljesítésére? A kötelezettségvállalás már a tárgyévben intézményi beruházás jogcímen keletkezik.

Kérdés: Önkormányzati fenntartású intézmény vagyunk. Devizaalszámlánkra uniós pályázatból – euróban – érkező támogatást a számlavezető bank középárfolyamán számítjuk át, és könyveljük forintban a beérkezés napján. Milyen árfolyamon kell a kiadásainkat forintban könyvelni? Ezek részben forintban átutalással fizetett illetmények és valutában terhelt kiadások (pl. bankköltség)? A devizaalszámlához készpénzforgalom nem kapcsolódik.

Kérdés: Önkormányzatunk havi áfabevallásra kötelezett, ingatlanértékesítés és ingatlan-bérbeadás tekintetében is éltünk az Áfa-tv. 88 §-ában foglalt választási jogunkkal, és áfakötelezettséget választottunk mindkét gazdasági tevékenységre. Önkormányzatunk határozatban döntött arról, hogy azon vállalkozások számára (tőle független feleknek), akik az ipari park területén munkahelyteremtő vállalkozás céljából kívánnak telket vásárolni vagy bérelni, azt kedvezményes áron – támogatással – tehetik meg az előterjesztés mellékletét képező szerződéstervezetek szerint.
Ezen szerződések bruttó támogatás részét (kedvezmény) csekély összegű de minimis támogatásként kapják a vállalkozások. A szerződéseket elő­zetesen a támogatás nyújtása előtt megküldjük a Támogatásokat Vizsgáló Irodának (továbbiakban TVI), mely állásfoglalásával hagyja jóvá az ingatlan eladási/bérbeadási árában megtestesülő támogatás nyújtását. A bérleti, illetve adásvételi szerződésekben rögzítésre kerül, hogy a vevő/bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy bizonyos időn belül (általában 4-5 év) munkahelyteremtő beruházást hoz létre, esetleg foglalkoztatási kötelezettséget is vállal az azt követő "X" időpontig. Amennyiben a meghatározott időn belül a vállalkozó nem teljesíti a szerződésben foglalt kötelezettségét (jogerős építési engedély, jogerős használatbavételi engedély), illetve nem valósítja meg a foglalkoztatást a beruházás megvalósítása után, akkor az önkormányzat felmondhatja a bérleti szerződést, értékesítés esetén pedig a vevő visszavásárlási jogot enged az eladó javára. Továbbá a vevő/bérlő tudomásul veszi, hogy amennyiben fenti kötelezettségeket nem teljesíti, köteles a kedvezményes vételárat/bérleti díjat az önkormányzat részére a szerződésben meghatározott inflációval növelt piaci forgalmi érték/bérleti díj erejéig kiegészíteni számla ellenében. A szerződésekkel kapcsolatban az alábbi kérdésekre kérjük válaszukat:
1. Az értékesítésről/bérbeadásról a számlát a szerződés megkötésekor a kedvezményes árral (kedvezményes áfaalappal) kell-e kiállítani? Csak a kedvezményes ár után keletkezik-e áfafizetési kötelezettségünk, vagy már szerződéskötéskor pénzügyileg rendezni kell a teljes forgalmi érték után fizetendő áfát? Ez utóbbi viszont ellentmond annak, hogy a TVI a de minimis támogatást bruttó módon állapítja meg.
2. Amennyiben a vállalkozó nem teljesíti a szerződésben foglalt kötelezettségek bármelyikét, akkor a piaci forgalmi értékre/piaci bérleti díjra történő kiegészítést tulajdonképpen milyen jogcímen kell számláznunk? Eladási ár/bérleti díj kiegészítés, támogatás-visszafizetés, kártalanítás vagy esetleg kártérítés?
3. Jól értelmezzük, hogy a 2-es pontban vázolt jogcímek közül csak a kártérítés az a jogcím, melyet áfafizetési kötelezettség nem terhel, és számlakiállítási kötelezettség sem keletkezik? Ebben az esetben bírósági eljárás nélkül kártérítés jogcímen a szerződésben szereplő nettó vagy bruttó támogatási összeget követelhetjük-e? A többi jogcím esetén, véleményünk szerint, áfás számlát kell kiállítani, és a teljesítéstől számított 45 nap lejárta után be kell fizetnünk az általános forgalmi adót az adóhatóságnak.
4. Amennyiben áfás számlát kell kiállítani, és az adós fizetési kötelezettségét nem tudja teljesíti, a követelés behajthatatlanná válik a hatályos jogszabályok alapján – s ennek ténye a szükséges dokumentumokkal egyértelműen bizonyított –, jól tudjuk, hogy a jelenleg hatályos Áfa-tv. alapján be kell fizetnünk a behajthatatlan követelés áfáját, és a behajthatatlanság ténye nem jogosít fel az áfa meg nem fizetésére, esetleg levonására, helyesbítésére vagy visszaigénylésére?
5. Tovább bonyolíthatja a helyzetet az a tény, hogy a visszavásárlási jogunkkal sem tudunk minden esetben élni, hiszen elképzelhető, hogy időközben az értékesített/bérbe adott ingatlant megterhelik jelzáloggal. A vállalkozások ugyanis ahhoz, hogy beruházásukat meg tudják valósítani, hitelt vagy pályázati forrást kívánnak igénybe venni.
Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy a fent vázolt esetekben, hogyan tudna önkormányzatunk helyesen eljárni úgy, hogy a munkahelyteremtő vállalkozásokat is segítse, ugyanakkor megfelelő biztosítékokat tudjon kikötni – önkormányzatunk nemteljesítés esetén ne essen el a piaci eladási ár/bérleti díj kiegészítéstől –, s ne fordulhasson elő, hogy például egy behajthatatlan követelés esetén még áfafizetési kötelezettségünk is keletkezzen, melyre fedezetet kell teremteni.

Kérdés: A kisfiam 16 hónapos, a következő babát áprilisra várjuk. A TGYÁS megállapítása után is járni fog részemre a GYED?

Kérdés: A gyermekek után járó pótszabadságot kell-e arányosítani a születés évében, illetve a 16. életév betöltésekor? Amennyiben az apuka év közben elválik, és kikerül a háztartásából a gyermek, akire tekintettel pótszabadság járt neki, hogyan kell kiadni részére a gyermeknevelési pótszabadságot?