1125 talált cikk a magánszemély kifejezésre

Kérdés: Intézményünk a Szent-Györgyi-napokon szervezett különféle rendezvényeken a részt vevő vendégek részére emlékérmeket (dobozokban, felirattal ellátva) készíttetett, amelyeket a vendégeknek átadott. Ez aránylag nagyobb értéket képvisel, 5-25 ezer Ft/db, tehát a számla értéke több száz­ezer forint értékű. A kérdésem, hogy ezen érmék után járulékot kell-e fizetni, ha igen, azt ki fizeti meg (1,19-szeres után 16% szja és 27% eho)?

Kérdés: Ha egy közművelődési intézmény a rendezvényén díjazásként ajándékcsomagot szeretne kiosztani a verseny díjaként, akkor ezt milyen formában teheti meg? Ha ajándékcsomagot ad át a rendezvényen részt vevő csoportok, egyesületek részére, mekkora összeghatárig teheti meg, és milyen adózási vonzata van ennek?

Kérdés: A korábbi években az Áht. 13/A §-ának (2) bekezdése előírta, hogy az államháztartás alrendszereiből támogatott szervezetek, illetve magánszemélyek számára számadási kötelezettséget kell előírni a részükre céljelleggel – nem szociális ellátásként – juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról. A finanszírozó köteles ellenőrizni a felhasználást és a számadást. Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet, illetve magánszemély az előírt számadási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további finanszírozást, támogatást fel kell függeszteni. A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetés­szerű felhasználása esetén a felhasználót visszafizetési kötelezettség terheli. 2012. évtől milyen jogszabályi előírás vonatkozik a civil szervezetek (pl. sportegyesület, egyház) részére céljelleggel biztosított támogatásokra?

Kérdés: Az önkormányzat költségvetési rendeletben, sportbizottsági döntési hatáskörben céltámogatásra összeget állapít meg. A megállapított összeg erejéig egyesületek, magánszemélyek, társaságok pályázhatnak. Magánszemély a londoni olimpiára való felkészüléséhez támogatást nyert, a támogatási szerződés alapján elszámolási kötelezettsége van a nevére szóló számlákkal, illetve visszafizetési kötelezettség, ha nem a támogatott célra használja fel. A magánszemélynek ez a támogatás összevonandó jövedelme-e, adóköteles, járulékköteles vagy adómentes?

Kérdés: Az intézet dolgozóinak egy különálló csoportja (kollégium dolgozói) "csapatépítő tréningen" vesznek részt. Erről az eseményről különféle (múzeumi, egyházi) belépőket csatol. Oktatásról, étkezésről, oda-vissza utazásról nem hoz számlát. Ha hozott volna, azok adóznak-e? Kérdésem, hogy ezeket a számlákat terheli-e szja, eho (a 119-szeres adóalap után) az Szja-tv. 70. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján, vagy adómentesen elszámolható egyéb juttatásként? Hogy igazolható, illetve hogyan értelmezhető egy csapatépítő tréning fogalma, amiről egyre többet hallani?

Kérdés: A társulati tagdíjakat melyik főkönyvi számlára kell könyvelni?

Kérdés: Az új Áht. 41. §-a (1) és (2) bekezdésének értelmezéséhez kérem állásfoglalásukat. A fenti paragrafusokban jelzett tiltás vonatkozik azokra az esetekre is, amikor a költségvetési szerv vagy valamely alkalmazottja szakmai tevékenysége, ismerete bővítése érdekében tagdíjat fizet? Legtöbb esetben a tagdíj fejében ingyenes oktatást, kiadványokat kapunk. Amennyiben a tagsági viszony az intézmény dolgozója nevére szól, a munkáltató megtérítheti-e részére a díjat? Ilyen tagdíjfizetések pl.: Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete, HUNGARNET Egyesület, Magyar Kertészeti Tudományos Társaság, Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület, Magyar Kémikusok Egyesülete stb., illetve vannak külföldi egyesületi tagságok is.

Kérdés: Az önkormányzat egy magánszemély vállalkozóval megállapodást kötött a közművelődési feladatok ellátására 2007-ben, amelyhez minden évben költségvetéséből támogatást nyújtott, amivel a vállalkozónak el kellett számolni. 2011. január 1-jétől a magánszemély vállalkozó kft.-t alapított. A 2011. évi támogatásról úgy számolt el, hogy eredményt, nyereséget mutatott ki. Egyéni vállalkozóként és gazdasági társaságként is a közművelődésifeladat-ellátás mellett más tevékenységből is volt bevétele. Az önkormányzatnak csak az önkormányzattól kapott összeggel kell elszámolnia. A költségvetésből kapott támogatás után kimutathat nyereséget?

Kérdés: A március 8-ai nőnapra saját dolgozóknak vásárolt virágok után hogyan kell adózni? Megítélésem szerint ez nem reprezentáció. A virágok értéke 300 Ft/db. A nőnapi ajándékok adókötelezettségének megállapításánál az Szja-tv. 70. §-át kell alkalmazni, amely 119% adóalap után 16% szja-t és 27% eho megfizetését írja elő? Ha igen, akkor a 70. § melyik pontja alá tartozik a juttatás? Esetleg az Szja-tv. 1. számú mellékletének valamely pontja alapján minősülhet adómentesnek a juttatás?

Kérdés: Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott Széchenyi Pihenőkártya egyes alszámláira meghatározott összegeket lehet utaltatni, amennyiben több munkáltatója van a munkavállalónak, akkor nyilatkozni szükséges. Amennyiben az értékhatár(oka)t meghaladó utalás történik, terhel-e valakit szankció?