Vezető illetményének megállapítása 2011. január 1-jétől

Kérdés: Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnél dolgozom közalkalmazottként 2000. március 1-jétől. Alkalmazásomkor mérlegképes könyvelői végzettséggel, és szakmai tapasztalattal rendelkeztem. Munkáltatóm "gazdasági csoportvezető (főkönyvelő) munkakörbe" vett föl "E/3" besorolással a Kjt. 64. § alapján. Munkaköri leírásom alapján feladatom a könyvelési faladatok mellett az intézmény gazdasági vezetői feladatainak ellátása, költségvetésének tervezése, beszámolók, szabályzatok elkészítése, ellenjegyzési feladatok. Illetményem a bértábla szerinti garantált bér, illetve munkáltatói döntés szerinti bérelemből áll. 2002 augusztusában munkáltatóm a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 18. § (4) bekezdésére hivatkozva módosította képesítési követelményemet, kötelezett a szakirányú felsőfokú végzettség megszerzésére. 2007. évben közgazdászdiplomát szereztem (gazdálkodási szak, államháztartási szakirány). Munkáltatóm ekkor elvégezte az átsorolásom "E" fizetési osztályból "F" fizetési osztályba. Munkaköri feladataim az évek során nem változtak. Kérdéseim a közalkalmazotti kinevezésemmel kapcsolatosan: Szabályosan került-e megállapításra az illetményem a kinevezésem, illetve a felsőfokú végzettség megszerzését követően? A jogszabályi változásoknak megfelelően az évek során nem kellett volna módosítani a kinevezésem (kinevezett vagy megbízott gazdasági vezető)? A Kjt. szerinti pótlékok (vezetői pótlék, mérlegképes végzettség miatti pótlék) megilletnek-e és mikortól? Amennyiben a munkáltatóm rendezni szeretné a pótlékkérdést, megteheti-e azt, hogy a munkáltatói döntés alapján megítélt béremet csökkenti a pótlékok összegével? Minden minősítésem "kiválóan alkalmas" volt az elmúlt évek során.
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy önmagában a kérdés alapján nem lehettudni, hogy az illetményt pontosan hogyan állapították meg, csak annyit lehetelmondani, hogy – a főiskola elvégzésével – az "E" fizetési osztályból "F"fizetési osztályba történő átsorolása jogszerű volt. Az, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 22.

Intézményvezető-helyettes vezetői minőségének megítélése

Kérdés: Önállóan működő és gazdálkodó bentlakásos szociális intézmény vagyunk. A 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet szerint magasabb vezetőnek minősül az önálló intézmény vezetésére a fenntartó által kinevezett vagy megbízott vezető, valamint annak helyettese. Kérdésem, hogy az intézményvezető ápoló, akit az intézményvezető nevez ki és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat, és aki az intézményvezetőt távollétében helyettesíti, magasabb vezetőnek vagy vezetőnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 23. § (2) bekezdés szerint a munkáltató vezetője éshelyettese, valamint a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségűfeladatot ellátó vezető magasabb vezetőnek minősül. A magasabb vezető, valaminta vezető munkaköröket, illetve megbízásokat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Tagintézmény-vezető megbízása

Kérdés: Óvoda-tagintézmény (megbízott) vezetői posztja kötelezően pályáztatandó állás-e? A megbízásnak kötelező feltétele-e a pedagógus-szakvizsga, vagy csak előnyben kell részesíteni azt a pályázót, aki ezzel rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] A 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés a) pontab) alpont alapján a közoktatási intézményben – az intézmény gazdálkodásijogosítványaitól függetlenül – magasabb vezetői megbízásnak minősül atagintézmény vezetőjének (igazgatójának, óvodavezetőjének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Magasabb vezető munkaidő nyilvántartása

Kérdés: A Kjt. 55/A. § (1) bekezdése szerint a kinevezett magasabb vezető a munkaidő-beosztását, valamint a pihenőidő (szabadság)-igénybevételét – a kinevezésben foglaltak szerint – maga állapítja meg. A kérdésem az, hogy a fentiek figyelembevételével a kinevezett magasabb vezető kötelezhető-e a jelenléti ív vezetésére?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 55/A. § (1) bekezdése szerint a kinevezett magasabbvezetők munka- és pihenőidejüket maguk kötelesek megszervezni, mert etekintetben – a tipikus intézményi munkaszervezetben – nincs munkáltatói jogkörtgyakorló felettesük. A hatályos szabályozás értelmében a munka-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.

Megbízott vezetők szabadsága 2010-től

Kérdés: A 2010. évi munkaügyi változások közül a vezető beosztású közalkalmazottak alapszabadságát érintő változással kapcsolatban szeretném szakmai véleményüket kérni. 2010. január 1. napjától – a nevelési, oktatási tevékenységet végző megbízott vezetők kivételével – a kinevezett vezetőkével azonos módon kell meghatározni a magasabb vezető és vezető beosztású (megbízott vezető) közalkalmazottak szabadságát. Ezen időponttól a megbízott magasabb vezetőt egységesen 35, a megbízott vezetőt 30 nap alapszabadság illeti meg naptári évenként (Kjt. 57/B. §). Az új törvényi alkalmazás során több vezető beosztású alkalmazottunk is rosszabbul járt. Például F12 fizetési fokozatban lévő közalkalmazottnak, ha nem vezető beosztású, éves szabadsága 21 + 12 = 33 nap. Megbízott vezetőként dolgozó közalkalmazottnak (azonos fizetési fokozat mellett) a 2010. évi szabadsága 30 nap. Lehetséges ez a hátrány azon alkalmazottak esetében, akiknek a szolgálati idejük alapján a fizetési fokozatuk 10 vagy annál magasabb mértékű? Lehetséges, hogy a vezető beosztottja több szabadságra jogosult (természetesen a fizetési fokozatok egyezősége esetén)?
Részlet a válaszából: […] A vezetők szabadságára vonatkozó új szabályozásbevezetésének alapja az volt a jogalkotó részéről, hogy a vezető, aki felel egyintézmény vagy szervezeti egység teljes működéséért, ne legyen többetszabadságon, mint a beosztottai, hiszen éppen ő az, akire a legnagyobb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Közalkalmazott vezetők szabadsága

Kérdés: Szociális intézmény vagyunk. 2010. 01. 01-jétől a vezető beosztású dolgozót hány nap szabadság illeti meg, ha az F/13 osztályba, illetve fokozatba van besorolva? A kinevezett magasabb vezetőt megilleti-e a 35 nap alapszabadság mellett a fizetési fokozat szerinti szabadság?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 57/A. § (1) bekezdés szerint az általánosszabályoktól eltérően a magasabb vezető munkakörre kinevezett közalkalmazottatnaptári évenként harmincöt, a vezetői munkakörre kinevezett közalkalmazottatharminc munkanap alapszabadság illeti meg. A kinevezett vezető az 57....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 8.

Közalkalmazott illetményének megállapítása munkakör változása esetén

Kérdés: Kinevezett vezetőként dolgozom egy általános iskolában. Illetményem a 2009. december 31-ei béremnek megfelelő, "E" fizetési osztályba tartozom. A 2009. decemberi bérem alapilletményből, munkáltatói döntésen alapuló illetményből és a vezetői pótlékból tevődött össze. Kérdésem, hogy amennyiben nem vezetőként, hanem gazdasági ügyintézőként szeretnék ugyanitt dolgozni, akkor marad-e a jelenlegi illetményem, illetve hogyan változna?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben Ön kinevezett vezető, akkor nem felel meg a Kjt.előírásainak az illetmény olyan módon történő megállapítása, hogy azalapilletményből, munkáltatói döntésen alapuló részből és vezetői pótlékbóltevődik össze. 2009. január 1-jétől ugyanis változtak a Kjt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 27.

Vállalkozó közintézet dolgozóinak státusza

Kérdés: A vállalkozó közintézetként működő intézmény esetében az alkalmazottak közalkalmazottként kerülnek-e foglalkoztatásra, vagy a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartoznak, illetve bérezésük mi alapján történik?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.törvény (Kjt.) 1. § (1) bekezdés kimondja, hogy a törvény hatálya – ha törvényeltérően nem rendelkezik – az állami és a helyi önkormányzati költségvetésiszerveknél, valamint a helyi önkormányzat által a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 27.

Feladatok és dolgozók átvétele költségvetési szerv által gazdasági társaságtól

Kérdés: Az 1990. évi LXV. törvény 43. §-a alapján helyi önkormányzatok társulása létrehozott egy költségvetési intézményt szennyvízhálózat és -tisztító üzemeltetésére. Az intézmény mint költségvetési szerv, közszolgáltató közüzem működik (alapító okirat szerint). A szakmai feladatok ellátását eddig egy kft. végezte szerződés alapján. Az intézmény egyedül kívánja ezután végezni az egész üzemeltetést. A kft.-től átvehetjük-e pályázat nélkül a dolgozókat, és azokat kötelesek vagyunk-e közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatni? Az eddig részmunkaidőben foglalkoztatott intézményvezető ezután jogosult lesz-e vezetői pótlékra, ha továbbra is részmunkaidőben kívánja ellátni a feladatát?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő esetben egy "jogutódlásszerű" helyzetáll fent, azonban munkajogi értelemben mégsem beszélhetünk az Mt. 85/A. §szerinti jogutódlásról, mivel egy Mt. hatálya alá tartozó cégtől kerülnekátvételre a feladatok egy Kjt. alá tartozó költségvetési szerv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 27.

Megbízott vezetők szabadsága 2010-től

Kérdés: Intézményünkben dolgozó, a Kjt. 57/B. § hatálya alá tartozó vezető beosztású (nem kinevezett vezető) közalkalmazottat az 57/A. §-ban meghatározott 30 nap alapszabadság illeti meg 2010. január 1-jétől. Ezen vezetői kör az alapszabadságon felül jogosult az 57. § (1) bekezdésben rögzített pótszabadságra is?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 57. § (2) bekezdésből 2010. január 1-jétől hatályonkívül helyezték a vezetői pótszabadságra vonatkozó rendelkezéseket. 2010-től aKjt. 57/B. § rendelkezik a megbízott vezető szabadságáról. Eszerint, ahogyan akérdésben is szerepel, a megbízott (nem magasabb)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.
1
2
3
4
7