Közalkalmazott vezetőre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok

Kérdés: Költségvetési szerv közalkalmazott osztályvezetőjeként a Kjt. 41. §-ának (4) bekezdése alapján lehetek-e a saját cégemben ügyvezető? Végezhetek a cégben keresőtevékenységet, például adótanácsadást?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ha az a közalkalmazotti jogviszonya alapján betöltött munkakörével összeférhetetlen.A Kjt. meghatározza, hogy mely feltételek esetén áll fenn összeférhetetlenség a magasabb vezető, vezető esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Magasabb vezető közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése

Kérdés: A közalkalmazott magasabb vezetővel a költségvetési intézmény közalkalmazotti jogviszonyt létesített, egyidejűleg 2011. december 16-tól 2016. december 15-éig terjedő időre az önkormányzat képviselő-testületének megbízása alapján magasabb vezetői megbízást kapott. A munkáltatói jogkört gyakorló 2015. december 7-én írásban arról tájékoztatta, hogy a munkáltató 2015. december 31-ével jogutód nélkül megszűnik, ezért a közalkalmazotti jogviszonya a törvény erejénél fogva munkáltatói jogutód nélküli megszűnés jogcímén 2015. december 31-én megszűnik. Utóbb a bíróság jogellenesnek minősítette a jogviszony-megszüntetést. Milyen juttatásra jogosult az érintett a jogellenes jogviszony-megszüntetés következményeként, jár-e részére a Kjt. 23. §-ának (9) bekezdése szerinti juttatás?
Részlet a válaszából: […] A Kúria Mfv.II.10.084/2018. számú elvi döntése szerint a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízással rendelkező közalkalmazott jogviszonyának megszüntetése esetén a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás visszavonása szükségtelen, a jogviszony megszüntetésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Közalkalmazott besorolása – középiskola utolsó évfolyamának elvégzése érettségi nélkül

Kérdés: Intézményünk a Kjt. hatálya alá tartozik, dolgozói közalkalmazottak. Egy belső átszervezés során az alábbi kérdések merültek fel.
1. Melyik fizetési osztályba lehet besorolni azt a dolgozót, aki 1983-ban gimnáziumi végbizonyítványt szerzett, de nincs érettségi bizonyítványa?
2. A közalkalmazott rendelkezik egy 1983-as – az akkori Művelődési Minisztérium által kiállított – igazolással, amely az akkor hatályban volt 1965. évi 24. törvényerejű rendelet 13. §-ának (2) bekezdésére hivatkozással kimondja, hogy a gimnázium IV. évfolyamának sikeres elvégzéséről szóló bizonyítvány általános jellegű, középiskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére jogosít. Érvényes-e még ez az igazolás?
3. A dolgozó jogosult-e jelenleg érettségihez kötött munkakör betöltésére?
4. A dolgozó jogosult-e arra, hogy a Kjt. 23. §-a szerinti vezetői megbízást kapjon (azaz középvezetői beosztást kaphat-e)?
5. Érettségivel egyenértékűnek minősül-e a dokumentum?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 61. §-ának (1) bekezdése alapján "B" fizetési osztályba az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör, "C" fizetési osztályba pedig az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Polgármester és önkormányzati intézmény vezetőjének rokoni kapcsolata összeférhetetlenség szempontjából

Kérdés: Települési önkormányzat főállású polgármesterének felesége lehet-e az önkormányzati fenntartású óvoda igazgatója? (A végzettsége megfelelő.) Mit jelent ilyen esetben az összeférhetetlenség? Az intézmény vezetőjét a képviselő-testület nevezi ki, a képviselő-testület a munkáltató, és az egyéb munkáltatói jogokat gyakorolja a polgármester. Ha az óvoda igazgatója (saját felesége) esetében ezt a jogot az alpolgármester gyakorolja, az szabályos-e?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 40. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a magasabb vezető, vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott munkakörével, vezető megbízásával összeférhetetlen, ha hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Kulturális ágazatban illetmény- növekedés fizetésének feltételei

Kérdés: Kulturális ágazatba tartozó munkáltatónál milyen feltételekkel fizethető további szakképesítésért illetménynövekedés? Van-e olyan előírás, hogy bizonyos végzettségek (pl. pedagógia, művelődésszervező) esetén minden esetben jár az illetménynövekedés?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 66. §-a rögzíti az illetménynövekedés fizetésének általános feltételeit. Kimondja, hogy amennyiben a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett további...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 8.

Vezetői megbízás közoktatási intézménynél

Kérdés: Tagintézmény-vezetőként dolgozom egy szakközépiskolában, határozott idejű magasabb vezetői megbízással rendelkezem 2017. június 30-ig (Kjt. 23. §). 2013 szeptemberétől fenntartóváltás lesz intézményünkben, egyházi fenntartásba kerülünk. Érvényben marad-e a vezetői megbízásom, hiszen "elvileg" az átvétel során semmilyen érdeksérelem nem érheti a nevelőtestület egyetlen tagját sem? (Az intézményben 2010. 08. 26. óta vagyok magasabb vezető.)
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő fenntartóváltás, egyház részére történő átadás a Kjt. 25/A. §-a szerinti átadásnak minősül, így az ott rögzített eljárási szabályok szerint kell eljárni. A vezetői megbízás automatikusan megszűnik a Kjt. 25/A. §-a szerinti átadás esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Közművelődési intézmény gazdasági vezetőjének kinevezése

Kérdés: Önkormányzati fenntartású, önállóan gazdálkodó és működő közművelődési intézmény gazdasági vezetőjének pályáztatása, kinevezése kinek a feladata, ki dönt az állás betöltéséről, és a munkáltatói jogoknak ki lesz a gyakorlója?
Részlet a válaszából: […] Az Áht. alapján a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése és felmentése, vagy a megbízása, megbízásának visszavonása, továbbá díjazásának megállapítása (ha törvény eltérően nem rendelkezik) a költségvetési szerv irányítása körébe tartozik. A helyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 19.

Élelmezésvezető – vezetői munkakör

Kérdés: Közalkalmazottként dolgozom egy idősek otthonában élelmezésvezetőként anyagi, személyi és tárgyi felelősséggel. 2002-2007 között – ugyanitt, ebben a munkakörben – kaptam vezetői pótlékot. A jelenlegi, 2011. október 1-jén létesített, szintén élelmezésvezetői munkaviszonyomban azért nem kapok vezetői pótlékot, mert az SZMSZ-ben nincs rögzítve az élelmezésvezető pótléka. Az akkori átszervezés miatt más gazdaságvezető van, szerinte az élelmezésvezetői munkakör nem számít vezetői munkakörnek. Jár-e a fenti munkakörhöz vezetői pótlék, ha igen, visszamenőleg igényelhetem-e? Ha jár a vezetői pótlék, és munkáltatóm ismét elutasítja kérésemet, érdemes-e munkaügyi döntőbírósághoz fordulni?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. rendelkezései szerint vezetői pótlék és minden további ezzel járó juttatás, járandóság a vezető vagy magasabb vezető megbízású közalkalmazottat illeti meg. A Kjt. alapján a munkáltató vezetője és helyettese, valamint a munkáltató működése szempontjából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 5.

Magasabb vezető közalkalmazott szabadsága az oktatási ágazatban

Kérdés: Mennyi szabadság jár a magasabb vezető közalkalmazottnak (óvodavezető)?
Részlet a válaszából: […]  A Kjt. 56. §-a rögzíti a közalkalmazottakat megilletőalapszabadság mértékét, amely jelen esetben (óvodavezető) a fizetési osztálybasorolása alapján évi 21 munkanap.A Kjt. 57. §-ának (1) bekezdése rendelkezik a fizetésifokozat alapján járó pótszabadságról, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 22.

Központi költségvetési szerv vezetőjének megbízatása

Kérdés: 2012. január 1-jével intézményünk (korábbi megyei önkormányzati, nem egészségügyi intézmény) központi költségvetési szervvé alakult át. Az intézményvezető közalkalmazotti jogviszonyát, illetve vezetői megbízását ez hogyan érinti, újra meg kell pályáztatni a vezetői beosztást? A régi vezető vezetői megbízása mikortól szűnik meg?
Részlet a válaszából: […]  A Magyar Köztársaság Országgyűlése 2011. november 21-eiülésnapján elfogadta a 2011. évi CLIV. törvényt a megyei önkormányzatokkonszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a FővárosiÖnkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 28.
1
2
3
7