710 talált cikk a megállapodás kifejezésre

Kérdés: Munkáltatómmal (alapítványi iskola) tanulmányi szerződést kötöttem, a tanulmányaim befejezésétől számítva további 5 évre szóló munkaviszonnyal. 1. A közalkalmazottakat megillető fizetési besorolás az ilyen intézményeknél is megilleti-e a pedagógusokat? 2. A tanulmányi szerződés lejárta előtt megszüntetett munkaviszony esetén a támogatást teljes egészében, vagy csak időarányosan kell visszafizetni? (Erre a szerződésben nincs utalás.)

Kérdés: Önkormányzatunk kulturális, emberi jogi és kisebbségi bizottsága művészeti ösztöndíjpályázatot hirdetett, kizárólag a kerületünkben élő, állandó lakcímmel rendelkező általános és középiskolás tanulók részére. Az ösztöndíj időtartama 10 hónap. Évente legfeljebb 14 gyermek részesülhet ösztöndíjban, melynek összege 1-7. osztályos tanulók esetében havonta és tanulónként 10 000 forint, 8-12. osztályos tanulók esetén pedig havonta és fejenként 20 000 forint. A nyertes pályázókkal támogatási szerződést kötünk. A pályázati felhívást a helyi újságunkban tettük közzé. Kérdésünk, hogy ezzel kapcsolatosan az önkormányzatnak keletkezik-e valamilyen adófizetési kötelezettsége?

Kérdés: Egy községi önkormányzatnál 3 "intézmény" működik: gondozási központ, községi könyvtár, általános iskola és napközi otthonos óvoda. Mindegyik intézménynek külön alapító okirata van, melyek szerint: – alapítójuk a községi önkormányzat, – fenntartójuk a községi önkormányzat, – jogállásukat tekintve 2 intézmény önálló jogi személy, míg egy szakmailag önálló jogi személy, mely részben önálló gazdálkodást folytat, – az egyik intézmény gazdálkodási formája részben önálló, bérgazdálkodási jogkörrel rendelkezik, – az intézmények vezetőit a képviselő-testület bízza meg, – az alapellátásukkal kapcsolatos kiadásaikat az önkormányzat finanszírozza, – alapításkor feladatuk ellátását szolgáló ingatlan és ingó vagyon az alapító tulajdona stb. Ezen intézmények bevételeit, kiadásait az önkormányzat a polgármesteri hivatalon belül az adott szakfeladatokon könyveli. Az önkormányzat helyesen járt-e el, amikor nem önálló, illetve részben önálló intézményként, hanem szakfeladatokon tartja nyilván ezen "intézmények" bevételeit és kiadásait? Véleményük szerint mi a helyes megoldás?

Kérdés: Intézményünk megállapodás alapján egy meghatározott rendezvény költségeire más szervezettől, képviselőktől támogatást kap. E támogatást a megállapodás alapján kizárólag vendéglátásra használhatjuk fel. Kérdezem, hogy az ilyen vendéglátás költsége beszámít-e az adómentesen nyújtható reprezentációs keretbe?

Kérdés: Áfa hatályán kívüli önkormányzat vagyunk. A mi esetünkben bármely tevékenységünkkel kapcsolatos díj szerződésben vagy önkormányzati rendeletben történő (bérleti, szoc. étkezők térítési díja) megállapításának mi a helyes módja, mivel kimenő számláinkban áfát nem számolhatunk fel? Ebben az esetben a díj megállapításakor kell-e az áfatartalomról rendelkezni? (Pl. 500 Ft/adag, vagy 500 Ft/adag áfával, vagy 500 Ft/adag + áfa.)

Kérdés: A foglalkoztatónak az egészségbiztosítási szerv helyett ezután az adóhatósághoz kell bejelenteni foglalkoztatottjait. A korábbi időszakban méltányosságból a bejelentés határidejének meghosszabbítását lehetett kérni. Budapesti cég vagyunk, kitől kérhetjük azt a jövőben?

Kérdés: Középfokú iskolánk a helyi főiskolával kötött együttműködési megállapodás keretében a főiskola szervezésében felsőfokú szakképzésben vesz részt, kiegészítő tevékenységként. Az intézményünk biztosítja a feladat teljesítéséhez szükséges kvalifikált szakembereket, a szellemi, anyagi, technikai erőforrásokat. Az oktatást külső és belső szakemberekkel oldjuk meg. Saját pedagógusainkkal köthetünk-e megbízási szerződést ebben az esetben, ha a pedagógus munkaidőkeretén felül történik ezeknek az óráknak a megtartása?

Kérdés: Lakást adunk bérbe. A közüzemi számlákat, valamint a társasháztól kapott számlát a közös költségről a bérlőre hárítjuk át. A gáz, áram, víz fogyasztását külön órával mérjük. Helyesen járunk-e el, ha ezen költségeket tárgyi adómentesen számlázzuk ki a bérlőre?

Kérdés: Önkormányzatunk fejlesztési célból hitelt akar felvenni. Természetesen a hitelintézettel kötendő szerződésben kénytelenek leszünk zálogba adni néhány ingatlanunkat. Az Áfa-tv. rendelkezései alapján azonban nem egészen világos számunkra, hogy mikor keletkezik adófizetési kötelezettség, vagy egyáltalán keletkezik-e a zálogalapítással összefüggésben?

Kérdés: 100%-ban önkormányzati tulajdonú, illetve önkormányzati többségi tulajdonú kht.-nak átadott pénzeszközt hová kell könyvelni? Pénzeszközátadás nonprofit szervezeteknek, vagy pénzeszközátadás önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásnak? Hány százalékos tulajdoni hányad jelent többségi tulajdont egy vállalkozásban vagy nonprofit szervezetben?