Helyettes szülői megállapodás

Kérdés:

Szociális intézményünk (önkormányzati fenntartású) helyettes szülői megállapodást kötött az erre a feladatra meghatározott személlyel. Több fórumon próbáltunk tájékozódni a helyettes szülői díj kifizetésének jogcíme, illetve módja iránt, valamint a helyettes szülőt közvetve megillető nevelési ellátmány kifizetésének lehetőségeiről.

Részlet a válaszából: […] ...513/2013. Korm. rendelet szerint a helyettes szülői megállapodás egy írásbeli megállapodás a kiskorú törvényes képviselője és a helyettes szülő között, amely rögzíti a gondozás legfontosabb szabályait, körülményeit és a fizetendő díjat.A Gyvt. 66/A. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Közszolgálati jogviszonyban álló tisztviselő áthelyezése közalkalmazotti jogviszonyba

Kérdés: Polgármesteri hivatal által foglalkoztatott közszolgálati jogviszonyban álló tisztviselő jogviszonya megszűnhet-e áthelyezéssel az önkormányzat által fenntartott intézményhez közalkalmazotti jogviszonyba? Ha igen, határozott időre vagy végleges áthelyezéssel?
Részlet a válaszából: […] ...áthelyezés – mivel ez a közszolgálati jogviszony fennmaradása mellett történik – a köztisztviselő és két államigazgatási szerv megállapodásával történhet; államigazgatási szervnek pedig a Kttv. 1–2. §-aiban felsorolt szerveket kell tekinteni, tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

ERASMUS+ programhoz kapcsolódó költségek áfája

Kérdés: Szakképzési Centrumunk ERASMUS+ program keretében partnerségi megállapodást kötött egy román partnerrel, melynek keretében a partner biztosítja oktatóink és tanulóink oktatását, szállását, utaztatását, étkeztetését a pályázat keretein belül. Erről a szolgáltatásról eurós számlát állított ki részünkre, 0%-os áfatartalommal. A számlán szerepel, hogy: „Romániában nem adóköteles. Art.278 alin.2”. A jogszabályi hivatkozás szerint a szolgáltatás igénybe vevőjének székhelye szerint kell a teljesítés helyét megállapítani, és ott kell bevallani és megfizetni az áfát. Az áfabevallásban a közösségi adóalanytól igénybe vett szolgáltatás utáni adófizetési kötelezettség (27%-os adómérték) szerint beállítjuk az áfa összegét, és beadjuk az A60-as nyomtatványt. Ezt az áfaösszeget levonhatóként is be tudjuk állítani? Az Áfa-tv. 120. §-a esetünkben nem teljesül, mert a szolgáltatást adóköteles termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás érdekében nem hasznosítjuk. Ennek ellenére kérdés, hogy levonható-e az áfa összege?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 39. §-ának (1) bekezdése ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások nyújtása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol az ingatlan van. Ideértendő a szállásbiztosítás is. Itt megjegyezzük, hogy a kollégiumi, diákotthoni elhelyezés Magyarországon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Felújítási munkálatok számlázása

Kérdés:

Önkormányzatunk a kerületi utak beruházásait, felújításait idegen vállalkozóval kötött szerződések keretében végezteti az önkormányzat képviseletében eljáró gazdasági társaság közreműködésével. A pénzügy részéről felmerült probléma azzal kapcsolatban, hogy a számlán a vállalkozónak milyen részletezettséggel kell feltüntetni az elvégzett munkát. A szerződésekben általában útfelújítás, útépítés szerepel, azonban legtöbbször pl. járda építése, felújítása, csapadékvíz-elvezetés építése, közvilágítás építése, tűzcsapok létesítése is kapcsolódik a munkákhoz. A könyvelés szempontjából különböző típusú építményekről van szó, többek között olyanokról is, melyeket a későbbiekben a fővárosi önkormányzat részére át kell adni. A pénzügy kérése az lett volna, hogy a vállalkozó az adott rész(vég)számlában külön-külön sorban szerepeltesse az út, a járda, a csapadékvíz, a közvilágítás stb. összegét, azonban az önkormányzat által megbízott gazdasági társaság képviselői ezt nem kérik a vállalkozótól. Helyes-e, hogy a számlá(ko)n csak egy sorban útépítés, útfelújítás szerepel, és a számla mellé kapunk egy Excel-táblázatot, melyben szerepel a többi vagyonelem helyrajzi számonkénti bontásban?

Részlet a válaszából: […] ...üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Felmentési idő számítása közalkalmazott nyugdíjazása esetén

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszony esetén, ha 65 évesen a közalkalmazott nyugdíjba vonul, a felmentési idő számításakor beleszámít-e az előző közalkalmazotti jogviszonyában töltött idő, vagy csak a jelenlegi jogviszonya kezdete? A felmentési bér számításakor csak az alapbért kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...napos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött 5–30 év után 1–6 hónappal hosszabbodik meg (vagy ennél többel, ha a felek megállapodása vagy kollektív szerződés előírja). Mivel nincs olyan szabály, amely e rendelkezéstől eltérne, esetleg azt mondaná ki,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Intézményvezető vezetői megbízásának megszűnése

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv (intézmény) intézményvezetőjének a vezetői megbízása a fenntartóval közös megegyezéssel kerül megszüntetésre. A megállapodást a fenntartó (helyi önkormányzat) nevében a polgármester köti meg. A megállapodásban a felek rendezhetik-e, hogy a vezetői megbízás megszűnése után a (volt) intézményvezetőt milyen összilletmény illesse meg? (Ez ugyanis feltétele volt a vezetői megbízás közalkalmazott részéről történő megszüntetésének.)
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 23. §-a a magasabb vezetői megbízás lemondással, visszavonással, valamint a határozott idő leteltével való megszűnésének eseteit szabályozza. A kérdés szerint jelen esetben a magasabb vezető volt az, aki lemondott a magasabb vezetői megbízásáról. Ezzel kapcsolatosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Földterület használatának átengedése

Kérdés: Az önkormányzati vagyongazdálkodásért felelős, 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló társaság vagyunk. Társaságunk fő tevékenysége az önkormányzati tulajdonban álló ingóságok és ingatlanok hasznosítása. Egy telekommunikációs cég adótornyot kíván létesíteni az önkormányzat tulajdonában álló egyik földterületen, amelynek használatáért a telekommunikációs cég díjat fog fizetni. A földterület, illetve a földterület egy részének rendelkezésre bocsátása ingatlan-bérbeadásnak tekinthető-e, függetlenül attól, hogy a szerződésben használati jog átengedéséről tervezünk megegyezni a céggel? Ha az előző tevékenység bérbeadásnak tekintendő, akkor az adóköteles vagy adómentes ügyletnek minősül? A telekommunikációs céget a megállapodás alapján annak időtartama alatt kizárólagos használati jog illeti meg a megállapodásban rögzített célra a rendelkezésére bocsátott földterület vonatkozásában.
Részlet a válaszából: […] Az ingatlan-bérbeadás fogalmát az Áfa-tv. nem határozza meg, azonban tartalmazza a bérbeadás (bérbevétel) fogalmát. Az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja szerint „bérbeadás, -vétel: a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Családi kedvezmény érvényesítése

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottjának két gyermeke van. Az édesanya és a két gyermek állandó lakcíme azonos, illetve van egy ideiglenes lakcímük is. Az édesapa ideiglenes lakcíme megegyezik az édesanya és a két gyermek állandó lakcímével. A családi pótlékot az édesanya kapja a két gyermek után, melynek felét odaadja az édesapának. Tehát nem váltak el, de életvitelszerűen a két szülő nem él együtt, felváltva gondozzák gyermekeiket, egymás közti megállapodás alapján, de a családi pótlékra teljes mértékben az édesanya jogosult. Ebben az esetben mindkét szülő igénybe veheti-e a családi kedvezményt év közben úgy, hogy az édesanya az egyik gyermek után és az édesapa a másik gyermek után? Ha igen, akkor mennyi kedvezményt érvényesíthet az édesapa és mennyit az édesanya?
Részlet a válaszából: […] ...háztartásban lakik.A kérdésben szereplő esetben a szülők nem élnek egy háztartásban, azonban a gyermekeket felváltva gondozzák saját megállapodás alapján.Az Szja-tv. 29/B. §-ának (1e) bekezdése alapján, ha jogerős bírósági döntés, egyezség, közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

10.000 fő alatti lakosságszámú településen foglalkoztatott köztisztviselők

Kérdés: Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény (11) bekezdése: „2026-ban jelentős béremelésekre kerül sor, ezen felül kifizetésre kerül a hathavi fegyverpénz is a rendvédelmi, a honvédelmi és más hivatásos dolgozók részére 450 milliárd forint összegben. A tanári béremelést folytatjuk. A minimálbér-emelésben a bérmegállapodásnak megfelelő 13 százalékkal számolunk 2026-ra, amely a központi igazgatásban is megvalósul. A tízezer fő alatti önkormányzatok esetén is béremelést hajtunk végre: az idei évben már 15 százalékkal, jövő év januárjától meg további 15 százalékkal emeljük az önkormányzati köztisztviselők illetményét. Egyéb ágazati béremelést is végrehajtunk az alkotmányos szervezeteknél, például az igazságügyben.” A fentiek alapján a 2026. január 1-jétől következő béremelésnél, a 15%-os emelésnél a 2025. 06. 30-i illetményekre értendő a bruttó 15%-os emelés, vagy a már 2025. 07. 01-től megemelt bérekre? Illetve a 2026. 01. 01-től állományba kerülő köztisztviselők részére egyéni bér megállapítható-e már a belépéstől?
Részlet a válaszából: […] Az Önök által idézett szöveg nem jogszabályból való, hanem egy sajtóközlemény, amely több foglalkoztatási csoportra vonatkozóan is tartalmaz állításokat. Kérdésükből az vehető ki, hogy Önök a 10.000 fő alatti lakosságszámú településen foglalkoztatott köztisztviselők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Önkormányzati alkalmazásban álló munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés:

100% önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság – turisztikai vállalkozói tevékenységéhez (strandüzemeltetés) kapcsolódóan – igénybe vehet-e önkormányzati alkalmazásban álló munkavállaló karbantartót és takarítót (ugyanabban a munkakörben)? Mik ennek szabályai? A gazdasági társaság vállalkozói tevékenysége mellett végez önkormányzattól átvett településüzemeltetési feladatokat, így bevételének jelentős részét önkormányzati működési támogatás teszi ki. Ennek megfelelően a dolgozó bére közvetlenül vagy közvetetten mindenképpen az önkormányzatot terhelné, ez alapján a gazdasági társaság és az önkormányzat közötti pénzmozgásnak nincs értelme, csak növelné a költségeket. A gazdasági társaság az önkormányzat dolgozóját elsősorban vállalkozási tevékenységéhez venné igénybe, kisebb mértékben pedig a településüzemeltetésben. Ezen esetekre külön szabályok vonatkoznak-e, vagy mindkét esetre együttműködési megállapodás köthető? Hogyan szükséges dokumentálni?

Részlet a válaszából: […] ...esetén a más helységben végzendő munkára kötelezést korlátozza]. Tehát a 44 napos, 352 órás átmeneti időszak is felemelhető a felek megállapodásával. Ez alapján mód van arra, hogy az önkormányzat munkaviszonyban alkalmazzon takarítót, karbantartót, majd az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
1
2
3
…
71