174 talált cikk a megrendelés kifejezésre

Kérdés: Kincstári körbe tartozó költségvetési szerv vagyunk. Sajnálatos módon meghalt a nyugalmazott hivatalvezetőnk, és a Ktv. 49/M. § (1) bekezdése alapján a közszolgálat halottjává nyilvánította a jelenlegi hivatalvezető. Minden – a temetéssel kapcsolatban – felmerült költségről a hivatalunk nevére szóló számlával rendelkezünk. A könyvelésben milyen főkönyvi számlaszámra tudjuk elhelyezni ezeket a költségeket?

Kérdés: Egy könyvet készülünk kiadni. A nyomdai munkákra beérkezett árajánlatokat áttanulmányozva megállapítottuk, hogy azokban az ajánlattevők eltérő áfakulccsal számolnak. Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy a tervezés, nyomdai előkészítés, tipográfiai és grafikai terv, nyomdai előkészítés, nyomdai kivitelezés, a reklámhordozó anyagok és a csomagolóanyagok utáni környezetvédelmi termékdíj milyen áfakulcs alá tartozik!

Kérdés: Önkormányzatunk saját tulajdonú kht.-je részére támogatást nyújt. Kérem, segítsenek annak eldöntésében, hogy a támogatás után kell-e a kht.-nak áfát fizetnie!

Kérdés: A közös fenntartású általános iskolánk játékokat és sportszereket rendelt egy budapesti cégtől, amely a megrendelésnek megfelelően futárszolgálattal szállíttatta ki az árut, utánvéttel. A polgármesteri hivatal házipénztárából kifizetésre került a számla ellenértéke. A csomag kibontását követően tapasztaltuk, hogy a számla fizetési módja rovatban nyolcnapos átutalás került feltüntetésre. Megkerestük a céget, ahol azt a választ kaptuk, hogy azért átutalásos a számla fizetési módja, mert a futárszolgálat a kiszállított áru ellenértékét banki átutalással teljesíti feléjük, és nem tudnak készpénzes számlát kiállítani. De a számla a polgármesteri hivatal nevére és címére került kiállításra, amit készpénzben fizettünk ki. Ebben az esetben mi a helyes megoldás?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Intézetünkben a bérprogram évek óta a szellemi termékek (szoftverek) között szerepel a nyilvántartásban. Helyes-e, ha továbbra is a szellemi termékek között tartjuk nyilván, vagy mindenképp át kell vezetni a vagyoni értékű jogok közé? A következőkben minden szoftverterméket a vagyoni értékű jogok között kell kimutatni, vagy adott esetben a szellemi termékek közé továbbra is besorolható?

Kérdés: Költségvetési szervként 2008-ban megrendeltük egy hivatali épületben a nyílászárók cseréjét. A kereskedőtől megvesszük az ablakokat, aki azok beépítését is vállalja. Vonatkozik-e erre a fordított adózás?

Kérdés: Intézményünk egy ingatlanra vonatkozó építési-felújítási tevékenységre (burkolatok cseréje) kíván szerződést kötni 2008-ban. A vállalkozó szolgáltatja az anyagot, így anyag- és munkadíj egyaránt felmerül. Hogyan kell számlázni az anyagdíjat?

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk. Új irodákat építtetünk, amelyeket később tárgyi eszközként akarunk nyilvántartásba venni. Az építtetés fővállalkozó révén történik. Az irodák átvételére szakaszonként kerül sor. Az utolsó, hatodik szakaszt nem vettük át, mert nem volt megfelelő szakmailag a munka, ezért felmondtuk a szerződést. Hogyan kell számlát kapnunk ebben az esetben?

Kérdés: Szociális intézményünk pszichiátriai betegek ellátását, idősek bentlakásos ellátását, házi segítségnyújtást, szociális étkeztetést, családsegítő szolgáltatást végez. Saját konyhát üzemeltetünk. A konyhára beszerzett anyagokra kell-e egyszerűsített közbeszerzést meghirdetni, vagy vonatkozik ránk a 2005. évi XCIV. tv. a 2003. évi CXXIX. tv. 243. § (3) bekezdése, mely szerint a szociális igazgatásról és ellátásról szóló 1993. évi III. tv. szerinti lakóotthonban élő személyek teljes ellátására szolgáló árubeszerzés, valamint szolgáltatás megrendelése esetén nem kell alkalmazni a közbeszerzési eljárást?

Kérdés: Középiskola íróasztalokat és székeket vásárolt a diákok és a tanárok számára. A kötelezettségvállalások dokumentumán, a megrendelésen (formanyomtatvány) jelezte, hogy a 2 százalék engedményre vonatkozóan élni kíván a lehetőséggel, és a szállítás előtt átutalja a vételárat. A szállító a kedvezményes értéken visszaigazolta a megrendelést. Az intézmény a kedvezményes előlegszámla teljes végösszegét átutalta a szállítónak. Az átutalást követően a teljesítés és azok dokumentálása rendben megtörtént. A belső ellenőrzési csoporton belüli domináns vélemény szerint (csalás) az intézmény a számviteli alapelveket megsértette. Igaz-e az utóbbi állítás, vagy az intézmény eljárása helyes volt?