804 talált cikk a mentesség kifejezésre

Kérdés: Hogyan kell kezelni a polgármesteri hivatalok és költségvetési intézmények természetbeni juttatásait és reprezentációs kiadásait? Hogyan történik ezek adóztatása és nyilvántartása?

Kérdés: Költségvetési intézményünk tárgyi mentes tevékenységet folytat: ápoló-gondozó otthoni és rehabilitációs intézeti ellátást. Az intézményi finanszírozás mellett térítési díjat is kérünk a költségek fedezésére. Akad egy-két ingyenes ellátásban részesülő ellátott. Főtevékenységünk mellett hivatali étkeztetéssel is foglalkozunk, amiért a dolgozók térítési díjat fizetnek. A teljes önköltség után befizetjük az áfát (az alkalmazottak által fizetett adót, továbbá a teljes önköltség és a dolgozók térítési díja közötti különbözet utáni adót is). Alkalmazhatjuk-e az arányosítás módszerét a beszerzésekre és a szolgáltatásokra vonatkozóan?

Kérdés: Egyetemünkön külföldi vendégtanárokat foglalkoztatunk. Hogyan kell adóztatni a Németországból érkezett oktatók jövedelmét, tekintettel arra, hogy a magyar-német egyezmény – szerintünk – nem ad elegendő útmutatást erre nézve? Jelen esetben a két év már lejárt, és az oktatás befejeződik június 30-án. Ismételt foglalkoztatás csak szeptember 1-jétől lesz. A két év adómentesség újra alkalmazható-e?

Kérdés: Egy költségvetési szerv jogszabály által előírt továbbképzést szervez. A 28/1998. NM rendelet előírja az ápoló szakdolgozók ötévenkénti továbbképzését, mely szükséges a szakdolgozók alapnyilvántartásához és működési nyilvántartásához. Kiszámlázhatja-e intézetünk az Áfa-tv. 2. számú mellékletének 16. pontja szerint adómentesen a fent leírt továbbképzési díjat (SZJ 80.42.20.9)?

Kérdés: Alanyi adómentes tevékenység választása esetén milyen bevételek számítanak a 2 millió forintos bevételi határba? Beszámítanak-e pl. a bérleti díjak, a kártérítési díjak, az árfolyamnyereség, a kamatbevételek? Vagy nem is vonatkozik ránk a 2 millió forintos értékhatár, mert óvodánk saját konyhát üzemeltet?

Kérdés: Nem világos, hogyan kell az arányosítás szabályait alkalmazni, ha nemcsak tárgyi mentes és adóköteles, hanem ingyenes tevékenységet is végez egy költségvetési szerv (például: egyetem).

Kérdés: Hogyan kell a telefonszámlára vonatkozó 30 százalékos áfalevonási tilalmat alkalmazni? Ha az egyik vonalat teljes összegben továbbszámlázzuk, annak áfáját le lehet-e vonni, és csak a többi részre kell alkalmazni a 30 százalékos tiltást? A bejövő telefonszámláról a polgármesteri hivatal tevékenységéhez nem szükséges beszélgetések díjait – a dolgozók magánbeszélgetéseit – befizettetjük. Hogyan kell a telefonszámla áfáját kezelni? Hogyan kell feltüntetni az áfabevallásban?

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság végzi az önkormányzati lakóingatlanok kezelését díj fejében. Milyen áfakulccsal kell számláznia? (Szja-tv. 1. számú melléklet 3. 17. pont)

Kérdés: Egészségügyi intézményünk a kollektív szerződésben a védőnő, gondozónő, fizikai dolgozó munkakörökben munkaruha-hozzájárulást állapított meg (felsőruha, cipő). Ha a dolgozó az intézmény nevére szóló számlával igazolja a vásárlást, kifizethető-e az összeg a munkáltatót terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettség nélkül?

Kérdés: Városi önkormányzatunk 1997 októberében vásárolt egy Ford Transit tehergépkocsit (még nem volt Vtsz.), amelyet 2002 decemberében átalakítottunk személygépkocsivá. Az Adó című szaklap (XVI. évfolyam 2002/14. november, 20-21. oldal a "Haszongépjármű átalakítása személygépkocsivá" bekezdése) szerint: "Amennyiben az átalakítás következtében a gépjármű vámtarifaszáma 87.03-ra változik az átalakítás miatt – az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén –, áfafizetési kötelezettség keletkezik, az adó alapja a gépjárműnek az átalakítás időpontjában fennálló forgalmi értéke." Ez esetben milyen törvényi feltételek fennállásáról van szó, van-e áfafizetési kötelezettségünk?