Koronavírus elleni védekezés támogatásból

Kérdés: Önkormányzatunk a koronavírus elleni védekezéshez magánszemélyektől és helyi vállalkozásoktól pénzbeli támogatást kapott. Az önkormányzat és a támogató között támogatási szerződés került aláírásra, amelyben rögzítették, hogy a támogatásként felajánlott összeget a támogatott a koronavírus elleni védekezéshez használhatja fel, majd azzal elszámol a képviselő-testület felé. Az önkormányzat képviselő-testülete szeretné ezt a lakosság részére fertőtlenítőcsomagok formájában szétosztani úgy, hogy a falu minden háztartása részesüljön belőle. Kérdésünk, hogy ez után az adót meg kell fizetni, vagy adómentesen átadható, illetve az államháztartási számvitel szerint hogyan kell könyvelni? Amennyiben az ügylet adóköteles formában bonyolítható csak le, akkor ha nem kiosztásra kerülne a csomag, hanem a település területén lévő forgalmasabb helyeken (pl. posta, orvosi rendelő, polgármesteri hivatal, faluház területén) kerülne kihelyezésre, ahol bárki használhatja, elveheti, akkor adófizetési kötelezettséget von-e maga után?
Részlet a válaszából: […] Ha a lakosság részére egyforma értékű egységcsomagokat osztanak ki, az személyijövedelemadó-kötelezettséget von maga után.Azt javasoljuk, hogy a vásárolt fertőtlenítőszereket vegyék készletre, és térítésmentes átadással adják át a postának, orvosi rendelőnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Átvezényelt egészségügyi dolgozók szállítása és étkeztetése

Kérdés: Egy COVID-kórházzá nyilvánított intézményben október közepétől más kórházakból átvezényelt dolgozók végeznek egészségügyi ellátást. Az 521/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján biztosítani kell számukra a szállítást és az ellátást (étkeztetés). A kórház főigazgatója megkereste az ÁEEK-et hivatalos állásfoglalás miatt, de arra még nem kapott választ.
Étkezés: Az Ecostat-program ebédjegy modulban név szerint külön rögzítik az átvezényelt dolgozókat és az általuk rendelt menüket. A megrendelt menük alapján havonta egyszer számla készül, mely mint idegeneknek nyújtott étkeztetés kerül bevételként könyvelésre. A számlát azonban az átvezényelt dolgozónak nem kell fizetni, ezért a kiállított számlákat egy úgynevezett technikai bankban egyenlítik ki egyéb tétellel szemben, melyet egyéb külső személyi juttatásra (K123 rovat) könyvelnek. A kötelezettségvállalás modulban egy szerződés kerül létrehozásra, melyben kötelezettséget vállal az intézmény a dolgozók ellátására, így erre fel tudják dolgozni az egyéb tételt. Helyes-e ez az elszámolás és könyvelés? Ezen dolgozók étkezése után (mivel külső személyi juttatás) mit kell megfizetni?
Szállítás: 1. Vannak olyan dolgozók, akiket külső vállalkozó szállít, és aki személyszállítást számláz le. Ez K337-en többletköltségként fog megjelenni? 2. Vannak átvezényelt dolgozók, akik személy-autóval közlekednek. A közlekedési költségtérítést hogyan kell elszámolni, ha azt egy másik kórház számlázza tovább, vagy maga az átvezényelt dolgozó nyújthatja majd be költségtérítési kérelemmel?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 44. §-ának (2) bekezdése tartalmazza azokat az eseteket, amelyekben tényleges pénzmozgás nélkül lehetséges a költségvetési számvitelben teljesítést elszámolni. Az ingyenes étkezés térítésmentes szolgáltatásnyújtásnak minősül, melyet a költségvetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Emelt összegű cafeteria

Kérdés: A Költségvetési Levelek 292-es számában, az 5208-as kérdésre adott válaszuk az emelt összegű SZÉP-kártya-juttatással kapcsolatos. A mi önkormányzatunk nem emelte fel a cafeteriakeret összegét, így 2020-ban is bruttó 200 ezer forintot kap minden dolgozó. A válasz elolvasása után úgy értelmezzük ezt a változást, hogy a járvány miatti jogszabály-módosítások hatására a bruttó 200 ezer forint helyett nettó 200 ezer forint illet meg minden dolgozót június 30-ig. Jól értelmezzük a választ, vagy az csak a felemelt 400 ezer forintos összeg esetében jelent nettó összeget? Önkormányzatunknál március elején kapták meg a dolgozók az éves bruttó 200 ezer forintos juttatás 50%-át, most júniusban lenne esedékes az összeg másik fele. Így nettó 162 613 forint illetné meg a dolgozókat, figyelembe véve a szochómentességet is. A 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet 4. §-a szerint a Kvtv. 58. §-ának (4) bekezdésétől eltérően a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteriajuttatásának kerete, illetve cafeteriajuttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten - az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdésében meghatározott juttatások - adott juttatások együttes nettó összege - törvény eltérő rendelkezése hiányában - 2020-ban nem haladhatja meg a 400 000 forintot.
Részlet a válaszából: […] A kormányrendelet a SZÉP-kártya egyes alszámláira utalható összegek kereteit is a duplájára emelte, ezenkívül az Szja-tv. szerinti rekreációs keretösszeget is megemelte.A 225/2020. (V. 22.) Korm. rendelet a szociálishozzájárulásiadó-mentességet meghosszabbította december 31-ig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Újabb könnyítések a turizmus-fejlesztési hozzájárulással kapcsolatban

Kérdés: Ismereteim szerint a kormány további adózási könnyítéseket vezetett be a turisztikai ágazat megsegítésére. Ha jól tudom, turizmusfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos módosítás jelent meg a Magyar Közlönyben. Mire vonatkozik ez pontosan?
Részlet a válaszából: […] A Módtv. 261. §-ának (1) bekezdése értelmében turizmusfejlesztésihozzájárulás-köteles szolgáltatás az Áfa-tv 3. számú melléklete II. részének 3. pontja szerinti szolgáltatás ellenérték fejében történő nyújtása, vagyis az étkezőhelyi vendéglátásban az étel és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Dolgozóknak biztosított védőeszközök áfája

Kérdés: Levonásba helyezhető-e a dolgozóknak biztosított szájmaszk, illetve a kézfertőtlenítők beszerzéseihez kapcsolódó áfa? Van-e áfalevonási joguk azoknak, akik a vevők, ügyfelek részére biztosítanak kézfertőtlenítőt, pl. a bejáratnál elhelyezve?
Részlet a válaszából: […] A munkavégzés időtartama alatt a dolgozóknak biztosított szájmaszk, illetve a kézfertőtlenítő szappan egészségvédelmi, higiéniai követelmény, a dolgozók biztonságos munkavégzését szolgálja.Az Áfa-tv. 120. §-a alapján az adóalany olyan mértékben jogosult a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Munkába járás költségtérítése

Kérdés: Budapest belvárosában működő költségvetési szerv (önkormányzati hivatal) a főváros közigazgatási határán kívülről gépkocsival munkába járó alkalmazottainak munkába járás jog-címen - a vonatkozó kormányrendelet szerint - 15 Ft/km költségtérítést fizet. Tekintettel a jelen veszélyhelyzetre, kijárási korlátozásra - elsősorban a kollégák egészségének védelmét figyelembe véve - lehetséges-e a Budapest közigazgatási határán belülről gépkocsival munkába járó alkalmazottaknak is a 15 Ft/km költségtérítés kifizetése?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 25. §-ának (2) bekezdése szerint a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szerint adott munkába járási költségtérítést nem kell a magánszemély bevételének tekinteni. Vagyis a rendeletnek megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Emelt összegű SZÉP-kártya-juttatás

Kérdés: 2020. április 21-én a Magyar Közlönyben megjelent 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet, amely a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazását írja elő: a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves maximális cafeteriakeretét 400 ezer forintban határozzák meg. Nálunk a 200 ezer forint kifizetésre került. Az ezen jogszabály alapján kifizetésre kerülő 200 ezer forint cafeteria nettó vagy bruttó módon értelmezhető? A jogszabály úgy írja, hogy nettó 200 ezer forint. A félreértést az okozza, hogy a következő sorban már azt írják, hogy nem kell levonni a szochót.
Részlet a válaszából: […] A 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet a következők szerint rendelkezik:3. § (1) A 2020. évben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja-tv.) 71. § (1) bekezdésétől eltérően a Széchenyi Pihenő Kártyaa) szálláshely alszámlájára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Beruházás - áfa-visszaigénylés

Kérdés: Önkormányzatunk az atlétikai centrumot áfás bérbeadás útján hasznosítja. A beruházás áfáját teljes egészében levonásba helyeztük. A koronavírus-járvány miatt az atlétikai centrum bezárt, a bérleti díj fizetését átmenetileg felfüggesztettük. A bérlő a zárvatartási idejére eső csökkentett bérleti díjat később rendezné. Hogyan érinti ez a levont áfát?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 120. §-a szerint abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany - ilyen minőségében - a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok elhalasztása

Kérdés: A koronavírus-járványra tekintettel hogyan kell eleget tenni a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatoknak?
Részlet a válaszából: […] Az országos tiszti főorvos 2020. március 17-én kiadott tájékoztatása szerint a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok a nem elhalasztható alapfeladataik teljes körű ellátására kötelezettek. Ezt a nemzetgazdaság működőképességének megtartása és a járványügyi védekezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Végrehajtási eljárások szünetelése a veszélyhelyzet alatt

Kérdés: Kell-e továbbra is vonnia a munkáltatónak a letiltásokat, avagy azokra is vonatkozik a felfüggesztés a járványügyi helyzet miatt?
Részlet a válaszából: […] Az 57/2020. (III. 23.) Korm. rendelet csak az adóhatóság előtt folyamatban lévő, az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtásokról rendelkezik. E rendelkezések tehát nem vonatkoznak minden munkáltatói letiltásra.A kormányrendelet hatálybalépésének napjától, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.
1
2