1260 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Az Mt. 107. § a)-h) pontjai alatt felsorolt esetekben jár-e távolléti díj a munkavállaló részére, vagy csak a c) pont alkalmazása során, vagy ha keresőképtelen beteg? Mely igazolások, okmányok alapján lehet a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni a munkavállalót, pl. az a), b) és g) pontokban foglaltak esetén?

Kérdés: A kórházi dolgozóink üdültetésére – kollektív szerződésben rögzítetten – több megoldás létezik: a) kórház saját tulajdonú, belföldi üdülőjében,b) szakszervezet saját tulajdonú, belföldi üdülőjében, c) kórház által bérelt belföldi üdülőben,d) szakszervezet által bérelt belföldi üdülőben,e) kórház által bérelt külföldi üdülőben (belföldi utazási irodától),f) szakszervezet által bérelt külföldi üdülőben (belföldi utazási irodától).A fenti üdülési lehetőségeket kórházi üdültetés esetében valamennyi munkavállaló, ill. szakszervezeti üdültetés esetében valamennyi szakszervezeti tag egyenlő feltételekkel igényelheti.A 2003. évben amennyiben az igénybevevő által befizetett üdülési díj nem érte el a tervezett önköltséget, a munkáltató, ill. a szakszervezet mint természetbeni juttatás után adózott. 2004-ben változott az Szja-tv. idevonatkozó része. Az 1. sz. melléklet 8.33. pontja nem tér ki a bérelt belföldi, ill. külföldi üdülőkben történő üdültetésre, így kérdésünk, hogya) a munkáltató által bérelt belföldi és külföldi üdülőkben történő üdültetéskor a dolgozó által meg nem fizetett önköltség után, illetveb) a szakszervezet által bérelt belföldi és külföldi üdülőkben történő üdültetéskor a szakszervezeti tag által meg nem fizetett önköltség után kit terhel adókötelezettség?

Kérdés: A mérlegképes könyvelő OKJ 54343603, valamint a személyügyi gazdálkodó OKJ 54344201 képzések, amelyek emelt szintű képzésnek minősülnek, milyen besorolásra jogosítanak E vagy D szakképzési százalékkal kiegészítve? A továbbképzést szervező intézet tájékoztatása szerint az 54-es OKJ-szám alatt felsőfokú képesítés szerezhető, ugyanakkor a kiállított "bizonyítványon" ez a szó nem szerepel. További kérdés, hogy az OKJ mikortól változott a tekintetben, hogy az 54-es OKJ már nem minősül felsőfokú emelt szintű képesítésnek, és van-e visszaható hatálya az eddig megszerzett képesítés esetében?

Kérdés: 1997-ben 1 évre szóló közalkalmazotti jogviszonyt létesítettünk egy amerikai állampolgárral angol nyelv tanítására. 1998. tavaszi szünetében váratlanul hazautazott, és nem jött vissza többé. Az utolsó havi munkabérét ezért nem vette fel. A nettó munkabérét azóta is nyilvántartjuk a 39221-es főkönyvi számlán. A munkavállalóval azóta sem tudtuk felvenni a kapcsolatot, otthoni bankszámláját nem ismerjük. Szeretnénk rendezni számvitelileg a nettó munkabért. Egyéb bevételként könyvelhetjük-e a fel nem vett munkabért, ha remény már nincs arra, hogy a munkavállalónak kifizessük?

Kérdés: Továbbszámlázható-e a munkahelyi telefonon történt magánbeszélgetés a dolgozó részére?

Kérdés: Az intézmény saját dolgozójának lakást bérel az iskola. A számlát az iskola nevére állítja ki a kft. Ez havi 60 000 Ft, ami a rezsit is tartalmazza. A dolgozó az iskolának 10 000 Ft-ot fizet havonta a lakás használatáért. A dolgozónak ez természetbeni juttatásnak számít-e, adóalapját növeli-e? Ha nem, akkor az iskolának van-e fizetési kötelezettsége (szja, tb)?

Kérdés: Intézményünk vidékről saját gépkocsival munkába járó közalkalmazottai számára, bérletjegy leadása nélkül az autóbuszbérlet árának 80%-át téríti meg, melyről dolgozóink jövedelemigazolást kapnak. Szabályos-e a gyakorlatunk?

Kérdés: Helyesen jár-e el intézményünk, ha a munkába járás költségeinek megtérítésekor egyes dolgozóknak – hivatkozva a 78/1993. Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésére – a buszbérlet árát 80 százalékban téríti meg, bérlet leadása nélkül úgy, hogy a munkavállaló saját gépkocsiját veszi igénybe, mivel a munkáltató munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem, vagy csak nagyon hosszú várakozási idővel tudna igénybe venni? Hivatkoznék a Költségvetési Levelek 22. számában az 577. kérdésre, amelyben erről a lehetőségről, ha jól értelmezem, Önök is említést tesznek. Költségvetési intézményként a TÁH számfejtési körébe tartozunk, és 45621 (munkába járás költsége fogsz. tér. bérlet nélkül) kódon ezt minden hónapban fel is adjuk a TÁH-nak.

Kérdés: A közalkalmazott mikor és kinek köteles jelenteni keresőképtelenségét? Milyen következményekkel jár, ha a közalkalmazott keresőképtelenségét nem jelenti a munkáltatójának?

Kérdés: Egyik dolgozónk kéri a közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését felmentéssel, mivel nyugdíjba kíván vonulni. Eddig megszerzett szolgálati ideje 38 év, melyből 22 év számít közalkalmazotti jogviszonynak. Intézményünknél 4 éve dolgozik. Milyen juttatások járnak neki a törvény szerint?