Adójóváírás érvényesítése magas bérjövedelem esetén

Kérdés: Érvényesítheti-e a munkavállaló év közben az adójóváírást abban az esetben, ha éves bérjövedelme nyilvánvalóan meg fogja haladni a jogosultsági határt, sőt a csökkentett érvényesítésre alapot szolgáltató határt is?
Részlet a válaszából: […] ...adóelőleg levonásánál minden munkavállaló jogosult a bér 18 százalékának megfelelő, jogosultsági hónaponként legfeljebb 9000 forint összegű adójóváírás érvényesítésére, tekintettel arra, hogy az Szja-tv. 47. § (5) bekezdés c) pontja értelmében a munkáltató,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Saját dolgozó részvétele felnőttoktatásban oktatóként

Kérdés: Intézményünkben felnőttoktatás folyik. Ennek a bér- és dologikiadás-vonzatát pályázat útján nyert pénzből fedezzük. Saját dolgozónk számla ellenében vagy megbízási szerződéssel végezheti-e ezt a felnőttoktatást?
Részlet a válaszából: […] ...feltett kérdésben annak megítélése alapvetően nem adójogi probléma, hogy megbízási jogviszonyt lehet-e saját munkavállalóval e tevékenységre vonatkozóan létesíteni. Ennek eldöntésekor figyelemmel kell lenni a munkajogi szabályozásra.Ha a saját dolgozójuk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Jubileumi jutalomra jogosító időtartam meghatározása

Kérdés: Jogszabályi hivatkozással kérem megválaszolni jubileumi jutalommal kapcsolatos kérdéseinket:- Ha a dolgozó közalkalmazotti jogviszonyban állt, majd megszakította munkaviszonyát, de újra közalkalmazotti jogviszonyba került, beszámítható-e folyamatosan a munkaidő a jubileumi jutalom szempontjából, vagy csak az utóbbi közalkalmazotti jogviszonytól számíthatók az évek?- Folyamatos jogviszony esetén, ha az évek között nincs egyetlen nap szünet sem, de van közötte munkanélküli-segéllyel áthidalt időszak, az minek számítandó?- Egyik dolgozónknak két munkaviszonya között 3 nap megszakítás van, figyelembe vehető-e a folyamatos jogviszony a jubileumi jutalomhoz?
Részlet a válaszából: […] ...részletes szabályait a Költségvetési Levelek 12. számában részletesen kifejtettük. Az Mt. 209. § (1) bekezdése alapján, ha a munkavállaló munkaviszonya a törvény hatálybalépése előtt áthelyezéssel keletkezett, korábbi munkaviszonyát, mindaddig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Felmentési tilalom

Kérdés: Települési önkormányzat fenntartásában működő, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv negyedik hónapja táppénzen lévő gazdasági vezetőjének munkaviszonyát szakmai alkalmatlanság miatt szeretnénk megszüntetni. A táppénzes állomány megszűnése után meddig áll felmentési tilalom alatt?
Részlet a válaszából: […] ...után kezdődhet a felmondási ideje.Adódik a kérdés, hogy mi a számítás rendje, ha a táppénzes időszak folyamatossága megszakad, mert a munkavállaló rövid időre keresőképessé válik, majd újból keresőképtelen lesz. Ebben az esetben a felmondási védelem újra kezdődik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Egyes közalkalmazottak rendes évi szabadsága

Kérdés: Változott-e a közalkalmazott technikai dolgozók rendes évi szabadsága az Mt. 131. § (1) bekezdésének életbelépése óta? Mi az alap- és a pótszabadság kiszámításának módja a technikai közalkalmazottnál?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyuk, hanem az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyuk van, akkor az Mt. 131. § (1) bekezdése – mely a törvény szerint a munkavállalót megillető alapszabadság mértékét szabályozza – az Mt. hatálybalépése óta nem változott. Eszerint az alapszabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Juttatások nyugdíjba vonuláskor

Kérdés: Nyugdíjba vonuláskor a felmentési időre járó átlagkeresetet a felmentési idő lejártakor érvényes garantált illetményből számítják-e ki, vagy a felmentési idő kezdetekor érvényes illetményből? Ez az összeg 2002. évben, az 50 százalékos béremelés miatt jelentősen eltér például, ha 2002. augusztus 1-jétől szűnt meg a munkaviszony, illetőleg kezdődött a felmentés, amely 2003. április 30-án ért véget. Jár-e a különbözet a nyolc hónapra (kb. bruttó 400 000 Ft a különbözet)?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavégzés alól nem mentesül, a közalkalmazott továbbra is rendszeres havi illetményére jogosult.Attól az időponttól kezdve, amikor a munkavállalót a munkavégzés alól felmentették, átlagkeresetre jogosult. Az átlagkereset számításának szabályait az Mt. 152. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Képernyő előtti munkavégzés

Kérdés: A képernyő előtti munkavégzés minimális követelményeiről szóló 50/1999. EüM rendelet és az azt módosító 3/2002. ESzCsM rendelet vonatkozik-e az informatikát oktató tanárokra? A kolléga heti nyolc órában oktatja az informatikát. Tudomásom szerint napi négy órában kell képernyős munkahelyen munkát végezni ahhoz, hogy a rendelet vonatkozzon a közalkalmazottra is.
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben hivatkozott rendelet vonatkozik minden olyan munkavállalóra, akit szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatnak, s aki napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyőt használ. Ez a foglalkoztatási forma lehet munkaviszony,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Munkába járás gépkocsival a bérlet árának megtérítése mellett

Kérdés: Több dolgozónk olyan környékbeli településről jár be munkahelyére, ahonnan tömegközlekedési eszközzel nem lehet eljutni a városba. Alkalmazásuk feltétele volt ezért a saját gépjármű használata. Folyamatos munkarendben dolgoznak, közlekedésüket azonban nem tudják összehangolni. A munkába járás jelentős többletköltséggel jár, amely az Szja-tv. szerinti 3 Ft/km megfizetésével nem térül meg számukra. A munkáltató fizetheti-e a tömegközlekedési eszközre megállapított térítést (80 vagy 86 százalék) a bérletjegy leadása nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...való elszámolás ellenében köteles az utazási bérlet árának 80 vagy 86 százalékát megtéríteni. A 78/1993 Korm. rendelet szerint a munkavállalónak az Szja-tv.-ben foglalt, a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén elszámolható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Munkába járás komppal

Kérdés: Önkormányzatunkhoz a Duna túlsó partján lévő településről egyik dolgozónk autóbusszal és komppal jár be dolgozni. Megtéríthetjük-e számára a kompközlekedés díját is, vagy csak az autóbuszbérlet árát fizethetjük ki?
Részlet a válaszából: […] ...viszont a személyi jövedelemadó megfizetése nélkül. Ha a munkáltató megtéríti ezt a kiadást dolgozója részére, a kapott összeg a munkavállaló összevonás alá eső jövedelmének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Önkéntes kölcsönös biztosítópénztári befizetés

Kérdés: Amennyiben dolgozóink részére önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba, mint munkáltató befizetést teljesítünk, akkor a befizetés összegét figyelembe kell-e venni az adójóváírásra való jogosultság megállapításánál? Érvényesíthet-e a munkavállaló valamilyen adókedvezményt a befizetés után?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés k) pont rendelkezése alapján a munkáltató által az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár(ak)ba fizetett munkáltatói hozzájárulás összegéből azt a részt, amely nem haladja meg havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.
1
116
117
118
121