1248 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: A mérlegképes könyvelő OKJ 54343603, valamint a személyügyi gazdálkodó OKJ 54344201 képzések, amelyek emelt szintű képzésnek minősülnek, milyen besorolásra jogosítanak E vagy D szakképzési százalékkal kiegészítve? A továbbképzést szervező intézet tájékoztatása szerint az 54-es OKJ-szám alatt felsőfokú képesítés szerezhető, ugyanakkor a kiállított "bizonyítványon" ez a szó nem szerepel. További kérdés, hogy az OKJ mikortól változott a tekintetben, hogy az 54-es OKJ már nem minősül felsőfokú emelt szintű képesítésnek, és van-e visszaható hatálya az eddig megszerzett képesítés esetében?

Kérdés: 1997-ben 1 évre szóló közalkalmazotti jogviszonyt létesítettünk egy amerikai állampolgárral angol nyelv tanítására. 1998. tavaszi szünetében váratlanul hazautazott, és nem jött vissza többé. Az utolsó havi munkabérét ezért nem vette fel. A nettó munkabérét azóta is nyilvántartjuk a 39221-es főkönyvi számlán. A munkavállalóval azóta sem tudtuk felvenni a kapcsolatot, otthoni bankszámláját nem ismerjük. Szeretnénk rendezni számvitelileg a nettó munkabért. Egyéb bevételként könyvelhetjük-e a fel nem vett munkabért, ha remény már nincs arra, hogy a munkavállalónak kifizessük?

Kérdés: Továbbszámlázható-e a munkahelyi telefonon történt magánbeszélgetés a dolgozó részére?

Kérdés: Az intézmény saját dolgozójának lakást bérel az iskola. A számlát az iskola nevére állítja ki a kft. Ez havi 60 000 Ft, ami a rezsit is tartalmazza. A dolgozó az iskolának 10 000 Ft-ot fizet havonta a lakás használatáért. A dolgozónak ez természetbeni juttatásnak számít-e, adóalapját növeli-e? Ha nem, akkor az iskolának van-e fizetési kötelezettsége (szja, tb)?

Kérdés: Intézményünk vidékről saját gépkocsival munkába járó közalkalmazottai számára, bérletjegy leadása nélkül az autóbuszbérlet árának 80%-át téríti meg, melyről dolgozóink jövedelemigazolást kapnak. Szabályos-e a gyakorlatunk?

Kérdés: Helyesen jár-e el intézményünk, ha a munkába járás költségeinek megtérítésekor egyes dolgozóknak – hivatkozva a 78/1993. Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésére – a buszbérlet árát 80 százalékban téríti meg, bérlet leadása nélkül úgy, hogy a munkavállaló saját gépkocsiját veszi igénybe, mivel a munkáltató munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem, vagy csak nagyon hosszú várakozási idővel tudna igénybe venni? Hivatkoznék a Költségvetési Levelek 22. számában az 577. kérdésre, amelyben erről a lehetőségről, ha jól értelmezem, Önök is említést tesznek. Költségvetési intézményként a TÁH számfejtési körébe tartozunk, és 45621 (munkába járás költsége fogsz. tér. bérlet nélkül) kódon ezt minden hónapban fel is adjuk a TÁH-nak.

Kérdés: A közalkalmazott mikor és kinek köteles jelenteni keresőképtelenségét? Milyen következményekkel jár, ha a közalkalmazott keresőképtelenségét nem jelenti a munkáltatójának?

Kérdés: Egyik dolgozónk kéri a közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését felmentéssel, mivel nyugdíjba kíván vonulni. Eddig megszerzett szolgálati ideje 38 év, melyből 22 év számít közalkalmazotti jogviszonynak. Intézményünknél 4 éve dolgozik. Milyen juttatások járnak neki a törvény szerint?

Kérdés: Az előrehozott öregségi nyugdíj esetében a felmentési időt hogyan lehet kivenni, egyáltalán köztisztviselőként jogosult leszek-e felmentési időre? 2004. július 24-én leszek jogosult az előrehozott öregségi nyugdíjra, mikor kell munkaviszonyomat megszüntetni ahhoz, hogy kiadják részemre a felmentési időt?

Kérdés: A 8/1983. EüM-PM együttes rendelet szerint működéshez kapjuk a támogatást, mert az intézményben megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatunk. A támogatást havonta, utólag igényeljük az APEH-on keresztül. Az igénylés alapja a bedolgozók részére kifizetett bér. A dotációt teljes egészében a bedolgozók foglalkoztatásához használjuk fel (bér és járulékai, dologi kiadások, szakmai anyag vásárlása, kisebb részben energia- és működési költségek). A dotáció államháztartási támogatásnak minősül-e, és kell-e arányosítani?