1226 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Körjegyzőségünkön a körjegyző az éves költségvetési előirányzat erejéig havonta, egyenlő mértékben fizetett költségátalányt kap személygépkocsijának hivatali célú használata után. A körjegyző saját maga vezeti a költségelszámolását (útnyilvántartás), engedéllyel rendelkező programot felhasználva. A körjegyző és az egyéb munkáltatói jogokat gyakorló polgármester évente megállapodásban rögzítik a költségátalány kifizetésének rendjét (idejét, kifizethető havi maximális mértékét, elszámolások rendjét). Köteles-e a körjegyző a költségátalány kifizetésekor bemutatni a költségelszámolását, vagy elégséges a megállapodásban foglalt nyilatkozata, hogy erről ő gondoskodik? Hivatali előfizetésben lévő rádiótelefon alkalmazott által történő értékkorlátos vagy korlátlan használatának helyi szabályozásakor mire kell ügyelni?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Szeretnénk egy szakmai rendezvény keretében ételt, italt (reprezentációt) juttatni az intézmény összes dolgozójának. Kérdésünk, hogy ez a költség a 2010. évi törvényváltozások miatt adóköteles vagy nem?

Kérdés: Néhány munkavállalónk munkaszerződés szerint 2 különböző városban végzi munkáját (egy héten 3 nap az egyik, 2 a másik városban), és egy harmadik helység a lakóhelye. Saját személygépkocsi használata esetén hogyan számolható el részükre a költségtérítés? Csak a kilométerenkénti 9 Ft, mindkét munkavégzési hely esetében? Van-e lehetőség nagyobb összeg megtérítésére? Kell-e a munkavállalónak a tényleges költségeiről nyilatkoznia? Milyen adó- és járuléklevonási kötelezettségünk van, ha nem csak a 9 Ft-ot térítjük meg nekik?

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, és a cafeterián belül a melegétkezéssel kapcsolatban a következő kérdés merült fel. Ha dolgozónként 18 000 Ft értékben állapítottuk meg a melegétkezés értékét, választhatja-e a dolgozó ugyanazon hónapban a 18 000 Ft-ot úgy, hogy 10 000 Ft-ért melegétkezési jegyet kér, a maradék 8000 Ft-ról éttermi számlát hoz? Jól gondoljuk-e, hogy mivel mindkettő melegétkezés formájában juttatott bevétel, így nem sérti a kedvezményes adózás feltételét, vagy valahol a jogszabály kizárja a kettő ugyanazon hónapban való alkalmazását?

Kérdés: Hogyan és milyen módon szűnik meg annak a közalkalmazottnak a közalkalmazotti jogviszonya, aki 1 év táppénzes állomány után nem rokkantnyugdíjas állományba fog kerülni, hanem rehabilitációs járadékra lesz jogosult? Közös megegyezéssel szűnik meg a munkaviszony, vagy nekem, mint munkáltatónak kell neki felmondanom, tekintettel arra, hogy egészségi állapota miatt nem tudom alkalmazni szakács munkakörben. (Térdműtéte után nem 100%-os a térd mozgása, ezért az üzemorvos nem adja meg neki az engedélyt, más munkakört pedig nem tudok neki felajánlani.) Milyen nappal szűnik meg ilyenkor a munkaviszony? A táppénz utolsó napjával? Ki nem vett szabadságot fizetnem kell neki? Letölteni ugye nem tudja, mert az azt jelentené, hogy alkalmazom üzemorvosi engedély nélkül is?

Kérdés: A munkáltató elmulasztotta a közalkalmazott határozatlan idejű kinevezésénél a törvény szerinti kötelező próbaidő, illetve gyakornoki idő kikötését (3 évet meghaladó időtartamú szakmai gyakorlat nem volt). Még nem telt el három év a kinevezés óta. Kötelező-e a kinevezést módosítani? Amennyiben igen, akkor az eddig eltelt időt figyelembe kell-e venni?

Kérdés: A reprezentációs jellegű kifizetések, elsősorban élelmiszer-beszerzések esetében szükséges-e, s ha igen, milyen dokumentumokkal (pl. jelenléti ív, fénykép, meghívó) alátámasztani a hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény, továbbá állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás megvalósulását, illetve a résztvevők létszámát? Amennyiben nem állnak rendelkezésre megfelelő dokumentumok, vagy a létszám nem volt meghatározható, s így az arányos költségelszámolás nem bizonyítható, a természetbeni juttatásként történő adóztatás (szja, tb-járulék) megfelelő eljárás-e, vagy ez esetben a költségek elszámolására nincs lehetőség?

Kérdés: A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet újraszabályozta a munkába járás költségtérítését. A szabályozás nem kezel a gyakorlatban tipikus helyzeteket. 1. A rendelet 4. § a)-c) pontjaiba nem tartozó esetekre van-e lehetőség helyi szabályozásra? Például mit lehet tenni akkor, ha a dolgozó nem mozgássérült, de egészségi állapotánál fogva nem bírja a tömegközlekedési eszközt igénybe venni? 2. Hogyan lehet kezelni azokat, akiknek gyakran vagy eseti jelleggel a munkavégzésükhöz saját gépkocsit kell használniuk (pl. körjegyzőséghez tartozó településeken ügyfélfogadás tartása érdekében)?

Kérdés: A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelettel kapcsolatos lenne a kérdésünk. Iskolánkban a bérletek, jegyek elszámolása a tárgyhónapot követő hónapban történik, tehát az áprilisi bérletek csak májusban kerülnek elszámolásra. Az új jogszabályból számunkra nem derül ki, hogy az áprilisi munkába járás elszámolása még a régi vagy már az új szabályok szerint történjen?

Kérdés: A vállalkozó közintézetként működő intézmény esetében az alkalmazottak közalkalmazottként kerülnek-e foglalkoztatásra, vagy a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartoznak, illetve bérezésük mi alapján történik?