1516 talált cikk a nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: Egy önkormányzat pályázat keretében tárgyi eszközöket szerez be, melyek egy részét adóköteles tevékenységéhez használja, más részét tisztán adómentes vagy áfakörön kívüli tevékenységénél fogja hasznosítani. Ugyanezen pályázat keretében vannak kapcsolódó szolgáltatási számlák pl. a közbeszerzéssel, könyvvizsgálattal stb. kapcsolatban. Azon tárgyi eszközöket, amelyekkel tisztán csak adóköteles tevékenységet fog végezni, az önkormányzat tételesen mutatja ki, és a beszerzéskori áfát 100%-ban visszakéri. Azon eszközök beszerzését terhelő áfát, amely eszközöket 100%-ban tisztán áfakörön kívüli vagy tárgyi adómentes tevékenységéhez használ, ugyancsak a tételes elkülönítés alapján teljes egészében nem vonja le. A szolgáltatásokat terhelő adót a levonás szempontjából arányosítja, mert ezek tételesen nem különíthetők el. Az önkormányzat 2013-ban például 10%-ban vonhatja le az arányos áfát az Áfa-tv. 123. §-a és az 5. melléklet szerint. 2014-ben ez a levonási arány csak 8% lesz. A fent leírtakkal kapcsolatban a következő kérdéseink fogalmazódtak meg:
1. Megfelel-e az Áfa-tv. előírásainak az az értelmezés, mely szerint a tárgyi eszközöknél (feltéve hogy a figyelési időszakban a konkrét eszköz rendeltetése áfa vonatkozásában nem fog változni) a 2014-es, 5. számú melléklet szerinti arányváltozás nem követel módosítást, hiszen az adott eszköz ugyanúgy tisztán 100%-ban adóköteles, illetve tisztán 100%-ban nem adóköteles tevékenységhez hasznosul. Az arányosítás csak a szolgáltatásokat érinti, ezeknél pedig a 135. § szerinti figyelési idő nem értelmezhető.
2. Mennyiben változtatja meg a helyzetet az, ha ezeket a szolgáltatásokat az önkormányzat az eszközökre például a beszerzési áruk arányában ráaktiválja?

Kérdés: Reprezentáció esetén a nettó értéket a személyi jellegű kiadások, a hozzá kapcsolódó áfa értékét a dologi kiadások között kell nyilvántartanunk. Szja-oldalról viszont a bruttó összeg után kell adót fizetnünk, a Kincstár felé a KIR-ben a bruttó összeg kerül jelentésre. Ezáltal az intézményi bérfeladás eltér a könyveléstől az áfa összegében. A fenti jogszabályok nincsenek összhangban, ezért sérül az átláthatóság. A tételeket nehéz egyeztetni. Szükséges esetleg valamilyen analitika vezetése a különbözethez kapcsolódóan?

Kérdés: 2013 decemberében uniós projekt keretében eszközbeszerzés történt szállítói finanszírozással. A beszerzés a folyamatban levő beruházás állományára került az eszközanalitikában és a főkönyvben is, pénzforgalom nélküli beszerzésként. A beszerzéshez kapcsolódó a 2013. évi közbeszerzési tanácsadó díja, ami utófinanszírozású, az analitikában és a főkönyvben is, a folyamatban levő beruházás állományára, míg a számla a 39262 (utólagos finanszírozású nemzetközi támogatási program forgalma) főkönyvi számlára került. 2014. évi nyitáskor a beszerzés a közbeszerzéssel együtt az analitikából a főkönyvbe a befejezetlen eszköz beruházásra, míg a közbeszerzési tanácsadó díja a 39262-ról a 36515 (egyéb adott előlegek) főkönyvi számlaszámra került a rendező mérleg szerint. Melyik főkönyvi számlával szemben kell kivezetni az elő­leget 2014. évben, amikor az Irányító Hatóság átutalja az utólagos finanszírozású számla összegét, mert a beruházásra már rákerült a fentiek szerint 2013. évben?

Kérdés: 1. A községben az áramszolgáltató tulajdonában lévő közvilágításon, vagyis a villanyoszlopokon az önkormányzat kicseréltette a lámpatesteket energiatakarékosra (a régi lámpatestek, oszlopok az áramszolgáltató tulajdonában vannak) 6 300 000 Ft + áfa áron. Ez a kiadás beruházásnak vagy karbantartásnak minősül? Ilyen esetben ezeket a lámpatesteket térítésmentesen át kell adni az áramszolgáltató részére? Hogyan kell ezeket a műveleteket lekönyvelni?
2. Óvodai étkezési díjról számlát állítunk ki 2 példányban, egyik a vevőé, másik a könyvelésé. Kell készíteni egy harmadik tőpéldányt is a bizonylatok közt?
3. Az önkormányzatnál a pénztár vezetése a könyvelési programban történik. A kiadási és bevételi pénztárbizonylatból egy példányt állítunk ki, ami a könyvelésben megtalálható. Kell-e második példányt kinyomtatni és elhelyezni a számviteli bizonylatok közt?

Kérdés: 1. Az önkormányzat államháztartáson kívülre és belülre működési, illetve felhalmozási céllal támogatást folyósít. A támogatásokat utólagos elszámolással kapják a címzettek, felhasználási célhoz kötötten. Amíg a támogatás felhasználásáról az elszámolás nem történik meg, addig követelésként van a mérlegben nyilvántartva. Az átrendezés során az Áhsz. és a 36/2013. (IX. 13.) NGM rendelet elő­írásait figyelembe véve a 3516, 3526 és a 3527 főkönyvi számlákra kerültek ezek a támogatások, 2014-ben a támogatásokkal kapcsolatos elszámolások megtörténtek, a kitűzött céloknak megfelelően használták fel a támogatásokat, így követelésként további nyilvántartásuk nem indokolt. Mivel a nyitómérlegben szereplő követelések csökkenése nem pénzforgalommal kapcsolatosan keletkezett, ezért jelenlegi álláspontunk szerint a felhalmozási eredmény (414) számlával szemben tudjuk csak kivezetni a fenti tételeket a mérlegrendezési számla (4951) közbeiktatásával.
Kérdésünk: Az általunk tartott megoldás jó-e?
2. Az önkormányzat határozattal arról döntött, hogy mint az egyik cégének egyszemélyes részvényese, a zrt. és az önkormányzat között kötött vagyonkezelői szerződésben szereplő követeléssel "...a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 13. § (2) bekezdésében foglaltak alapján nem pénzbeli hozzájárulás címén megemeli a ... Zrt. jegyzett tőkéjét (saját vagyon növeléseként, ezért ez nem minősül követeléselengedésnek)".
Úgy gondoltuk, hogy a képviselő-testületi határozat végrehajtása úgy történhet, ha a pénzmaradvány felosztása során a követelés nagyságrendjének megfelelő összeggel biztosítjuk a tőkeemelés fedezetét. (Így bevételi előirányzatot tudunk biztosítani jegyzett tőkeemeléshez.) A tőkeemelés bejegyzése a Cégbíróságon 2014-ben megtörtént. A követelés az átrendezés során a 3655 főkönyvi számlára került. A 20/2014. (IV. 30.) NGM rendelet tartalmazza a 2013. évi pénzmaradvány felosztásának módosított szabályozását, ennek megfelelően a pénzkészletet korrigáló tételek között nem szerepel a 3655 főkönyvi számla, így a pénzmaradvány felosztása során módosítottuk eredeti elképzelésünket, ezért, véleményünk szerint, itt sem vehető (és nem is) vettük figyelembe. A követelés pénzforgalom útján történő kiegyenlítése a határozat alapján nem fog megtörténni, ezért a kivezetés indokolt, de ha az eredményszámlával szemben vezetjük ki a fent említett tételt, a követelés ugyan eltűnik, de így mi biztosít előirányzatilag fedezetet a tőkeemelésre, valamint a kiadásra? Amennyiben pénzforgalomban próbáljuk a követelés kivezetését rendezni, erre csak egy mód van, valamilyen bevétel könyvelése, ez a pénzkészletet megnöveli, viszont pénzforgalomban a kiadás tétel (jegyzett tőkeemelés) átutalására soha nem kerül sor, ezért a pénzkészlet torzul (azt növeli).
Kérjük a segítséget a képviselő-testületi határozat költségvetési és pénzügyi számvitelben történő helyes elszámolásához!
3. Helyi adók (építmény, telek, iparűzési stb.) esetében a 2013. évi túlfizetéseket a 3673 főkönyvi számlára fordítottuk át a 2014. évi nyitó mérlegben. A túlfizetések 2014. június 30-i állománya a nyitó mérlegben szereplő nagyságrendhez viszonyítva csökkent, amit nem kizárólag az önkormányzatot terhelő fizetési kötelezettség teljesítése eredményezett (pl.: iparűzési adó esetében az év végi túlfizetés nem is valós túlfizetést jelent a feltöltések miatt). Mivel a 3673-as számla pénzforgalmi, ezért a csökkenést is pénzforgalmi változásként számoltuk el, ami a valós pénzkészlet csökkenését eredményezte.
Kérjük szíves segítségüket az állománycsökkenés helyes számviteli elszámolása érdekében!
4. Az általános forgalmi adó elszámolásakor pénzforgalom szerint az áfa fizetendő vagy visszaigényelhető. Azonban mindkét esetben tartalmaz a bevallás különböző jogcímeken fizetendő áfát, fordított adózás szabályai szerint fizetendő áfát, illetve elő­zetesen felszámított, levonható áfát.
Kérdésünk: az adóbevallást egy összegben nettó módon kell-e elszámolnunk, vagy a fenti megosztás szerint egy bevallás számviteli elszámolásakor fizetendő, fordított és visszaigényelhető áfát is kell könyvelnünk? Ebben az esetben az elszámolást a felmerülés szerinti kormányzati funkciókra kell megbontani?
5. Az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő cégnek a veszteség pótlására pótbefizetést teljesített, melyet az önkormányzat kölcsön jogcímen könyvelt 2011-ben. A pótbefizetést teljes egészében felhasználta a cég a veszteségeink pótlására, az önkormányzat pedig a törzsbetétet teljesen befizette.
Kérdésünk: ilyen esetben a kölcsön visszafizetése az önkormányzatnál várható-e? A szerződésben a visszafizetésről nem rendelkeztek, nyereséges működés nem várható. A kölcsön csak elengedés formájában vezethető ki a könyveinkből?

Kérdés: Településünk polgármestere a Mötv. alapján költségtérítést kap. Kell-e számlával igazolnia felmerült költségeit? Ez jellemzően üzemanyagköltség. Ha igen, hogyan? Útnyilvántartást kell vezetnie, vagy elég a saját nevére szóló üzemanyagszámla, illetve a kettő együtt? Egyéb költségeit mivel igazolja?

Kérdés: Kiküldetéshez kapcsolódó számlák esetén mi a helyes eljárás? A számlákat külön számlaként kell kezelni, egyenként kell rögzíteni az analitikában (pénzügy), és a számlákat egyenként kell könyvelni, külön a nettó részét kiküldetésre és külön a számlák áfatartalmát áfa rovatra? Vagy kiküldetési rendelvény alapján a számlák összesítését elég egy összegben rögzíteni az analitikában és egyben könyvelni kiküldetésre?

Kérdés: Kérném szíves szakmai véleményüket az önkormányzat irányítása (és fenntartása) alá tartozó költségvetési szervek (polgármesteri hivatal, GAMESZ, óvodák) használatában lévő, alaptevékenységük ellátásához rendelkezésükre bocsátott önkormányzati vagyonnal (ingatlan és ingó vagyon) kapcsolatosan, az alábbiak szerint:
Amennyiben a költségvetési szerv nem minősül az Nvt. 3. §-ának 19. pontjában meghatározott vagyonkezelőnek, akkor
– a használatukba kerülő vagyon átadását milyen dokumentum alapozza meg (pl.: vagyonrendelet, szerződés stb.)?
– a használatukba adott vagyont mely szerv könyveiben kell nyilvántartani (önkormányzat vagy költségvetési szerv)?
– a használatukba adott vagyon felett mely szerv vagy személy gyakorolja a tulajdonosi jogokat (képviselő-testület, bizottság, polgármester, intézményvezető)?
– az intézmény nyilvántartásában szereplő vagyon­elemek (pl. számítógép) térítésmentes átadásáról mely szerv vagy személy dönthet?
– mely vagyontárgyak számítanak a költségvetési szerv mint önálló jogi személy saját tulajdonának, és ez elkülönül-e az önkormányzat mint önálló jogi személy vagyonától [Áhsz. 10. §. (2) bek.]?
– az intézményeket érintő beruházások, felújítások lebonyolítása ebben az esetben milyen szabályok szerint történik (az előirányzatot az önkormányzat vagy a költségvetési szerv költségvetése tartalmazza, mely szerv a kötelezettségvállaló, mely szerv nevére szól a számla, mely szerv könyveiben kell a beszerzést és az aktiválást elszámolni, hogyan történik az intézmény részére a használatba adás)?
Amennyiben a képviselő-testület úgy dönt, hogy az irányítása alá tartozó költségvetési szerveknek vagyonkezelésbe adja a működésükhöz szükséges önkormányzati vagyont (ingatlan és ingó), akkor
– az intézményi vagyonkezelést úgy kell folytatni, mintha egy 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság vagyonkezelésébe került volna az önkormányzati vagyon, vagy vannak eltérések a kétféle vagyonkezelés között?
– az intézményi vagyonkezelő részére adható-e finanszírozás a vagyonkezelésbe adott eszközök működtetésére, fenntartására, beruházásra, felújításra?

Kérdés: A 2013. évi könyvviteli mérlegben a 139. soron szerepel a 48111 költségvetési intézményi függő bevétel, amely a közbeszerzési szerződések teljesítésének biztosításául szolgáló és visszafizetési kötelezettségként jelentkező teljesítési biztosítékokat tartalmazza.
A visszafizetendő teljesítési biztosíték ugyanakkor a 449 egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között nem került előírásra. A rendező mérlegben a 153. soron a rendező, technikai tétel elszámolása után nem maradhatott egyenleg, ezért kivezetésre került, tehát a 2014. évi nyitó mérlegben kötelezettségként ez a tétel nem került megnyitásra. Mivel ezekkel az összegekkel el kell számolnunk (vissza kell utalnunk), a 2014. évi mérlegben is szükséges lenne kötelezettségként kimutatni ezt a tételt. Melyik mérlegsoron lehet utólagosan nyilvántartásba venni az adott tételt, és hogyan kell ezt lekönyvelni?

Kérdés: Ezúton kérném a szakmai válaszukat, segítségüket, esetleg állásfoglalásukat. Intézményünk egy múzeum, 2014-ben műtárgyat vásárol adásvételi szerződéssel, kiállítási céllal, ezt a költségvetésből fizeti 100 ezer Ft feletti vagy alatti összeggel. Minek kell tekinteni, tárgyi eszköznek vagy szakmai anyagnak? A múzeum külön nyilvántartást vezet a műtárgyakról.