1516 talált cikk a nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: Kérdésünk a teljesítési biztosíték 2013. évi számviteli elszámolására vonatkozik. Mi először függő bevételként kezeltük, de a későbbiekben onnan visszavételre került, és a költségvetési bevételre tettük át. Véleményüket kérnénk a teljesítési biztosíték számviteli elszámolásával kapcsolatban, hogyan kell ezt helyesen értelmeznünk? Ez a teljesítési garancia két évre szól a megállapodás szerint.

Kérdés: A külön számlán szereplő szállítási költség része-e az eszköz bekerülési értékének abban az esetben, ha a szállító azonos az eszközt leszámlázó szállítóval?

Kérdés: Kórház nonprofit gazdasági társaságként működött 2013. 07. 31-ig. 2013. 08. 1-jétől állami irányítás alá került. Adatok a törzskönyvi kivonatból: alapítói jog gyakorlója: EMMI, középirányító szerv: GYEMSZI, felügyeleti szerv: EMMI. Az induló költségvetési szerv az eszközöket részben "vagyonkezelésbe" kapta, részben pedig számla ellenében a régi gazdasági társaságtól vásárolta. A "vagyonkezelésbe" ingyenesen kapott eszközöket hogyan kell könyvelni? Ugyanis a 249/2000. Korm. rend. (Áhszr.) szerint a 165. Vagyonkezelésbe vett eszközök között akkor kell kimutatni, ha a kezelésbe vevő nem tartozik a kezelésbe adó irányítása alá. A szerződést a GYEMSZI írta alá.

Kérdés: Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013 (I. 11.) Korm. rendelet 14. sz. mellékletének X. pontja rendelkezik a készletek nyilvántartásáról. Az 1. pontja szerint "A nyilvántartásokban a készleteket mennyiségben és értékben is nyilván kell tartani. Nem kell értékben nyilvántartani a használt, illetve a használatban levő munkahelyi készleteket, de mennyiségi nyilvántartást ezekről is vezetni kell, kivéve az egyszeri igénybevétellel elhasználódott készleteket". Mit jelent az egyszeri igénybevétellel elhasználódott készlet? Jelentheti azt, hogy a vásárolt készlet – összegtől és mennyiségtől függetlenül – azonnal felhasználásra kerül? Hogyan kell elszámolni például azt, ha az intézmény 500 000 Ft-ért papírt vagy irodaeszközt vásárol?

Kérdés: Hogyan történik az önkormányzati vagyonkezelés számviteli elszámolása, illetve a vagyonkezelési szerződés megszűnését követően az eszközök visszavételének számviteli elszámolása a 2013. de­cember 31-ig hatályos jogszabályok szerint?

Kérdés: Önkormányzatunk közvetett támogatást nyújt azoknak a bérlőinek, akik az általuk bérelt önkormányzati tulajdonú helyiségeket felújítják. A felújításra kifizetett összeg a bérleti díjból kerül beszámításra. Ennek elszámolása nálunk a következőképpen történik:
Születik egy bizottsági határozat a közvetett támogatásról, amely alapján a bérleti díjról kiállított számla jóváírásra kerül. A könyvelésben sem a bérletidíj-bevétel, sem a felújítás kiadása nem kerül könyvelésre. Helyesen járunk el, amikor jóváíró számlát készítünk a bérleti díjról a felújításra fordított összeg erejéig, illetve nem könyveljük a közvetett támogatással kapcsolatos bevételeket és kiadásokat? Kell-e az önkormányzat nevére szóló számlát kérnünk a bérlő általi felújításról? Az áfabevallást ez hogyan érinti?

Kérdés: A helyi önkormányzat által a helyi nemzetiségi önkormányzat számára nyújtott támogatásról kell-e megállapodást kötnünk? Hogyan járjunk el a szabadon felhasználható támogatás tekintetében?

Kérdés: Az önkormányzat 2010-ben kivett közutat (beépítetlen) értékesített egy kft. részére. Az önkormányzat értékesítései után befizette az áfát. A kft. most az önkormányzattól kéri vissza az áfa összegét, mivel szerinte ez áfamentes értékesítés. A szerződésben rögzítésre került a nettó összeg, valamint az áfa összege is. Ugyanakkor a képviselő-testület határozata egy konkrét összeget jelölt meg. Mi a helyes eljárás? Az önkormányzat önellenőrzést végezzen, sztornózza le a 2010-ben előlegként kibocsátott számlát, valamint 2011-ben fennmaradó összeg számláját (mindkettő áfás volt), és 2014-ben – szerződésmódosítást követően – áfamentesen állítson ki egy új számlát? Ebben az esetben a befizetett áfa visszaigényelhető?

Kérdés: A 189. lapban megjelent 3582. sz. kérdésre kiegészítésként szeretném megkérdezni, hogy ha külső személyi juttatásként kell elszámolni a külföldi előadó meghívásával kapcsolatos költségeket (konkrétan: repülőjegy, szállásköltség), akkor hogyan kell a személyi jövedelemadót vagy a járulékokat számfejteni? Milyen bizonylatok, igazolások bekérése szükséges ehhez? Amennyiben további "juttatásként" pl. városnéző buszra vásárolunk neki jegyet, esetleg vendégül is látjuk (éttermi fogyasztás), akkor az intézményünk nevére szóló számlát milyen főkönyvi számra könyvelhetjük?

Kérdés: A 100%-os állami támogatásban részesülő óvodás és iskolás gyermekek étkezési térítési díjának áfatartalmát be kell-e fizetni?