Közalkalmazott nyugdíjazása

Kérdés: Iskolánkban közalkalmazottként foglalkoztatott takarítónő 2005. 1. 19-én lesz 60 éves, addigra 29 éves munkaviszonya lesz. Akkor szeretne nyugdíjba menni. Mit kell tennie a dolgozónak? Milyen időponttal és milyen jogcímen szüntethető meg munkaviszonya? Jár-e részére felmentési idő?
Részlet a válaszából: […] ...Vizsgáljuk meg tehát, hogy milyen konkrét lépéseket kell megtenni a dolgozónak a nyugellátás megállapíttatása érdekében.Az öregségi nyugdíj igénybevételéhez első lépésként a szolgálati időt kell megállapíttatni. A Tny-tv. vonatkozó előírásai szerint ez már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Végkielégítés visszakövetelése

Kérdés: Dolgozónk közalkalmazotti jogviszonyát – óvodai csoport megszűnése miatt – felmondtuk. 62. életévét még nem töltötte be, de az előrehozott nyugdíjazáshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezett, és mivel nyugdíjazását külön nem kérvényezte, így a fenti okok miatt "felmentéssel" szüntettük meg munkaviszonyát. Részére végkielégítés, felmentési időre járó bér kifizetésére került sor. Munkaviszonyának tényleges megszűnésekor nyugdíjazási kérelmet nyújtott be, amit az ONYI visszamenőleges hatállyal meg is állapított. Visszakövetelhető-e a felvett végkielégítés?
Részlet a válaszából: […] ...megszüntetési lehetőségeit. A kérdés alapján a közalkalmazott még nem töltötte be 62. életévét, az előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez szükséges szolgálati idővel – vélelmezhetően 38 év – rendelkezett, ezért munkáltatója felmentette....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Munkavállalónak juttatott feltöltőkártya adókötelezettsége

Kérdés: Kaphat-e telefonkártyát az intézmény saját dolgozója, ha a telefonkészülék a dolgozó saját tulajdonát képezi?
Részlet a válaszából: […] ...iskolai tanulók, kötelező szakmai gyakorlatuk ideje alatt a hallgatók, továbbá – volt munkáltatóként (annak jogutódjaként) – nyugdíjban részesülő magánszemélyek részére juttat az említettek szerint adóköteles bevételt.A 69. § (1) bekezdés e) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Közalkalmazott besorolása

Kérdés: Az Országos Képzési Jegyzékről szóló, 2003. 12. 30-ig hatályban lévő 7/1993. MüM rendelet alapján (jelenleg a 2004. jan. 1-jétől hatályos 37/2003. OM rendelet) az 54-es számmal kezdődő képzések emelt szintűek. A 138/1992. Korm. rend. 12. § (4) bekezdése szerint, ha a közalkalmazott az OKJ-ben szereplő emelt szintű szakképesítéssel rendelkezik, besorolásakor a felsőfokú szakképesítésre vonatkozó rendelkezést kell alkalmazni. Ez alapján a Kjt. 61. § (1) bek. e) pontja szerint "E" fizetési osztályba sorolandó. Így tehát az 54-es számmal kezdődő OKJ-s képzés középfokú vagy felsőfokú?
Részlet a válaszából: […] ...megszerzésére nyitva álló határidőt. A végleges mentesítést jogszabályok általában akkor engedik meg, ha az öregségi nyugdíj megszerzéséig kevesebb mint 5 éve van hátra a közalkalmazottnak.A Kjt., mint a közalkalmazotti jogviszonyra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Kamatmentes vagy kedvezményes munkáltatói lakáscélú hitel

Kérdés: Az Szja-tv. 72. §-a (4) bekezdésének f) pontja, illetve az 1. számú melléklete 2.7. pontjának alkalmazásával kapcsolatban kérjük szíves véleményüket a következő kérdésben. Az Szja-tv. szerint a kamatmentesen vagy kedvezményesen nyújtott munkáltatói lakáscélú hitel, illetve a munkáltató által adott vissza nem térítendő támogatás "adómentességének" feltétele, hogy a hitel, illetve a támogatás felhasználásával megszerzett lakás ne haladja meg a méltányolható lakásigény mértékét. Ezzel összefüggésben az a kérdés, hogy ki minősül a méltányolható lakásigény szempontjából együtt költöző családtagnak? A 12/2001. Korm. rendelet 3. §-a szerint a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe vehető családtagok: a házastárs, az élettárs, a kiskorú gyermek, valamint – jövedelemtől függetlenül – a 7. §-ban meghatározott családtag. A 7. §-ban felsorolt családtagok esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe vehető személyek szempontjából a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott jövedelmi korláton kívül minden más feltételnek teljesülnie kell? Például az építtető vagy házastársának szülője, nagyszülője és testvére csak akkor vehető figyelembe a méltányolható lakásigény meghatározásánál, ha a nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette? Szükséges-e, hogy az együtt költöző személyek már egy éve közös háztartásban éljenek [7. § (2) bekezdés a) pont]? További kérdés, hogy fiatal házaspár (a házastársak egyike sem töltötte be a 35. életévét) esetén gyermekteleneknél két, egygyermekes fiatal házaspárnál további egy gyermek figyelembe vehető-e a méltányolható lakásigény meghatározásakor?
Részlet a válaszából: […] ...lakik);g) az építtető, a vásárló vagy házastársa szülője (mostoha- és nevelőszülője), nagyszülője, testvére, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy a munkaképességét legalább 67 százalékában elvesztette, és az építtetővel, a vásárlóval...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.

Rekreációs szabadság

Kérdés: Rekreációs szabadság alatt felmentéssel megszüntethető-e a Ktv. 17. § d) pontja szerint nyugdíjasnak minősülő köztisztviselő közszolgálati jogviszonya? Ha a rekreációs szabadságra jogosultság megnyílása előtt szünteti meg a munkáltató a nyugdíjasnak minősülő köztisztviselő közszolgálati jogviszonyát, akkor ki kell-e adni, vagy meg kell-e váltani a rekreációs szabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...módosítása vonta maga után. A szabályozás ekkor bővítette a rekreációs szabadság igénybevételének alapesetét, és már az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőzően egy évvel is lehetővé teszi annak kiadását, 20 év közszolgálati jogviszony esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.

Nyugdíjjárulék utáni adókedvezmény

Kérdés: Az alkalmi munkavállalói könyvvel való foglalkoztatás esetén a közteherjeggyel teljesített társadalombiztosítási kötelezettséggel kapcsolatban 2003. évre vonatkozóan igénybe vehető-e az Szja-tv. 33/A. § szerinti adókedvezmény? A munkaügyi központ által kiállított igazoláson a nyugdíjjárulék összege nem szerepel. Az Amk-tv. 3. § (2) bekezdés b) pontja alapján a munkáltató az alkalmi foglalkoztatás esetén a melléklet második oszlopában meghatározott értékű közteherjeggyel teljesítheti a Tbj-tv. 19. § (2) bekezdésében foglalt nyugdíjjárulék-levonási kötelezettségét. A hivatkozott törvény 8. § (1) bekezdése szerint az Szja-tv. alkalmazásában a munkavállaló bérjövedelmeként kell figyelembe venni a kifizetett munkadíj sávjához tartozó ellátási alapot, melyet a kiadott igazolás tartalmaz. Tekintettel arra, hogy a közteherjeggyel teljesíthető a nyugdíjjárulék-levonási kötelezettség, ezért értelmezésünk szerint az Szja-tv. 33/A. §-a alapján a számított adót csökkenti a nem megállapodás szerint fizetett nyugdíjjárulék, a magánnyugdíjrendszer keretében – nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként – fizetett tagdíj együttes összegének a 25 százaléka, függetlenül attól, hogy a kiadott igazoláson feltüntették-e. Helyesen értelmezzük-e a hivatkozott jogszabályokat?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a hivatkozott törvény mellékletében meghatározott összegű közteherjeggyel teljesítheti a társadalombiztosításijárulék-, nyugdíjjárulék-, egészségügyihozzájárulás-, munkavállalói- és munkaadóijárulék-befizetési, illetve levonási, továbbá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 21.

Önsegélyező pénztár által nyújtott szolgáltatás

Kérdés: Önsegélyező pénztár tagja vagyok. A munkáltatóm az adómentes értékhatárig (53 ezer forintig) vállalná a munkáltatói hozzájárulás befizetését minden olyan dolgozójánál, aki tagja a pénztárnak. Ha a pénztártól rendszeresen lakásfenntartási támogatást kapnék úgy, hogy a pénztár ezt az összeget a bankszámlámra utalná át havonta, akkor ez a támogatás adómentes lenne?
Részlet a válaszából: […] ...1. számú mellékletének 6.5. pontja szerint adómentes az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár (ide nem értve az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárat) törvényben, törvényi felhatalmazás alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szolgáltatási körben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Jubileumi jutalom

Kérdés: 1947. 03. 03-án születtem. 1970. 03-tól folyamatosan az államigazgatásban dolgozom. Életkorom szerint 2004. 03. 03-án, munkaviszonyom alapján 2004 júliusában előnyugdíjba mehetnék. A 35 éves jubileumi jutalmat a Ktv. alapján 2003. 10. 07-én megkaptam. Elesem-e a 40 éves jubileumi jutalomtól, ha 2004. 03. 03-tól, vagy 2004. 06-tól kérem nyugdíjazásom megállapítását, de nyugdíj mellett még legalább 2 évig szeretnék tovább dolgozni? Esetleg a jubileumi jutalmat csak a munkaviszonyom végleges megszüntetésekor kaphatom meg?
Részlet a válaszából: […] ...az esedékesség napján jogosult a jutalomra.A következő esetben [Ktv. 49/E. § (5) bek. a) pontja] a jogviszony megszűnése esetén, nyugdíjazásakor a köztisztviselőnek ki kell fizetni a nyugdíjazása évében esedékessé váló jutalmat. Tehát a kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 10.

Óvodatitkár besorolása

Kérdés: Alkalmazottunk óvodatitkári és pénzügyi ügyintézői munkakört tölt be intézményünknél. Az alábbi végzettséggel besorolható-e a Kjt. szerint "E" kategóriába, vagy csak a "D"-be? Vendéglátó-ipari szakérettségivel és az OKJ 43 4 3614 09 2004. sz. számviteli ügyintéző bizonyítvánnyal rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...megszerzésére nyitva álló határidőt. A végleges mentesítést jogszabályok általában akkor engedik meg, ha az öregségi nyugdíj megszerzéséig kevesebb mint 5 éve van hátra a közalkalmazottnak. A kérdező esetében ez a körülmény nem merül fel. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 10.
1
50
51
52
56