Találati lista:
21. cikk / 34 Egyházak társaságiadó-fizetési kötelezettsége
Kérdés: Egyházközségünk jogi személy, önálló adószámmal rendelkezik. Szervezeti egységei: lelkészi hivatal, oktatási (óvoda, gimnázium, diákotthon), szociális intézmény, és ezen intézmények ellátottai, dolgozói étkeztetését biztosító konyha (munkahelyi vendéglátás, közétkeztetés). A konyha szabad kapacitásának kihasználásával kb. 80 vendég étkeztetését végezzük. Az intézmények részben önállóan gazdálkodó szervek, külön adószámuk, önálló bankszámlájuk nincs. Az egyházközség könyvvezetési kötelezettségének kettős könyvvitellel tesz eleget. Egyszerűsített éves beszámoló mérlege és eredménykimutatása a 218/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet alapján történik. Az eddigiek folyamán Tao-tv. 9. §-a alapján készítettük el az adóbevallást, a konyha bevételét vállalkozási bevételnek minősítettük (éves árbevétele meghaladja az 50 millió Ft-ot, ezért könyvvizsgálatot kértünk). Az egyházak és jogi személyiségeik (egyházközség) közhasznú besorolással nem rendelkezhetnek, de a társaságiadó-alapot a közhasznú szervezetekre vonatkozó adózási szabályok alapján állapíthatják meg, ezt a módszert követve jártunk el eddig mi is. – A fentiek alapján az egyházközség helyesen járt-e el a Tao-tv. alapján, amikor az étkeztetés árbevételét vállalkozási tevékenységként kezelte? Vagy, mint az alaptevékenységet (hitéleti, oktatási tevékenység folytatása) szolgáló kiegészítő tevékenység nem vállalkozási bevétel, így nem adóköteles tevékenység? Kedvezményezett tevékenységek: Az egyház önálló képviseleti szervvel rendelkező (jogi személyiségű) szervezeti egységét a kedvezményezett tevékenységek tekintetétben 2001. január l-jétől választási jog illeti meg. Ha az egyház jogi személyiségű szervezeti egysége él e választási joggal, akkor nem minősül vállalkozási tevékenységnek: a) a hitéleti, nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport-, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység folytatása, valamint az ilyen tevékenységekhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásnyújtás (az étkeztetés idetartozik-e).
22. cikk / 34 Országos diákverseny nevezési díja
Kérdés: Az oktatási tevékenységet végző intézmény diákoknak országos versenyt szervez, és erre nevezési díjat szed. Milyen SZJ-számon és milyen adómértékkel kell a számlát kiállítani?
23. cikk / 34 Selejtezett termékek értékesítése. SZJ-szám vagy vámtarifaszám?
Kérdés: Az intézmény által selejtezett tárgyi eszköz vagy készlet értékesítésénél milyen vámtarifaszámot és milyen áfakulcsot kell a számla kiállítása során alkalmazni. A vásárláskor az intézmény az áfát nem igényelte vissza, mivel közoktatási tevékenységet végez. A vámtarifaszám, illetve SZJ-számok között ilyen tevékenység nincs. Az intézményeknek feleslegessé vált tárgyi eszköz vagy készlet értékesítésekor (új vagy használt) milyen vámtarifaszámot és milyen áfakulcsot kell a számla kiállítása során használnia? Minden esetben kötelező-e a számlára vámtarifaszámot, SZJ-számot írni, vagy vannak kivételek?
24. cikk / 34 Akkreditált képzés áfamértéke
Kérdés: Intézményünk módszertani feladataiból kifolyólag jogszabály által előírt – pontszerző – akkreditált továbbképzést szervez gondozónők részére. A képzéshez saját dolgozót és külső óraadókat alkalmaz, megbízási szerződéssel. Az intézetet az OKÉV nyilvántartásba vette, a képzést a FAT akkreditálta. Az óraadó benyújtott számlájában érvényesíthet-e áfát? Az intézet saját dolgozóját megbízási szerződéssel foglalkoztathatja-e óraadóként?
25. cikk / 34 Oktatás, vizsgáztatás áfája
Kérdés: Intézményünk ECDL vizsgaközpont. A vizsgázók zöme saját intézményünk tanulója. Az itt vizsgázók által fizetett vizsgadíj, valamint a vizsgáztatók díja áfaköteles vagy áfamentes oktatási tevékenység-e? Az Áfa-tv.-ben leírtak alapján nem lehet egyértelműen eldönteni.
26. cikk / 34 Saját vállalkozásban megvalósított beruházás elszámolása
Kérdés: Intézményünkben több mint 20 szakmában folytatunk szakképzést. Helyhiány miatt bővítésre van szükség, amelynek keretében új műhelyt építünk. A beruházás elkezdődött. Az üzembe helyezéskor a saját vállalkozásban megvalósított beruházás az Áfa-tv. 7. § (2) bekezdése értelmében termékértékesítésnek minősül, ha az adóalany a megvalósításhoz olyan terméket használ fel, hasznosít, amelynek az előállításához kapcsolódó adó részben vagy egészben levonható. A beruházáshoz szükséges anyagok áfáját nem vontuk le, mivel az elkészült épület kizárólag tárgyi adómentes oktatási tevékenységet fog szolgálni. Helyesen jártunk el, hogy az adót nem vontuk le?
27. cikk / 34 Magyarországon működő külföldi iskola oktatási tevékenységének áfakötelezettsége
Kérdés: A Magyarországon működő külföldi iskolákra vonatkozik-e 2003. július 1-jétől a tárgyi mentesség?
28. cikk / 34 Számla tartalmi elemei
Kérdés: Pedagógus egyéni vállalkozóként számlát nyújt be az intézményhez. Elegendő-e, ha a számlán SZJ-megjelöléssel oktatási szolgáltatást alkalmaz, és nem részletezi az óradíjat, óraszámot? Szerződés készült az intézmény és a pedagógus között.
29. cikk / 34 Iskola étkeztetési tevékenységének áfakötelezettsége
Kérdés: Általános iskolánkban az oktatási tevékenységen túl a tanulók és az alkalmazottak étkezése is megoldott (külsőtől rendeljük az ebédet). Úgy tudjuk, az oktatási tevékenység adómentes, az étkeztetés viszont adóköteles. Az étkeztetésből származó éves bevétel 1 000 000 forint körül van, az alanyi adómentesség felső határát évek óta nem érjük el. Adószámunk utolsó számjegyei: -1-43. Úgy tudjuk, hogy az étkeztetésre áfát nem számíthatunk fel, így a befizetések nem tartalmaznak áfát. Helyesen járunk el? Kell-e számlát kiállítani a befizetők részére?
30. cikk / 34 Oktatási tevékenység áfarendszerbeli megítélése
Kérdés: Milyen esetekben marad tárgyi adómentes az oktatás 2003. július 1-jétől? Az óraadó tanárok továbbra is tárgyi mentesen folytathatják-e tevékenységüket?
