Találati lista:
31. cikk / 166 Önkormányzati közszolgáltatás áfája
Kérdés: A szippantottszennyvíz-szolgáltatást saját eszközeinkkel és dolgozóinkkal végezzük a település lakosai számára. Ennek a közszolgáltatásnak az árát a 2013. évi CXIV. törvény a 2013. évben érvényes szinten fixálta. Önkormányzatunknál ennek a szolgáltatásnak az önköltségi ára azóta a máig érvényes szolgáltatási díj sokszorosára nőtt! A szolgáltatási díj megállapítása 2013-ban önköltség számításával történt, amelyből különböző kedvezmények adásával alakult ki a végső szolgáltatási díj, minden esetben önköltségi ár alatt, de sohasem ingyenesen. Az árakat önkormányzati rendeletben szabályoztuk. Az önkormányzat e szolgáltatás tekintetében áfakörbe tartozik, ezért az eladási ár és az önköltség közötti eltérésre évek óta megfizetjük az áfa összegét. Helyesen járunk-e el, hogy az adott kedvezmények után megfizetjük az áfát? Vagy ez nem is lenne kötelező? Véleményünk szerint, bár eredetileg az önkormányzat saját belátása szerint adta ezeket a kedvezményeket, jelenleg már az ár kizárólag a rezsicsökkentés kötelezettsége miatt ilyen alacsony, tehát a kedvezményt nem saját hatáskörben adjuk a természetes személyek részére.
32. cikk / 166 Internetszolgáltatás és egyéb közüzemi díjak továbbszámlázása
Kérdés: Intézményünk együttműködési megállapodást és vagyonkezelési szerződést kötött a területileg illetékes önkormányzatokkal. A megállapodások és szerződések rögzítik azokat az ingatlanrészeket, amelyek továbbra is az önkormányzatok vagyonkezelésében, használatában maradnak, mert nem kapcsolódnak közoktatási feladat ellátásához (pl. konyha, ebédlő, szolgálati lakás). Ezeknek az ingatlanrészeknek a közüzemi díjait vagy az almérőn mért tényleges fogyasztás, vagy energetikus által meghatározott arányban számlázza tovább az a fél, akinek az ingatlanrészében található a főmérő, és aki szerződést kötött a közüzemi szolgáltatóval. A megállapodás alapján néhány intézmény esetében az önkormányzat az internetszolgáltatás megrendelője, melynek meghatározott részét (70, illetve 90%-át) továbbszámlázza intézményünk részére, intézményünk pedig az önkormányzat felé számlázza tovább azokat a közüzemi költségeket, amelyek az önkormányzatok vagyonkezelésében, használatában maradt ingatlanrészekre esnek. Az internet- és egyéb közüzemi díjakat (például távhőszolgáltatás) milyen adómértékkel kell továbbszámlázni? Intézményünk áfakörbe tartozó adóalany, nem választott alanyi adómentességet.
33. cikk / 166 Tálalókonyhával kapcsolatos kiadások áfája
Kérdés: Önkormányzatunk áfaalany, és vásárolt élelmezés keretében látja el az intézményi gyermekétkeztetési feladatokat. A vásárolt élelmezés a tálalókonyhára érkezik. Levonásba helyezhető-e a tálalókonyhával kapcsolatos kiadások áfája, mint például rezsi vagy tisztítószerek költségei, amit az önkormányzat fizet? Ha igen, akkor kell-e arányosítani a fizetősök és az ingyen étkezők végett?
34. cikk / 166 Rezsiköltségek továbbszámlázása
Kérdés: Önkormányzatunk több ingatlan esetében is továbbszámlázza az ingatlant terhelő rezsiköltség egy bizonyos részét a bérlőnek a megkötött bérleti szerződésben leírtaknak megfelelően. Helyesen járunk el, ha a szolgáltató által kiállított közüzemi díjról szóló számlából azt a részt, ami továbbszámlázásra kerül, nem a 05331 Közüzemi díjak rovatra könyveljük, hanem a 05335 Közvetített szolgáltatások rovatra? Az egyik önkormányzati ingatlanban működik többek között a háziorvos, fogorvos, védőnő, gyerekorvos és gyógyszertár külön-külön. Egy mérőóra van a villamos energia, a gázenergia és a vízfogyasztás mérésére, viszont az egyes egységek fogyasztását almérővel tudjuk mérni. Ez alapján kerül továbbszámlázásra az egészségügyi vállalkozónak a rezsiköltség. Ha pl. a gázszámla teljes összegét a 05331-es rovatra könyvelem, akkor év végén látni fogja a fenntartó, hogy annak az ingatlannak mennyi az éves gázfelhasználása. Ha csak a "nem továbbszámlázott" rész kerül a közüzemi díj rovatra, akkor nem látom a teljes éves fogyasztás nagyságát, azt külön kell a 05335-ös rovatról leválogatnom. Önök szerint melyik a jogszabályoknak megfelelő, helyes eljárás?
35. cikk / 166 Rezsi továbbhárítása ingatlan-bérbeadáskor
Kérdés: Egy vállalkozás saját ingatlanját bérbe adja az önkormányzatnak, amely egy háziorvos használatába adja azt tovább. A vállalkozás nincs bejelentkezve az ingatlan-bérbeadás tekintetében az áfa hatálya alá, ezért adómentes számlát állít ki a bérbeadásról az önkormányzat felé. A bérleti szerződés szerint a rezsiköltséget a vállalkozás közvetlenül a háziorvosnak számlázza tovább áfásan. Véleményem szerint a rezsiköltség továbbszámlázása a bérbeadás áfamegítélését veszi fel. A vállalkozás részéről kérdésként merül fel, hogy ebben az esetben a rezsiköltség továbbszámlázása áfa felszámításával történik vagy sem, illetve számlázhatja-e egyáltalán a rezsiköltséget a háziorvos felé, akivel nem áll szerződéses jogviszonyban?
36. cikk / 166 Ingatlan használatba adása
Kérdés: Önkormányzatunk az egészségházat ingyenes használatba adta az orvosoknak. Azonban a víz, gáz, áram, telefon, szemét és takarítás díja arányosan továbbszámlázásra kerül. Az önkormányzat alanya az áfának. Véleményünk szerint a víz, gáz, áram közvetített szolgáltatásnak minősül, és a bérleti díjhoz kapcsolódik, ezért alanyi mentesen számlázzuk tovább. A takarítás költségét +27% áfával növelten kell továbbszámlázni (a takarítónő Mt. foglalkoztatott nálunk), illetve a telefon- és a szemétdíj csak szolgáltatásnak minősül? Ezáltal 27%-os áfával számlázzuk tovább? Illetve az áfát a bruttó összegre számoljuk rá, vagy a számla szerinti nettó + áfa megbontást számlázzuk, és amikor a szolgáltatást könyveljük, levonható áfára tesszük a kifizetett áfát?
37. cikk / 166 Visszapótlási követelés értéke
Kérdés: Önkormányzatunk 2015-ben vagyonhasznosítási szerződést kötött egy Áht.-n kívüli kft.-vel 15 évre. A szerződésben a hasznosító kötelezettséget vállalt arra, hogy az ingatlanokon található felépítmények, ingóságok vonatkozásában, könyv szerinti értékben meghatározottakat alapul véve, az önkormányzat által jogszabály alapján megállapított értékcsökkenési kulcsok szerint az értékcsökkenés visszapótlásáról gondoskodik, és a visszapótlást legkésőbb a futamidő végén elszámolja. A szerződés megkötésekor készült egy értékbecslés, mely rögzítette az ingatlanok szerződéskori értékét és állapotát. Jelenleg felmerült a szerződés megszüntetésének lehetősége. Ez esetben a feleknek el kellene számolnia egymással, a vagyon hasznosításba adáskori állapotához képest történt különbözetével is. Értékcsökkenés-visszapótlást a hasznosító nem hajtott végre eddig, az elszámolt értékcsökkenés értéke 38 millió forint. 2018-ban készült értékbecslés, mely szerint az ingatlan értéke 91 millió forinttal növekedett a hasznosításba adás időpontjához képest. A hasznosító nem kívánja számlákkal igazolni a végrehajtott beruházásokat, és ezzel együtt az értékcsökkenés-visszapótlás értékét, hanem a 2018-as értékbecslés alapján szeretne elszámolni, és ez alapján szerintük az önkormányzatnak van tartozása. Véleményünk szerint mindenképpen számlákkal, alátámasztó bizonylatokkal kell igazolnia, hogy milyen beruházásokat hajtott végre a hasznosítás időszaka alatt az ingatlanon, és szerintünk nem fogadható el a piaci alapon készített értékbecslés, melyből nem állapítható meg, hogy mikor végezték az adott beruházási munkát, illetve az sem derül ki, hogy az bruttó vagy nettó összeg, mivel egy becsült összegről van szó.
38. cikk / 166 Gyermekétkeztetés során felmerülő nyersanyag áfája
Kérdés: Önkormányzatunk vásárolt élelmezés keretében látja el a gyermekétkeztetési feladatait. A szállító külön állít ki számlát a nyersanyagról és az üzemeltetés költségeiről (bér, rezsi stb.). A nyersanyag áfáját a kedvezményekkel összhangban vonjuk le. Az ingyenesen étkezők adagszámára jutó nyersanyagáfa nem kerül visszaigénylésre, az 50% kedvezményben részesülők tekintetében az adagszámukra jutó nyersanyagáfa 50%-a, a 100%-ot fizetőkre pedig a teljes nyersanyag áfája levonásba kerül. Helyes eljárás-e a fent leírtak szerinti áfa-visszaigénylés, illetve, hogy az ingyenes étkezőkre vonatkozóan szükséges-e számlát kiállítani? ASP-ben dolgozunk, és ott kiállítjuk a nullás számlákat. Eszerint nincs pénzforgalmi bevétel, a reá jutó nyersanyag áfáját sem igényeljük vissza.
39. cikk / 166 Szolgálati lakás fenntartása
Kérdés: Központi költségvetési szervként ún. szolgálati lakást tartunk fenn bérelt ingatlanban. Az igénybevételnél, illetve a bérleti díj megállapításánál a lakásra fordított kiadásokat vettük figyelembe. Mivel a költségek ilyen módon megtérülnek, az intézménynek a lakás fenntartása nullszaldós. Vonatkozik-e valamilyen korlátozó jogszabály a lakás fenntartásával kapcsolatosan?
40. cikk / 166 Fakitermelés saját erdőből
Kérdés: Önkormányzatunk saját erdejéből fát termel ki. A kitermelésre külső vállalkozóval kötöttünk szerződést. A vállalkozó számlát állít ki az önkormányzat részére a tűzifa kitermelésére. A tűzifa nagy részét az önkormányzat és intézményei épületeinek fűtésére használjuk fel. A KLIK által fenntartott általános iskola az önkormányzat faluházát is használja, megállapodás alapján a felek a rezsikiadásokat, így a felhasználásra kerülő tűzifa költségét 50-50%-ban osztják meg, melyet önkormányzatunk továbbszámláz az iskolának.
A kitermelt tűzifa többi része az iskolaépület fűtése céljából értékesítésre kerül az iskolának. Hogyan kell megállapítani a kitermelt tűzifa bekerülési, nyilvántartási értékét, valamint könyvelni a kitermelés, nyilvántartás, felhasználás, továbbszámlázás, értékesítés gazdasági eseményeit?
A kitermelt tűzifa többi része az iskolaépület fűtése céljából értékesítésre kerül az iskolának. Hogyan kell megállapítani a kitermelt tűzifa bekerülési, nyilvántartási értékét, valamint könyvelni a kitermelés, nyilvántartás, felhasználás, továbbszámlázás, értékesítés gazdasági eseményeit?
