131 talált cikk a szakfeladat kifejezésre

Kérdés: Kiemelt költségvetési szerv vagyunk. Térítésmentesen kapunk-kaptunk készletet. A készletek között ezt piaci értéken kell kimutatnunk, gondolom, a könyvelése a tőkenövekedéssel szemben történik. Mi a helyes eljárás a készlet felhasználásánál? Milyen könyvelési tételek merülnek fel, illetve milyen értéken? (Szakfeladatra – gondolom – nem kerülhet piaci értéken könyvelt tétel?)

Kérdés: Intézményünk alaptevékenységként lát el marketing-, promóciós és reklámtevékenységet, így különösen idegenforgalmi szakfeladatunk keretében. Ennek keretében különböző szóróajándékokat készíttetünk, melyeket ingyenesen osztunk szét különféle rendezvényeken, kiállításokon. Ezzel kapcsolatban milyen személyijövedelemadó-, illetve társadalombiztosítási közterheink keletkezhetnek? Tekinthetők-e ezek üzletpolitikai ajándéknak vagy üzleti ajándéknak?

Kérdés: Önkormányzatunk éves adóbevalló. Gazdasági tevékenysége csak az óvodai, iskolai, munkahelyi, minimális vendégétkezés és a telefonos magánbeszélgetések (ez szintén csak pár ezer forint) után van. Az étkeztetés az óvoda szakfeladatán történik, és sajnos nem kértük az áfakörből való kilépést. Az Áfa-tv. módosítása szerint az óvodához kapcsolódó szolgáltatásnyújtás adómentes tevékenységnek minősül. Kérdeznénk, hogy ebben az esetben az étkeztetés után befizetendő térítési díjra kell-e áfát számolni, a számlát áfásan kell-e kiállítani?

Kérdés: Önkormányzatunk a 126/2007. (VI. 1.) Korm. rendelet értelmében nyári szociális étkeztetés céljából támogatást igényelt. A támogatást vásárolt élelem beszerzésére fordította, mely a szociálisan rászorult gyermekek között került kiosztásra. Kérdésem a kiadási oldal. Konkrétan, mely közgazdasági számlára és szakfeladatra könyveljem a kiadást?

Kérdés: Önkormányzatunk a 2007. évi költségvetésében az intézmények (óvodák, iskolák, kórház, szakrendelő, alapellátás, művelődési központ, sportiroda) felújítási és beruházási kiadásait a polgármesteri hivatal költségvetésében tervezte. Ennek egy része a polgármesteri hivatal lebonyolításában és kifizetésében történik, másik részét az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv jóváhagyott felújítási terv alapján önállóan bonyolítja. A felügyeleti szerv a felújítási előirányzatot év közben előirányzat-módosítással bocsátja a költségvetési szerv rendelkezésére. Kérdésem az lenne, hogy a polgármesteri hivatal költségvetésében ezeket a felújítási és beruházási kiadásokat milyen szakfeladaton kell tervezni és elszámolni?

Kérdés: Intézményünk többcélú közoktatási intézmény (összetett iskola), gimnáziumi, szakközép-iskolai képzést folytatunk, és szakfeladatként 2007. július 1-jétől alapfokú művészetoktatással bővült tevékenységünk. Az intézményben 7-13. évfolyamon 20 osztály vesz részt középfokú képzésben. A zeneiskolába iratkozott tanulók létszáma 240 fő. Mennyi a zeneiskola igazgatóhelyettesének kötelező óraszáma? A közoktatási törvény 1. sz. melléklet harmadik rész 3. pontja szerint (középiskolában, szakiskolában és gyakorlóiskolában), vagy a 4. pont (alapfokú művészetoktatási intézményben) címszó alatt leírtak szerint kell megállapítani a zeneiskolai igazgatóhelyettes kötelező óraszámát? A 3. pont szerint 4, a 4. pont szerint pedig 10 óra lenne a zeneiskola igazgatóhelyettesének kötelező óraszáma.

Kérdés: Településünkön a részben önálló jogkörrel gazdálkodó általános iskola 2005 szeptemberétől intézményfenntartó társulásban, tagiskolaként működött. Ez azt jelentette, hogy a személyi juttatások normatíván felüli részét, valamint a tagiskola dologi kiadásait a fenntartó önkormányzatnak kellett fizetni. Mivel a fenntartó nem változott (csak a munkáltatói jogkör gyakorlója a pedagógusoknál), ezért nem készítettünk erről az időszakról beszámolót. 2007. augusztus 31-ével a tagiskola jogutód nélkül megszünik, a tanulók a székely iskolába fognak járni. A megszűntető okirat mellett a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rend. 13/A. §-a alapján a beszámoló készítése hogyan valósul meg a gyakorlatban? Eddig részben önálló intézményként az önkormányzati beszámoló részeként, szakfeladatokon történt a féléves, éves beszámolás. Milyen egyéb teendője van még a megszüntető önkormányzatnak?

Kérdés: Intézményünk központi költségvetési szerv, a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) keretében kedvezményezettként támogatást nyert. A támogatás mértéke a projekt elszámolható költségének 100 százaléka. A számlák támogatási összegének kifizetése az irányító hatóság lebonyolítási számlájáról közvetlenül a szállítók részére történik. A kiadások és bevételek pénzforgalom nélküli tételként az alábbiak: A kiadások elszámolása – közgazdasági osztályozás szerinti kiadások elszámolása T 1-5. Ki ei. telj. számlái – K 499. Pénzforg. nél. B és Ki sajátos elsz. – funkcionális osztályozás szerinti kiadások elszámolása T 662. Struk A tám. Ki – K 1-5. Átvezetési számlák – ha eszközbeszerzés történt, állományba vétele T 1-2. Eszköz állományi számlája – K 4122. Tőkeváltozások (pénzf) kötelezettség kivezetése T 441. Szállítók – K 4122 Tőkeváltozások (pénzf) Az IH/KSZ-től kapott támogatás elszámolása (IHSZ-értesítés alapján) közgazdasági osztályozású bevételek elszámolása T 499. Pénzforg. nél. B és Ki sajátos elsz. – K 46422 Működési célú támogatásértékű bevétel fejezeti kezelésű előirányzatból – K 46522. Felhalm. célú támogatásértékű bevétel fejezeti kezelésű előirányzatból funkcionális osztályozású bevételek elszámolása T 479. Tám. PÁ átvezetési számlája – K992. Alaptev. szakfeladatának bevételei Kérdésünk: A pénzforgalom nélküli bevétel és kiadás elszámolásához kapcsolódik-e előirányzat-módosítás? A könyvelési tételeknek meg kell-e jelenniük a pénzforgalmi jelentésben?

Kérdés: Kérem, ismertessék az önkormányzatok szemszögéből a vizitdíj kiadásként és bevételként történő könyvelését, a magánszemélynek visszatérített vizitdíj elszámolását (szakfeladat, kiadás főkönyvi számla, a költségvetéstől visszaigénylés utáni bevétel főkönyvi számla)!

Kérdés: Egy községi önkormányzatnál 3 "intézmény" működik: gondozási központ, községi könyvtár, általános iskola és napközi otthonos óvoda. Mindegyik intézménynek külön alapító okirata van, melyek szerint: – alapítójuk a községi önkormányzat, – fenntartójuk a községi önkormányzat, – jogállásukat tekintve 2 intézmény önálló jogi személy, míg egy szakmailag önálló jogi személy, mely részben önálló gazdálkodást folytat, – az egyik intézmény gazdálkodási formája részben önálló, bérgazdálkodási jogkörrel rendelkezik, – az intézmények vezetőit a képviselő-testület bízza meg, – az alapellátásukkal kapcsolatos kiadásaikat az önkormányzat finanszírozza, – alapításkor feladatuk ellátását szolgáló ingatlan és ingó vagyon az alapító tulajdona stb. Ezen intézmények bevételeit, kiadásait az önkormányzat a polgármesteri hivatalon belül az adott szakfeladatokon könyveli. Az önkormányzat helyesen járt-e el, amikor nem önálló, illetve részben önálló intézményként, hanem szakfeladatokon tartja nyilván ezen "intézmények" bevételeit és kiadásait? Véleményük szerint mi a helyes megoldás?