28 talált cikk a szemüveg kifejezésre

Kérdés:

Költségvetési intézményünk belső szabályzat alapján kétévente maximum egyszer 30.000 forintot térít a védőszemüveg, képernyő előtti éles látást biztosító szemüvegből, az intézmény nevére szóló számla alapján, valamint a munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál működő orvos által felírt beutalóval utalja be a szemészeti szakvizsgálatra. A számlán szerepel, hogy képernyő előtti munkavégzéshez szükséges, éles látást biztosító szemüveg. Védőszemüvegként, adómentes juttatásként adjuk, a számla az intézmény nevére és címére szól. Amennyiben belső szabályzatunk nem írja elő, a juttatás kifizetéséhez a számlán és a beutalón kívül köteles-e a munkavállaló a szemészeti szakvizsgálat eredményét igazoló dokumentumot is leadni, vagy enélkül is kifizethető az összeg?

Kérdés:

A szabályzatunk szerint bizonyos munkakörökhöz ruházati költségtérítést (vezetők és anyakönyvvezetők) és szemüveg-költségtérítést (2 évente, számítógép előtti munkavégzéshez kapcsolódó munkakörök) fizetünk meghatározott keretösszegben. A ruházati a költségvetés elfogadása után, a szemüveg pedig a tényleges vásárlás alkalmával kerül számfejtésre. A keretösszeget számfejtjük mint munkaviszonyhoz kapcsolódó egyéb jövedelmet, tehát adó- és járulékköteles. A költségtérítéssel el kell számolnia a köztisztviselőnek, tehát a megkapott nettó összeget kérjük számlával igazolni. Így szól jelenleg a szabályzatunk. Viszont sokan a jelenlegi szabályozások, illetve a jövőbeni szabályozások miatt adómentesek. Ez alapján dolgozónként más lehet a nettó összeg. Az egységesen felhasználható keret lehetőségét vizsgáltuk. Van arra mód, hogy ezeket az összegeket ne költségtérítésként kezeljük, hanem mint természetbeni juttatást? A közszolgálati szabályzatban is átfogalmaznánk, hogy a hivatal nevére szóló számla alapján adnánk a juttatást éves (illetve szemüveg esetén 2 éves) keret összegéig. A hivatal nevére szóló számla után pedig, mint kifizető, megfizetnénk a kifizetői szja-t és a szochót. Ebben a formában mindenki azonos összegben kapna térítést. Lehetséges, szabályos lenne így?

Kérdés: 2024. szeptember 1. napjától nem kötelező a munkáltatóknak üzemorvosi vizsgálatot biztosítani a munkavállalók részére. Önkormányzati hivatalunknál sincsenek üzemorvosi vizsgálatra kötelezően előírt munkakörök, ezért 2025-től megszüntettük az együttműködést a foglalkozás-egészségügyi szakorvossal, így most nincs, aki a korábbiak szerint megállapította, hogy a dolgozó részére a képernyő előtti éles látást biztosító szemüveg biztosítása szükséges lehet, és beutalót állított ki szemészeti szakvizsgálatra, melyben feltüntette a munkakört és annak leírását a szakvizsgálathoz. Egyik köztisztviselőnknek szemüveget kell cserélnie. Jelen helyzetben elegendő lehet-e egy szemészszakorvosi ambuláns lap, mely az alábbi szöveget tartalmazza: „Képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveg szükséges”? A szemüveget adómentesen szeretnénk juttatni a dolgozó részére, utólagos elszámolással (a dolgozó veszi meg, és számlával számolja el).

Kérdés: Az Szja-tv.-nek megfelelően a tükröződésmentes réteggel ellátott védőszemüveg minimális árát intézményünk megtéríti számla ellenében. A számla kizárólag az intézmény nevére szólhat, vagy ha a magánszemély saját nevére állíttatta ki a számlát, az is befogadható?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Munkavállalóink képernyő előtt végzik a munkájukat. A Költségvetési Levelek 358. számában a 6327-es számú kérdésre adott válaszukban említik az adómentes szemüveg-költségtérítést, amit a minimálisan szükséges éles látást biztosító szemüveghez kaphat a munkavállaló. Még ha a szemész szakorvos meg is mondja, hogy mi a „minimálisan szükséges”, azt ki mondja meg, hogy ez minimálisan mennyibe kerül? A szemüvegárakat kutatva igen sokféle áron lehet megkapni a „minimálisan szükséges szemüveget”. A munkáltató által fizethető összeget szabályozza le a munkáltató egy alapos piackutatás után?

Kérdés: Költségvetési intézmény (helyi polgárőrség) belső szabályzatában az alábbit rögzítette: „Azon munkavállalók számára, akik képernyő előtti munkavégzők szakorvos vagy optometrista javaslatára a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencséhez támogatást kaphatnak.” A 50/1999 (XI. 3.) EüM rendelet nem rendelkezik az optometrista fogalmáról, a rendelet szemészeti szakvizsgálatról tesz említést. Véleményünk szerint a belső szabályzat hibásan rendelkezik/teszi lehetővé, hogy egy optometrista általi javaslat elegendő legyen a szemüveglencséhez való támogatáshoz. Kérjük szíves állásfoglalásukat az ügyben.

Kérdés: Költségvetési intézménynél dolgozó munkavállaló részére megtérített szemüveg költsége dologi kiadásnak vagy személyi juttatásnak minősül-e? Lehet ez a juttatás adómentes (akkor minősül védőeszköznek), ha a dolgozó 4 órát meghaladóan monitor előtti munkát végez, és a szakorvos javasolja a monitor előtti munkavégzéshez a szemüveget? Ha igen, akkor fel kell adni a központi illetményszámfejtő rendszerbe, vagy a dologi kiadások között mint védőeszköz számolható el?

Kérdés: A képernyő előtti munkavégzéshez használt, éles látást biztosító szemüveg védőeszköz, így adómentes juttatás a dolgozó részére. A dolgozónak kifizetett összegről tájékoztatjuk a munkaügyi osztályt, annak érdekében, hogy a KIRA-rendszerben megtörténjen az adatok rögzítése. Az intézmény nevére kiállított számlát a szabályzatban rögzített, dolgozónak kifizethető összeg mértékéig, bruttó módon rögzítjük nyilvántartásunkban. A fentiek alapján szabályos-e az, hogy X forintról kiállított számla egy része, Y forintösszeg kerül nyilvántartásba vételre?

Kérdés: Az 50/1999. EüM rendelet 5. §-a szerint ha a foglalkozás-egészségügyi orvos megállapítja, hogy a munkavállaló részére éles látást biztosító szemüveg szükséges, a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra beutalja. Dolgozóink közül a védőszemüveg-költségtérítés kifizetéséhez többen hoztak igazolást optikából, szemvizsgáló szalonból, melyen diplomás optometrista, kontaktológus, látszerész igazolta, hogy a páciens részére a szemüveg viselése javasolt/szükséges. Elfogadható-e ez az igazolás? Az előbbiekben felsorolt szakemberek végezhetik-e az EÜM rendelet szerinti szakorvosi vizsgálatot?

Kérdés: Költségvetési intézményünk belső szabályzat alapján évente maximum egyszer 21 500 Ft-ot térít a képernyő előtti éles látást biztosító szemüvegből, az intézmény nevére szóló számla és a szakorvosi vizsgálati lap alapján, de csak a számlán szerepel, hogy képernyő előtti munkavégzéshez szükséges, éles látást biztosító szemüveg, a szakorvosi igazoláson a vizsgálat ténye és a felírt szemüveg dioptriája, egyéb jellemzői szerepelnek. Védőszemüvegként, adómentes juttatásként adjuk, a számla az intézmény nevére és címére szól. A védőszemüveg elszámolható-e dologi kiadásként a számla alapján, vagy mivel adómentes juttatás, csak személyi juttatásként számolható el? Ha a szakorvosi véleményen nem szerepel, csak a számlán, hogy képernyő előtti munkavégzéshez szükséges, éles látást biztosító szemüveg, tekinthető-e védőszemüvegnek, és adómentesen adható-e? Az 50/1999. (XI. 3) EüM rendelet szerint, ha a szemüveg vagy a kontakt-lencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveggel, ezen pont alapján a védőszemüveg számla teljes összegét ki kellene fizetni a dolgozónak, vagy a szabályzatban meg lehet határozni a maximálisan fizethető összeget?