1807 talált cikk a szerződés kifejezésre

Kérdés: Egy munkavállalónkkal második egyetemi diploma megszerzésére már kötöttünk tanulmányi szerződést. Most olyan kéréssel fordult intézményünkhöz, hogy támogassuk doktori képzését is. Köthetünk-e dolgozónkkal egyszerre több tanulmányi szerződést? Ha igen, milyen feltételekkel?

Kérdés: Intézményünkben (központi költségvetési szerv) az EU társfinanszírozott operatív programok (TIOP és ÉMOP) befejezési határideje meghosszabbításra került 2015. 12. 31-ig. A projektekben a kivitelezői számlák szállítói kifizetésűek voltak, a módosítást követően pedig utófinanszírozottak lettek. A 2015. 10. 31-ét követő kiviteli számlákra, fordított áfára a támogatási szerződés szerinti támogatás 100%-ban megelőlegezésre került november elején. Az intézmény a megelőlegezett támogatást az Áht. 20. §-a szerint vissza nem térítendő támogatásként számolta el B16, B25 rovatokra. A közreműködő szervezet a 2015. 12. 31-ig benyújtott, de a fordulónapig még el nem fogadott összegről egyenlegközlőt küldött, amiben kéri az érintett összeg támogatási előlegből eredő, kötelezettségként való visszaigazolását. Megítélésünk szerint az egyenlegközlőt az intézmény nem igazolhatja vissza, hiszen a könyveiben 2015. 12. 31-én ilyen jogcímen kötelezettség nem szerepel. Helyesen járt-e el az intézmény a támogatás elszámolásakor, illetve ezzel összefüggésben jogszerűen tagadja-e meg a KSZ által kiküldött egyenlegközlő aláírását?

Kérdés: Önkormányzatunk 2015-ben egy lakásépítésekkel és -értékesítésekkel foglalkozó céggel (építési kivitelező és ingatlanforgalmazó cég) adásvételi szerződést kötött egy többlakásos lakóépületben épülő lakásra. A kivitelezés 2015-ben indult, és várhatóan – az adásvételi szerződés szerint – 2016-ban befejeződik.
Az adásvételi szerződésben – mely a cég és az önkormányzat között jött létre – a lakás eladási áránál egy összeg szerepel, az áfa százalékos mértékének és nagyságának meghatározása nélkül. A lakás vételárának jelentős része 2016-ban kerül kifizetésre az adásvételi szerződés alapján. A fenti ügylettel kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. Olyan esetben, amikor az adásvételi szerződésben (amelyet 2015-ben kötöttek) nincs külön rögzítve a nettó összeg, áfa, bruttó összeg, akkor jogosult-e az ingatlanforgalmazó cég (az eladó) az ellenérték 2016-ban kifizetendő összegét 5 százaléktól bármilyen mértékben eltérő áfával növelten számolni?
2. Helyes-e az az értelmezés, mely szerint az adásvételi szerződés 2015. évi bruttó ára (mely 27 százalékos áfát tartalmazott) a törvény alapján nem egyezhet meg a 2016-ban számított bruttó árral, mivel az áfa mértéke 5 százalékra mérséklődött?
3. Amennyiben a 2015. évi befizetésről – mely az adásvételi szerződés szerint előleg – 2016-ban számol el az eladó, milyen mértékű áfát kell felszámítania?

Kérdés: Az Áhsz. szerint a K336-ra Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások kerülnek. Ezen a rovaton kell elszámolni:
a) azoknak az egyébként jellemzően az államháztartás által kibocsátott komplex szolgáltatásoknak – így különösen egészségügyi, oktatási (az informatikai oktatás kivételével), szociális, útüzemeltetési, környezetvédelmi szolgáltatások – a vételárát, amelyeket államháztartáson kívüli szervezetek, személyek teljesítenek, és
b) más szellemi jellegű tevékenység szolgáltatásvásárlással történő ellátása miatt fizetett vételárakat, így különösen a tervezői, tanácsadói, ügyvédi, jogi segítői, fordítói, közjegyzői, közbeszerzési irodai díjakat.
Eddig én úgy értelmeztem, hogy csak a szellemi szakmai tevékenységeket soroljuk ide. Most elbizonytalanodtam, ugyanis az a) pontban nem nevesíti azt, hogy szellemi szolgáltatás. Mivel az a) pont az egészségügyi komplex szolgáltatásokat is a K336-ra sorolja, felmerült bennem a kérdés, hogy csak a szellemi tevékenységek tartoznak ide? Vagy esetleg a fizikai egészségügyi jellegű szolgáltatások is (pl. mikrobiológiai vizsgálat besorolásában bizonytalan vagyok, hogy az K336 vagy K337)? Jelenleg az a) pont szerint ide könyveljük pl. a véradás szervezését, a számlás (nem közalkalmazott) orvosokat stb. A törvényalkotó célja valószínűleg az volt a K336-ra történő dologi kiadásból való átsorolás tilalma esetében (csak a K1 Személyi juttatásokból lehet megemelni), hogy lekorlátozza a beszámlázásokat. Kérdésem, hogy a fizikai típusú egészségügyi szolgáltatások is a K336 Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatásokra kerülnek vagy nem?

Kérdés: Óvónőt tudunk-e megbízási szerződéssel alkalmazni, vagy csakis közalkalmazotti jog­­viszonyban?

Kérdés: A felhasználási szerződés alapján, személyes munkát végző személynek kifizetésre került külső személyi kiadások között megbízási díj. A felhasználási szerződés alapján a létrejött szoftverprogram tulajdonjoga a megbízót, jelen esetben az intézményt illeti meg. Milyen könyvelési tételek szükségesek a vagyoni jog nyilvántartásba vételével kapcsolatban? Mi a bekerülési érték?

Kérdés: Európai uniós támogatást (MVH-pályázat) kellett visszafizetnünk. Hogyan kell könyvelni, melyik rovatra? Az idegen pénzeszközöket kell-e könyvelni és hova? Hol találunk a költségvetés tervezéséhez alkalmas (Excel) táblázatot, illetve rendeletmintát?

Kérdés: Ha egy költségvetési szerv térítés nélkül vesz át eszközöket egy gazdasági társaságtól, keletkezik-e adófizetési kötelezettsége? Az átadás tényét milyen dokumentumokkal kell alátámasztani (szerződés, számla)? Ha az átadó élt az adólevonási jogával, akkor a számlán vagy a szerződésben milyen adatoknak kell szerepelnie, értve ez alatt az alap és az áfa fogalmát? Az alap térítés nélküli, az áfa térítéses? Milyen könyvelési tételek kapcsolódnak a gazdasági eseményhez?

Kérdés: Intézményünk fenntartója egy nemzetiségi önkormányzat, mely támogatási szerződés útján kapja meg az éves működéséhez szükséges pénzforrást a városi önkormányzattól. Az Áht. X. fejezete 86. §-ának (5) bekezdése szerint a pénzmaradványról a fenntartó (esetünkben: nemzetiségi önkormányzat) dönt. Abban az esetben, ha a fenntartó elszámolt a támogatási szerződésben kapott összeggel, köteles-e a maradványt visszafizetni a városi önkormányzatnak?

Kérdés: Költségvetési intézmény dolgozójával kötött tanulmányi szerződésben vállalta az iskolába járás útiköltség egy részének megtérítését, maximum havi 20 E Ft értékhatárig, a számlák leadásával. Milyen rovatra kell elszámolni az iskolába járás címén kifizetett útiköltség-térítést? A csatolt számlákat egyenként, számlaként kell-e rögzíteni a pénzügy modulban, és áfarovatra is kell-e kontírozni a számlák áfatartamát, vagy elég egyéb tételként, áfamentesen rögzíteni a 20 E Ft-ot?