Térítésmentes eszköz átvétele

Kérdés:

Önkormányzat által létrehozott szervezet vagyunk. Térítésmentes eszköz átvételekor, amennyiben az államháztartáson belülről történik, a tárgyi eszköz 1-es főkönyvi számlájával szemben a 41212 Áhb. önkor. vagyonkezelésbe vett eszköz miatti nemzeti vagyon változás főkönyvi számlának kell a Követel oldalon szerepelnie? Államháztartáson kívülről történő térítésmentes átvételkor a tárgyi eszköz 1-es főkönyvi számlájával szemben a 9242 Térítés nélkül átvett eszköz főkönyvi számlának kell a Követel oldalon szerepelnie?

Részlet a válaszából: […] Az önkormányzat és intézménye, illetve az ugyanazon önkormányzat fenntartásában lévő intézmények közötti tárgyi eszköz és készlet átadás-átvételét eredménysemlegesen, a 412. Nemzeti vagyon változása könyvviteli számlával szemben kell elszámolni.A térítés nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Importáfa visszaigénylése

Kérdés: Közoktatási intézményünk áfakörös adószámmal rendelkezik. Adóköteles tevékenysége csak gyermekétkeztetésből származik. Harmadik országból kapott az intézmény iskolabútorokat, amikhez az importáfát a NAV vámletéti számlájára megfizette az iskola. Jogosult-e az intézmény az importáfa visszaigénylésére?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. alapján az importvámeljárás során megfizetett áfa – a fizetendő áfával – azonos bevallási időszakban levonható abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany – ilyen minőségében – a terméket adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Önkormányzati ingatlanértékesítés

Kérdés: Önkormányzati szerv vagyunk, az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint állapítjuk meg. Van egy ingatlan, aminek 3/24 részére tulajdonosként hagyatéki hitelezői igény kielégítése jogcím be van jegyezve az önkormányzat részére. Most meg akarja venni egy vállalkozó az ingatlant. Mi a teendő, ha ez a tétel nincs nyilvántartva az önkormányzatnál? Hogyan kell eljárni, ha eladásra kerül sor?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint tulajdonrésze van az önkormányzatnak egy ingatlanban, amit értékesíteni szeretne.Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének (j) és (k) pontjai szerint mentes az adó alólj) a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.

Leselejtezett tárgyi eszköz értékesítése

Kérdés: Saját főzőkonyhával rendelkező költségvetési szerv, szociális otthon vagyunk. A főzőkonyhán használt ipari sütő leselejtezésre került, azonban alkatrészként még hasznosítható, és ezért megvásárolnák tőlünk. Milyen szabályok szerint tudjuk ezt a tárgyi eszközt így értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] Az Nvtv. 11. §-ának (3) bekezdése a nemzeti vagyonba tartozó leselejtezett tárgyi eszközt, amennyiben az a közfeladat ellátásához nem szükséges, a tulajdonosi joggyakorló ingyenesen átruházhatja.Amennyiben az önkormányzat vagyonrendelete nem tartalmaz erre vonatkozóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.

Az alanyi adómentességre jogosító értékhatár számítása

Kérdés:

Alanyi adómentes adóalany áfás tevékenységet és tárgyi mentes tevékenységet is folytat. Ha egyaránt teljesít olyan ügyleteket, amelyek az Áfa-tv. 85–86. §-a alá tartozó tárgyi mentes (a tevékenység közérdekű jellegére, valamint a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentes) ügyletnek minősülnek, illetve olyanokat, amelyeket alanyi adómentesen számláz, akkor az alanyi adómentességre jogosító felső értékhatárba (18 millió forint) valamennyi tárgyi adómentes ügylet ellenértéke beleszámít? A harmadik országos értékesítéseket a felső értékhatár kiszámításakor figyelembe kell venni? Vannak olyan ügyletek is, amikor hiába választott az adóalany alanyi adómentességet, mégis áfát kell felszámítania. Ezek az ügyletek beleszámítanak a 18 millió forintos értékhatárba?

Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 188. §-ának (1)–(2) bekezdése kimondja, hogy „alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany 2. §-ának a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Színházi díszlet könyvelése

Kérdés: A színházi díszleteket külső vállalkozó gyártja. A számlán munkadíj és anyagköltség szerepel. Előfordul olyan eset is, hogy a színház biztosítja az anyagot régebbi, már nem játszott darabokból, így csak munkadíj merül fel. Ezek a díszletek jó esetben több évig szolgálják a tevékenységet, de olyan is előfordult már, hogy pár hónapig játszották csak a darabot. Az eddigi gyakorlatunk az volt, hogy a készletek közé felvettük a díszletet, ha átalakították, akkor kivezettük. De mivel elég gyakoriak az átalakítások, és általában több, korábbi díszletet is felhasználnak, ezért a könyvelésénél azon gondolkodunk, hogy elegendő lenne csak szakmai anyagra könyvelni. Kérjük, mutassák be a helyes eljárást!
Részlet a válaszából: […] A színházi díszleteket, mint minden más eszközt, az Áhsz. 10. §-ának (5)–(7) bekezdései alapján kell megítélni abból a szempontból, hogy azok tárgyi eszköznek vagy készletnek minősülnek-e. Az intézmény tevékenységét tartósan (éven túl) szolgáló eszközöket a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Építményi jog értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk építményi jogot értékesít. Ingatlan értékesítésekor nem vagyunk áfakörösek, csak szolgáltatásnál. Az építményi jog értékesítése felhalmozási bevételnek számít?
Részlet a válaszából: […] A befektetett eszközök között csak olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek rendeltetése, hogy a tevékenységet egy éven túl szolgálja.Ha az önkormányzat egy olyan ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogot értékesít, amely nála befektetett eszköznek minősült, akkor azt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Magánszemély ingatlanvásárlása

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója ingatlant értékesített. Az ingatlant 2021-ben vásárolták, melyet megelőzött egy bérleti szerződés. A bérleti szerződésben szerepelt egy megállapodás is, miszerint, ha 2021. 08. 31-ig 38.500.000 Ft vételárért megvásárolják az ingatlant, akkor az addig fizetett bérleti díj felét beszámolja a bérbeadó a vételárba. Az adásvételi szerződés, mely 2021. 08. 18-án kelt, nem tartalmazza ezt az előzetes megállapodást, és 37.000.000 Ft vételár szerepel benne. Ebben az esetben figyelembe lehet venni a bérleti szerződést, mint „lízingszerződést”? Melyik év minősül a szerzés időpontjának?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 59–63. §-ai rendelkeznek az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem adózási szabályairól. Az Szja-tv. 60. §-ának (1) bekezdése értelmében az ingatlan (ingatlanrész), továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Közmunkaprogram keretében készült eszközök nyilvántartása

Kérdés: Önkormányzatunk a közmunkaprogram keretében fejlesztési célú támogatást kapott az önkormányzat tulajdonát képező buszmegállók felújításának, új szeméttároló edényzet készítésének anyagköltségére. A felújítást, illetve az új eszköz gyártását a közfoglalkoztatottak végzik. A munkaügyi központtal egyeztetve a támogatás elszámolásakor üzembe helyezési okmányt és egyedi tárgyieszköz-nyilvántartó kartont szükséges benyújtani, a támogatással megegyező összegben. Az eszköz-előállítás önköltségének része a közfoglalkoztatottak személyi juttatása is, ezt viszont a munkaügyi központ nem kezeli, kizárólag az anyagköltséget kéri aktiválni. A gazdasági esemény helyes könyvelési tételeiben kérem a segítségüket.
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 16. §-ának (3a) bekezdés szerint a saját előállítású rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök, továbbá a már használatba vett, illetve a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközök bővítésével, rendeltetésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Tárgyi eszközök nyilvántartása

Kérdés: Intézményünkben új gazdasági rendszer bevezetését tervezzük. A rendszer bemutatásakor láttuk, hogy a tárgyi eszközök nyilvántartásában különálló eszközként kezeli a program a nagy értékű tárgyi eszközöket és külön eszközként a tartozékokat. A jelenleg használt gazdasági rendszerben a tartozék az eszköz részét képezi (hiszen önálló eszközként nem működik, csak a főeszközzel), a tartozék értéke az eszköz értékét növeli, az értékcsökkenés az eszköz jellegétől függően kerül elszámolásra (14,5%, 33% stb.). Az új gazdasági rendszer kapcsán elbizonytalanodtunk. Szabályos lehet-e az (természetesen a számviteli politikában részletezve), ha a tartozékokat különálló eszközként kezeli a program, mivel így jellemző lesz az, hogy egy nagy értékű eszköznek lehet kis értékű tartozéka (pl. ultrahangkészülék és a hozzá tartozó ultrahangfejek)?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. tárgyi eszközök bekerülési értékére vonatkozó előírásai szerint az államháztartási számvitelben a tartozék nem része az eszköz bekerülési értékének.Az Áhsz. 16. §-ának (3) bekezdése alapján vásárolt tárgyi eszközök esetén a beruházás bekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.
1
2
3
…
58