Befektetett eszközök értékesítése

Kérdés: Központi költségvetési szervnél a beruházások között kimutatott (használatba nem vett, kis értékű) „új” tárgyi eszköz értékesítésére került sor, mert „tartalékként” több darab került megvásárlásra, de a használatbavétele már nem várható, így – használatbavétel nélkül – az értékesítés mellett született döntés. A beszámoló 15. űrlap 09. sorában (értékesítés) a beruházások oszlopban nem lehet adatot feltüntetni (ez az Áhsz. 8. mellékletből nem következik), a változás az egyéb csökkenés (13.) sorban mutatkozik, és a terven felüli értékcsökkenés (növekedés 21. és kivezetés 22.) sorokban is szerepel. Az Áhsz. 17. §-ának (5) bekezdése és az Szt. 53. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti meghatározás meglátásunk szerint nem értelmezhető erre az esetre, mert a használatba nem vett eszköz értéke tartósan nem csökken le, nem a tevékenység változása miatt vált feleslegessé. Amennyiben a mérleg tagolása alapján a „tárgyieszköz-értékesítés” szabályait kellene teljeskörűen alkalmazni. akkor is értékesítés jogcímen lenne indokolt a 15. űrlapon a csökkenés kimutatása. Milyen szabály vonatkozik a leírt esetre (több más esetben is életszerű lehet üzembe helyezés előtt „beruházás”-értékesítés)? Mi támasztja azt alá, hogy a „beruházás”-t nem lehet értékesítés címén kivezetni a nyilvántartásból (a beszámoló 15. űrlapján feltüntetni), illetve terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni akkor is, ha az érték tartósan nem csökken le, és nem a tevékenység változása miatt válik feleslegessé a beruházások között nyilvántartott tárgyi eszköz? Melyek helyesen a kapcsolódó könyvelési tételek?
Részlet a válaszából: […] A befektetett eszközök között azokat az eszközöket lehet kimutatni, amelyeknek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. A befektetett eszközök közé tartoznak az immateriális javak, tárgyi eszközök és a befektetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.

Alanyi adómentesség

Kérdés: Önkormányzatunk szeretne áfaalanyi mentességet kérni. Nincs semmilyen intézménye (pl. óvoda, orvosi rendelő stb.), a gyermekétkeztetést vásárolt szolgáltatás útján oldja meg. Minimális bevétele van önkormányzati ingatlanok bérbeadásából. Van akadálya, hogy az önkormányzat kikerüljön az áfakörből?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 188. §-ának (1)–(2) bekezdései szerint alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany belföldön teljesített összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – a forintban kifejezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

Önkormányzati ingatlanon végzett beruházás

Kérdés: Az önkormányzati intézmény által elkezdett önkormányzati ingatlanon végzett beruházást az intézmény 2026. 06. 30-ai megszűnését követően a közfeladatot átvevő önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő kft. folytatta. A kft. a közfeladatot közszolgáltatási szerződés alapján számlásan, áfa felszámításával végzi. A közfeladat ellátása érdekében irodai berendezéseket és egyéb eszközöket is vásárolt. A vagyonrendelet kimondja: Az ingatlanfelújítás és az eszközök beszerzésének áfatartalmát levonásba helyezte. Jelenleg az önkormányzat ingyenesen kéri 2025. december 31-ei időponttal az ingatlanon végzett beruházás átadását a kft.-től. A kft. ingatlanértékesítésre és -bérbeadásra nincs az áfa hatálya alá bejelentkezve.
1. A 2025. december 31-ei átadás milyen bizonylat alapján történjen? Szükséges számlát kiállítani, vagy egy átadás-átvételi bizonylat is elegendő?
2. A 2025. december hóban történő átadás miatt a december havi áfabevallásban kell megfizetni az átadás áfatartalmát?
3. Az átadás miatt önellenőrzéssel kell a beruházás folyamán levont áfatartalmat befizetni?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése szerint ellenérték fejében teljesített termékértékesítés [2. § a) pontja] az is, ha az adóalany a terméket a vállalkozásából véglegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

Karbantartási munkálatok elszámolása

Kérdés: Városunkban a műszaki ellátó költségvetési szerv önálló költségvetési szervként működik. Ellátja más önállóan működő költségvetési szerv karbantartási munkálatait, valamit saját előállítású eszközöket is készít. A műszaki állomány (pl. karbantartók) a műszaki ellátó szerv állományában vannak. A költségvetésük ott van megtervezve, az anyagköltség egy-egy intézménynél. Hogyan lehet helyesen megoldani, hogy a személyi állomány költsége jelentkezzen azon intézményeknél, ahol dolgoznak ekkor? Ha látnák egy-egy munka személyi költségét, ők is jobban gazdálkodnának a munkaerővel. Különös tekintettel a saját előállítású termékekre, melyeknek csak az anyagköltsége jelentkezik az intézményeknél. Hogyan tudjuk figyelembe venni a rezsiköltséget és a személyi költséget, ha az a műszaki karbantartó intézménynél teljesül, de a karbantartott intézménynél kellene kimutatni? Lehet ezt belső bizonylattal kezelni az önkormányzat intézményein belül?
Részlet a válaszából: […] A műszaki ellátó költségvetési szerv abban az esetben, amikor az intézménynél megtervezett, az intézmény könyveiben nyilvántartott készleten lévő anyagok felhasználásával végez karbantartási szolgáltatást, akkor szolgáltatási díjat számláz az ellátott intézménynek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

Fejlesztési tartalék felhasználása

Kérdés: Költségvetési szervünk egy egyéni vállalkozóval szerződött. Az egyéni vállalkozó a 2022. évi szja-bevallásában (2253) fejlesztési tartalékot képzett. A fejlesztési tartalék akkor vezethető ki, ha az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba vétel évében és az azt követő három adóév során általa kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében beruházási, felújítási kiadás(oka)t teljesít. Jelen esetben legkésőbb 2025-ben kell felhasználni a fejlesztési tartalékot, vagy 2026-ban is van rá lehetősége?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 49/B. §-ának (16) bekezdése értelmében a fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeg annyiban és akkor vezethető ki a nyilvántartásból, ha és amennyiben az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba vétel évében és az azt követő három adóév során általa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

Padlóburkolat cseréje

Kérdés: Intézményünk gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv. A padlóburkolat cseréje felújításnak minősül-e (például: halszálkás parkettáról laminált padlóra, vagy PVC-ről más anyagú burkolatra)?
Részlet a válaszából: […] A felújítás és a karbantartás fogalmát az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8., illetve 9. pontja határozza meg. A felújítás az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Térítésmentes eszköz átvétele

Kérdés:

Önkormányzat által létrehozott szervezet vagyunk. Térítésmentes eszköz átvételekor, amennyiben az államháztartáson belülről történik, a tárgyi eszköz 1-es főkönyvi számlájával szemben a 41212 Áhb. önkor. vagyonkezelésbe vett eszköz miatti nemzeti vagyon változás főkönyvi számlának kell a Követel oldalon szerepelnie? Államháztartáson kívülről történő térítésmentes átvételkor a tárgyi eszköz 1-es főkönyvi számlájával szemben a 9242 Térítés nélkül átvett eszköz főkönyvi számlának kell a Követel oldalon szerepelnie?

Részlet a válaszából: […] Az önkormányzat és intézménye, illetve az ugyanazon önkormányzat fenntartásában lévő intézmények közötti tárgyi eszköz és készlet átadás-átvételét eredménysemlegesen, a 412. Nemzeti vagyon változása könyvviteli számlával szemben kell elszámolni.A térítés nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Importáfa visszaigénylése

Kérdés: Közoktatási intézményünk áfakörös adószámmal rendelkezik. Adóköteles tevékenysége csak gyermekétkeztetésből származik. Harmadik országból kapott az intézmény iskolabútorokat, amikhez az importáfát a NAV vámletéti számlájára megfizette az iskola. Jogosult-e az intézmény az importáfa visszaigénylésére?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. alapján az importvámeljárás során megfizetett áfa – a fizetendő áfával – azonos bevallási időszakban levonható abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany – ilyen minőségében – a terméket adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:    

Önkormányzati ingatlanértékesítés

Kérdés: Önkormányzati szerv vagyunk, az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint állapítjuk meg. Van egy ingatlan, aminek 3/24 részére tulajdonosként hagyatéki hitelezői igény kielégítése jogcím be van jegyezve az önkormányzat részére. Most meg akarja venni egy vállalkozó az ingatlant. Mi a teendő, ha ez a tétel nincs nyilvántartva az önkormányzatnál? Hogyan kell eljárni, ha eladásra kerül sor?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint tulajdonrésze van az önkormányzatnak egy ingatlanban, amit értékesíteni szeretne.Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének (j) és (k) pontjai szerint mentes az adó alólj) a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.
Kapcsolódó címkék:    

Leselejtezett tárgyi eszköz értékesítése

Kérdés: Saját főzőkonyhával rendelkező költségvetési szerv, szociális otthon vagyunk. A főzőkonyhán használt ipari sütő leselejtezésre került, azonban alkatrészként még hasznosítható, és ezért megvásárolnák tőlünk. Milyen szabályok szerint tudjuk ezt a tárgyi eszközt így értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] Az Nvtv. 11. §-ának (3) bekezdése a nemzeti vagyonba tartozó leselejtezett tárgyi eszközt, amennyiben az a közfeladat ellátásához nem szükséges, a tulajdonosi joggyakorló ingyenesen átruházhatja.Amennyiben az önkormányzat vagyonrendelete nem tartalmaz erre vonatkozóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
58