664 talált cikk a termékértékesítés kifejezésre

Kérdés: A költségvetési szerv megrendelésre adatszolgáltatást végzett. A vevő nem fizetett, a fizetési felszólításra sem válaszolt. Az év végén a könyvviteli mérlegben szerepelhet-e a tartozás, mint követelés?

Kérdés: Intézményünk az Áfa-tv. 4/A. §-a szerint 2004-ben nem áfaalany. Az intézményünkben étkező növendékek a Fővárosi Főpolgármesteri Hivatal tájékoztatója alapján napi 575 forint áfa nélküli összeget fizetnek, plusz 15 százalék áfát, összesen bruttó 661 forint/nap, illetve ennek 50 százalékát. Az alkalmazottak úgyszintén ezen összegért plusz 15 százalék rezsiköltségért veszik igénybe az étkezést. Hogyan kell bizonylatolnunk? A kibocsátott számlán bruttó összeget tüntetünk fel (bruttó és áfamegbontás nélkül) "alanyi mentes" megjelöléssel. A bevételi bruttó összeget a 9-es számlaosztályban, mint intézményi ellátási díjat és alkalmazottak térítését könyveljük. Helyesen járunk-e el?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk, egy rt. egy alapítványon keresztül használt számítógépeket adott térítés nélkül. Az átadási jegyzőkönyvben ugyanannyi a bruttó érték és az értékcsökkenés, a nettó érték nulla, de kimutatott áfaalapot és áfát. Mi a teendőnk, be kell-e venni az áfaelszámolásunkba?

Kérdés: Önkormányzatunknál többször előfordul, hogy a szállítócégek a számlájukban a postaköltséget nem tüntetik fel (pl. könyv, kis értékű tárgyi eszközök beszerzése esetén). Elfogadható-e bizonylatnak a postai utánvétes kísérőlevél, amin fel van tüntetve a postai díj, vagy minden esetben kérni kell a postaköltség számlázását? A posta nem ad számlát, hiszen nem ő az értékesítő.

Kérdés: Kis értékű tárgyi eszközt selejteztünk és értékesítettünk a dolgozóinknak, ill. más magánszemélyeknek. Kötelesek vagyunk-e az értékesítésről áfás számlát kiállítani? Áfabevallásnál a bevételt figyelembe kell-e venni, ha nem rendszeres értékesítésről van szó? A levonható áfát arányosítás alkalmazásával vonjuk le.

Kérdés: 2003-ban nyertünk el PHARE-támogatást, amely csak 2006-ban fog kifutni. Az ebből finanszírozott beszerzéseket 2004. január 1-jétől terheli-e áfa?

Kérdés: Egy önkormányzati rt. az önkormányzattal üzemeltetési szerződést kötött, a létesítmények használatáért díjat fizet, de az önkormányzattól fejlesztési támogatást kap vissza. Hogyan alakul az áfakötelezettség?

Kérdés: Önkormányzati közművelődési intézmény alap- és más (nem vállalkozási) szolgáltatásainak díjmegállapításához kell-e önköltségszámítást végezni akkor, amikor az így megállapított díj olyan magas, hogy azt a látogatók nem tudják megfizetni? Van-e valamilyen egyszerűbb megoldási lehetőség?

Kérdés: Önkormányzati költségvetési intézményként sportcsarnokot üzemeltetünk. A sportcsarnokot egy kft.-től béreljük sportcélú hasznosításra. A kft. külön megbízási szerződésben felhatalmazta az intézményünket, hogy a kft. nevében a nem sportcélú hasznosításban is járjon el. A megbízási szerződés szerint az e tevékenységből a kft.-hez befolyó bevétel X százalékát az általunk a kft. részére kibocsátott számla ellenében a kft. kifizeti. Az intézmény ezen tevékenysége milyen szolgáltatási tevékenységnek minősül? A kft. részére milyen tevékenységet számlázhatunk, annak mi az SZJ-száma és áfakulcsa?

Kérdés: Önkormányzatunk a szomszéd önkormányzattal építési-igazgatási feladatok ellátására igazgatási társulást hozott létre. A társulási szerződésben foglaltak szerint a szomszéd önkormányzat finanszírozza a felmerült kiadásokat. A társulási szerződés e pontja alapján lehet-e kérni a kiadások megtérítését, vagy le is kell számlázni azokat? Milyen SZJ-számon, milyen áfamértékkel?