292 talált cikk a természetbeni juttatás kifejezésre

Kérdés: Az 1995. évi CXVII. személyi jövedelemadóról szóló törvény 69. § (1) bek. mb) pontja és a (12) bekezdése alapján 2006. szeptember 1-jétől a telefonszolgáltatás magáncélú használata címén a magánszemélynél keletkező bevétel természetbeni juttatásként válik adókötelessé a kifizetőnél. "Az adóköteles bevétel a magáncélú használat értékének, a magánszemély által meg nem térített része, azzal, hogy a magáncélú használat értéke, a telefonszolgáltatás esetében a forgalomarányos kiadásoknak a tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével határozható meg. Avagy választható, hogy a telefonszolgáltatás esetében a 20% számít adóköteles bevételnek." 1. Helyesen értelmezzük azt, hogy amennyiben a magáncélú használat értékét a magánszemélynek kiszámlázzuk, és ő ezt megtéríti, akkor nem keletkezik adóköteles bevétele? (Az adómentesség független attól, hogy hány százaléka ez az összeg a számla végösszegének?) 2. Amennyiben a továbbszámlázott összegek nem érik el a bejövő számla végösszegének a 20%-át, abban az esetben meg kell fizetnünk a különbség után a 20%-ot? 3. A fenti esetben a számla értékét a forgalomarányos kiadások (pl.: tételes híváslista) tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadások (pl. előfizetési díj) arányosításával határozhatjuk meg. Milyen nyilvántartás alapján lehet hitelt érdemlően, hiánytalanul bizonyítani a magáncélú használatot, ami a számlázás bizonylataként szolgálna? (Például, ha a magánszemélyek kapnak egy "hivatalos" és "magán" kódot, amit telefonálás előtt maguk ütnek be a készülékbe, vagy ha a számlán bekarikázzák a magánhívásaikat?) 4. Alkalmazható együttesen a két módszer? Ez alatt azt értem, hogy mondjuk csak 16 százalékot számlázok ki, és a maradék 4 százalék után fizetem meg az 54 százalékot és a járulékokat. Ekkor nem vezetünk nyilvántartást. 5. Vagy nyilvántartás alapján a magánhasználat forgalomarányos részét kiszámlázom, de a rá eső nem forgalomarányos (előfizetési díjak) után megfizetem az adót és járulékaikat. (Ebben az esetben a magánhasználat arányos és nem arányos, csak összesen 15 százaléka a bejövő számlának.)

Kérdés: Kérem, tájékoztassanak a telefonok magáncélú használatával kapcsolatos adófizetési kötelezettségről. Mikortól kell telefonadót fizetnünk? Hogyan kell az adót megállapítanunk?

Kérdés: 1. Költségvetési szervként tevékenykedünk, uszodabérletet vettünk dolgozóink részére, terheli-e valamilyen adó-, járulékkötelezettség szervezetünket a bérlet vonatkozásában? 2. Vidékről járó munkavállalónk részére éves autópálya-matricát kifizethetünk-e, illetve milyen kötelezettség terheli szervezetünket az ilyen jellegű kifizetés esetében?

Kérdés: A dolgozónk 2006. augusztus 21-étől nyugdíjasnak minősül, 2006. 09. 01-jétől a 8 hónap felmentési idejéből 4 hónapra mentesül a munkavégzés alól. A munkavégzési kötelezettséggel járó 4 hónap alatt kiadjuk szabadságát, de várhatóan betegállományba is fog menni. A szabadság, a betegállomány, valamint a 4 hónap munka alól felmentett időre jár-e a dolgozónak az étkezési hozzájárulás? Felcserélhető-e a dolgozó kérésére a felmentési idő? (4 hónap munka alóli felmentés és ezt követően a 4 hónap ledolgozás?) Ha a dolgozó már előrehozott öregségi nyugdíjban részesül, de még a felmentési idejét tölti, mennyi táppénzes napot vehet igénybe?

Kérdés: Önkormányzatunk külföldi tanulmányutat szervez az általános iskola néhány diákja és tanára számára. Az út költségeit (repülőjegy, szállás, étkezés, belépőjegyek stb.) az önkormányzat fizeti, az önkormányzat nevére szóló számla alapján. Kérdésünk, hogy ezeket a személyi jövedelemadó szempontjából hogyan kell kezelni?

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozói közül többen a 9000 forint összegű meleg étel fogyasztására biztosított étkezési hozzájárulást veszik igénybe. Az ételfogyasztásról készpénzfizetési számlát hoz a dolgozó a vendéglátóegységtől (az ország bármely területéről, ahol épp igénybe vette a szolgáltatást), mely az önkormányzat nevére szól, és tartalmazza a dolgozó nevét, valamint az ételfogyasztás összegét. Éves szinten a számlák összege nem haladja meg a 12x9000 forintos adómentes értékhatárt. Számla ellenében a dolgozónak házipénztárból kerül kifizetésre a számlán szereplő összeg. Helyesen járunk-e el, a fentiek alapján? Belső ellenőrünk szerint kizárólag utalvány formájában veheti igénybe a dolgozó a 9000 forint összegű melegétkeztetésre biztosított hozzájárulást, és csak olyan vendéglátóegységben étkezhet, amellyel az önkormányzatnak szerződése van. A vendéglátóegység részére történhet kifizetés a leadott utalványok alapján. Szerinte az általunk gyakorolt módszer adóköteles bevételnek minősül.

Kérdés: Az étkezési hozzájárulás után a 3% munkaadói hozzájárulást el kell-e számolni? És az APEH 0608 bevallásban személyhez kapcsolódóan be kell-e vallani?

Kérdés: Iskolánkból 14 fő tanuló és 8 fő tanár a Tempus Közalapítványtól pályázat útján 3 hetes szakmai gyakorlatot nyert Németországba és Finnországba. A közalapítvány finanszírozza a szakmai gyakorlattal kapcsolatosan felmerülő valamennyi költséget és a szakmai gyakorlaton részt vevők napidíját is. Az iskolával tanulói jogviszonyban állók adóköteles napidíja után milyen mértékű adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik?

Kérdés: Iskolánk tanulója országos szakmai tanulmányi versenyen vett részt, melyen első helyezést ért el. A verseny fődíja egy 1 éves csikó volt, amit az első helyezett tanuló iskolája kapott meg. Intézményünknek azonban nincs szüksége a lóra, szeretné azt a versenyen részt vevő tanulónak átadni. Hogyan járjunk el helyesen? Milyen adófizetési kötelezettség keletkezik az iskolánál, illetve a tanulónál?

Kérdés: Iskolánkban (szakközépiskola) kétféle témában zajlott vetélkedő az elmúlt időszakban. Mindkét versenyen iskolánk tanulói vettek részt. A verseny első 3 helyezettjét díjazásban részesítettük. A díjak tárgyjutalmak voltak, melyek értéke meghaladta az 5000 Ft-ot. Keletkezik-e adófizetési kötelezettsége az iskolának, illetve a tanulóknak? Hogyan járjunk el helyesen?