164 talált állásfoglalás a továbbszámlázás kifejezésre

Kérdés: A Költségvetési Levelek 232. számában a 4287. számú "Közüzemi szolgáltatások továbbszámlázása" c. cikküket sajnos nem teljesen sikerült értelmeznem. Iskolában az egyik helyiséget bérbeadjuk büfé bérléséhez. Szerződést kötünk X Ft havi bérleti díjra, villanyóra méri az áramfogyasztást, valamint Y m3 vizet számlázunk havonta a közüzemi számlák alapján. Ilyenkor közvetített szolgáltatásról beszélünk? Áfamentes a terembérleti díj, a közüzemi számlákat is áfamentesen állítom ki?

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv vagyunk. Bérbeadásnál áfamentességet választottunk. A bérbeadáshoz kapcsolódó közüzemi szolgáltatások továbbszámlázásánál is mentesen kell-e számláznunk, illetve mivel nem tudjuk visszaigényelni a közüzemi díjak áfatartalmát, a továbbszámlázásnál a számla nettó összegét vagy az áfát is tartalmazó bruttó összeget kell adómentesen számlázni?

Kérdés: Továbbszámlázásnál, a számlán szereplő áfakulcs meghatározásához a "járulékosságnak" melyek a kritériumai?
Közüzemi szolgáltatások továbbszámlázásánál – egy önkormányzat szervei között – milyen áfakulccsal kell a számlát kiállítani, ha a továbbszámlázás oka az, hogy külön mérőórát nem lehet felszerelni?

Kérdés: Hivatali telefon magáncélú használata esetén, amikor nem kerül a magáncélú használat továbbszámlázásra, adózni kell. Ebben az esetben a telefonszámlát bontani kell, és az adó alapját képező részt egyes meghatározott juttatásként kell elszámolni? A számla áfarésze hogyan kerül elszámolásra?

Kérdés: Költségvetési intézmény a kezelésében, illetve a tulajdonában lévő ingatlanjai egy részét ingyenesen adja használatba, egy részét bérleti díj ellenében. A közüzemi költségeket mindkét esetben továbbszámlázzák. Az Áfa-tv. 88. §-ának (1) bekezdése alapján nem élt az intézmény az adóhatósághoz tett előzetes bejelentési lehetőséggel ezen tevékenység adókötelessé tételével kapcsolatban, ezért a bérleti díjakat adómentesen számlázzuk ki. A számlákon milyen adómértéket kell alkalmazni a közüzemi díjak vonatkozásában, és milyen rovatra kell őket könyvelni, ha:
– van bérleti díj, és a közüzemi díjak továbbszámlázása külön mérőóra alapján történik;
– van bérleti díj, és a közüzemi díjak továbbszámlázása négyzetméter arányában történik;
– nincs bérleti díj, csak használatba adás, és a közüzemi díjak továbbszámlázása külön mérőóra alapján történik;
– nincs bérleti díj, csak használatba adás, és a közüzemi díjak továbbszámlázása négyzetméter arányában történik?

Kérdés: Mely szerv minősül közhatalmi költségvetési szervnek az államigazgatás területén?

Kérdés: Állami épületek, amelyeknek a közüzemi számlái az önkormányzathoz érkeznek, részben vagy egészében (az általuk használt arányban) továbbszámlázásra kerülnek, más állami intézmények részére (másik kisebbségi önkormányzat, gondozási központ, óvoda, könyvtár, Klebelsberg). Áfa szempontjából hogyan számlázom tovább? Járulékos vagy 27%-os rászámítással (miközben nem bérletről van szó), és hó vége a teljesítési idő? Vagy a kapott szolgáltatást változatlan formában (ahogyan a telefonszámlánál), és a teljesítési idő is a fizetési határidő?

Kérdés: A polgármesteri hivatalnak helyet adó épület az önkormányzat tulajdona. Ebben az épületben van a járási kormányhivatal is. Az önkormányzat megállapodott a kormányhivatallal a közüzemi költségek megosztásáról, továbbszámlázásról, a megtérítés módjáról. A szolgáltatókkal az önkormányzatnak van szerződése, az önkormányzat nevére szólnak a számlák. Ebből adódóan az elő­irányzatok is az önkormányzatnál kerülnek megtervezésre. A polgármesteri hivatal nem tervez és nem teljesít ilyen kiadásokat. Helyesen kötöttük-e így a megállapodást?

Kérdés: Közhatalmi tevékenységet végző intézményben az intézménykönyvelés is közhatalmi tevékenységnek minősül?

Kérdés: 2013. január 1-je óta a közös önkormányzati hivatal épületének egy részében kapott helyet a járási hivatal. A két hivatal megállapodást kötött arra vonatkozóan, hogy a fenntartással kapcsolatos költségeket milyen arányban viselik. Ez lehet létszámarányosan, területarányosan, tekintettel arra, hogy az épületben csak egy villanyóra, egy gázóra, egy vízóra van. A megállapodás alapján a közös önkormányzati hivatal ezeket a költségeket továbbszámlázza a járási hivatal részére. A továbbszámlázott költségek áfája visszaigényelhető-e?